Szabadon.

Bár a jogszabályok éles különbséget tesznek éterbe sugárzó és internetes rádió között – Magyarországon pl. nem kaphat közösségi státuszt online rádió – már ott tart az okostelefonok fejlettsége, hogy még a kereskedelmi rádióknál is felmerül a kérdése, hogy melyik éri meg jobban: az FM vagy az online. Az elemzés szerint még ma is az FM javára billen a mérleg, de tartalomszolgáltatásban már van olyan rádió, ahol az online-é az előny.

A Lánchíd Rádió jól teljesített és 3 millió Ft-os műszaki beruházásra kapott állami támogatást. További részletek itt: http://mediatanacs.hu/dokumentum/163623/muszaki_palyazat_dontes_20140703...

"A Tilos Kulturális Alapítvány, azaz a Tilos Rádió is megkapta azt a levelet, amelyben a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal felszólította, hogy a Norvég Civil Támogatási Alaptól kapott pályázati pénzeinkhez kapcsolódó teljes dokumentációt küldje el részükre." Részletek a Tilos Rádió honlapján: http://hirek.tilos.hu/?p=4606

Az utóbbi évtizedben az egész világon végigsöpörni látszik egyfajta morális pánik a helyi zenék tekintetében, melynek egyik eleme a zenei szerkesztők munkájának törvényi szabályozása, azaz szerkesztői szabadságuk korlátozása. A sort 1993-ban a francia kvóta nyitotta, a New York Times szerint „Európa válaszaként az USA-ból érkező vélt kulturális fenyegetésre” (Cohen 1993). A kvóták a szerkesztői szabadságba való durva beavatkozást jelentenek, amit a jelenlegi plurális, multiplatform technológiájú médiarendszer semmilyen módon nem indokol. A nemzetközi tapasztalatok szerint a zeneipar fejlesztése, a minőségi helyi zenei tartalom előállításának anyagi támogatása hatékonyabb a helyi zenepiac fejlesztésében, mint a rádiós kvóták erőltetése (Stein et al. 2012). A nyelvi alapon működő kvóták ráadásul a nemzetközi sikereket megcélzó hazai előadókat is büntetik.