JEGYZŐKÖNYV

A Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete 2020. december 11. 18:00 közgyűlésről
 

Az eredeti időpontra meghirdetett közgyűlés a megjelentek kevés száma miatt határozatképtelen volt, így a negyed órával később kezdett megismételt közgyűlés volt határozatképes.

Jelenlevők:

Kovács Orsolya, ügyvivő

Belán Tibor, SzaRáMa irodavezető

Janovits András, ügyvivő

Holló Róbert, Lépés Rádió

Pál Zsolt, Hobby Rádió, rendes tag (on-line)

Tóth József, Nosztalgia Rádió, rendes tag (on-line)

Pogány György, külsős vendég

 

Janovits András: Üdvözli a jelenlévőket, határozatképesnek nyilvánítja a megismételt közgyűlést. Az ülést 18:15-kor megkezdik.

 

Közgyűlési tisztségviselők megválasztása:

Janovits András javasolja magát levezető elnöknek. Szavazás: egyhangú igen

A közgyűlést vezeti: Janovits András

 

Jegyzőkönyvezetőnek Belán Tibort javasolja: Szavazás: egyhangú igen

Jegyzőkönyvvezető: Belán Tibor

 

Jegyzőkönyv-hitelesítőnek Kovács Orsolyát javasolja. Szavazás: egyhangú igen

Jegyzőkönyv-hitelesítő: Kovács Orsolya

 

 

Napirendi pontok megszavazása

Napirendi pontok:

1. Az alapító okirat módosítása

2. A Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása

3. Elnökségi tagok választása

4. 2020. évi beszámoló elfogadása

5.  Jövő évi tervek

6.  Új tagrádiók felvétele

7.  Egyebek  

 

Szavazás: egyhangú igen.

1/2020.12.11 sz. határozat: A közgyűlés elfogadja a napirendet.

 

 

 

1.  Az alapító okirat módosítása

 

Janovits András, ügyvivő: Több alkalommal nekiálltunk már ennek a témának. Most végre sikerült találnunk egy ügyvédet aki formailag, tartalmilag segít ennek elkészítésében és a cégbírósági ügyintézésben. Átadom a szót az irodavezetőnek.

 

Belán Tibor, irodavezető: Az elmúlt hetekben sikerült elkészíteni az új érvényes alapszabályt, ezt első körben az ügyvivők véleményezték, valamint kiküldtem minden tagunknak a meghívó mellé csatolmányban is.

 

Ami fontosabb változást a Ptk változás miatt, mostmár kötelező felügyelőbizottságot létrehozni, ha a tagok több mint fele nem természetes személy, vagy ha a tagság létszáma a száz főt meghaladja.  Így ezt nekünk is meg kell tenni.

Kikerült belőle a rendes és társult tag fogalma, csak rendes tagként lehet jelentkezni, ez annyi változást jelent, hogy aki akár magánszemélyként vagy nem rádióként kíván tag lenni az megteheti de a tagdíjfizetés rá is vonatkozik. Az éves tagdíj 10.000 ft összege nem változott.

 

Janovits András, ügyvivő: Akkor szavazzunk erről.

 

Szavazás: egyhangú igen.

2/2020.12.11 sz. határozat: A közgyűlés egyhangúlag elfogadta az új alapszabályt.

 

1.  A Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása

 

Janovits András, ügyvivő: Sajnos ránk is vonatkozik, hogy kötelező ezt a bizottságot létrehozni aminek minimum három tagja van egy elnök és két tag.

Elnöknek javaslom Holló Róbert tagunkat. Elvállalod?

 

Holló Róbert, Lépés Rádió:

Köszönöm a jelölést és elfogadom a felügyelő bizottság elnöki pozícióját.

 

Belán Tibor, irodavezető: Köszönjük, fogok küldeni ehhez majd egy tisztségelfogadó nyilatkozatot neked, valamint a másik két tagnak is. Évente legalább egyszer szükséges lesz majd ülést tartani a bizottságnak amiről jegyzőkönyvnek kell majd készülnie.

 

Janovits András, ügyvivő: Kérem szavazzunk erről is.  

 

Szavazás: egyhangú igen.

3/2020.12.11 sz. határozat: A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a felügyelő bizottság elnőkének Holló Róbertet, ……………………………………..

 

          

1. Elnökségi tagok választása

Janovits András, ügyvivő: A tavalyi közgyűlésen már volt erről szó, de az új alapszabály szerint  is három elnökségi tagot kell megválasztani. Javaslom az eddigieket és Kovács Orsolyát, Janovits Andrást és új tagként Pál Zsoltot. Pál Zsolt elfogadod a jelölést?

 

Pál Zsolt, Hobby Rádió: Igen elfogadom.

 

 

Janovits András, ügyvivő: Szavazzunk, ha elfogadható mindenki részéről.

 

Szavazás: egyhangú igen.

4/2020.12.11 sz. határozat: A közgyűlés egyhangúlag elfogadta elnökségi tagnak: Kovács Orsolya, Janovits András, Pál Zsolt.

 

 

 

 

1.  2020. évi beszámoló elfogadása

 

Janovits András, ügyvivő: Átadom a szót az irodavezetőnek, kérem ismertesse a napirendi pont részleteit.

 

Belán Tibor, irodavezető:A könyvelőnkkel sikeresen beküldtük a KSH felé a beszámolót. Ami ebből a lényeg. Idén is működtettük az egyesület irodáját, amit sikerült alapszinten, jelenleg szünetelő rádiók eszközeivel felszerelni. Stúdióként több alkalommal használhatták a rádiósok műsoraik felvételéhez.

Az évi rendes taggyűlésünket megtartottuk. Az adminisztrációs munkát egy fő irodavezető és egy könyvelő segíti alkalmanként. Az egyesület saját webrádióját folyamatosan üzemeltetjük.

Janovits András, ügyvivő: Rendben, aki ezt el tudja fogadni szavazzon.  

 

Szavazás: egyhangú igen.

5/2020.12.11 sz. határozat: A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a 2020 évi beszámolót.

 

• Jövő évi tervek

 

Kovács Orsolya, ügyvivő: Sajnos az idei NEA pályázatról lecsúsztunk ezért a jövő évben a költséget majd jobban meg kell szorítani, ha nem találunk más forrást.

 

Holló Róbert, lépés Rádió: Én javasolnám, hogy a jövő évben jobban hallassuk a hangunkat, pl az NMHH-nak is írhatnánk a frekvenciapályázás nehézségeiről. Vagy akár a sajtóban megjelentetni erről egy írást.

 

Kovács Orsolya, ügyvivő: Azt gondolom, hogy már az is csoda, hogy ennyi közösségi rádió működik. De attól, hogy leírjuk a problémát nem hiszem, hogy valami is változni fog.

 

Springer Krisztina, Kerepes Rádió: Anno én Kerepesen mikor meg akarták szüntetni a rádiót háromezer aláírást gyűjtöttünk össze és egy levél kíséretében a helyi országgyűlési képviselőnek adtunk át. De sajnos semmi nem történt.

 

Kovács Orsolya, ügyvivő: Jövőre lesz 10 éve, hogy megszületett a médiatörvény, szerintem erről tarthatnánk akár konferenciát ahová meghívhatnánk az NMHH képviselőit is.

 

Springer Krisztina, Kerepes Rádió: Szerintem ez nagyon jó ötlet, meg kell szervezni.

 

 

1. Új tagrádiók felvétele

Holló Róbert, Lépés Rádió: Én szeretnék majd több olyan online rádióval felvenni a kapcsolatot akik megfelelnének a Szaráma felvételi követelményeinek.

 

Janovits András, ügyvivő: Ez érdekes lehet, nyugodtan küldj nekik egy levelet a tagfelvételről kiküldés előtt küldd át nekünk a levelet.

 

1. Egyebek:

Holló Róbert, Lépés Rádió: Egyre inkább azt látom, hogy ezeken a közgyűléseken mindig nagyon kevesen jelenünk meg többnyire határozatképtelenül indulnak el. Én szeretném javasolni, hogy foglaljuk be az alapszabályba, hogy minden tagrádiónak kötelező részt venni az évi egyszeri közgyűlésen. Ha ezt nem tudják megoldani akkor megszűnik a tagságuk.

Janovits András, ügyvivő: Ezt jó ötletnek tartom, mivel nekik is rész kell venni az itt elhangozott döntésekben.  Szavazzunk.

Szavazás: egyhangú igen.

6/2020.12.11 sz. határozat: A közgyűlés egyhangúlag elfogadta, hogy évente egyszer kötelező megjelenés minden tagrádiónak a közgyűléseken.

Kovács Orsolya, ügyvivő: Felvettük a kapcsolatot a MAHASZ-szal, egy levélben bemutattam az egyesületet és együttműködést ajánlottam fel, az adminisztráció átvállalásával volna-e lehetőség náluk jogdíjkedvezményre. Erre érkezett is válasz, amiben nem utasították el a lehetőséget, de a levélben kérték a tagrádiók névsorát és rádiókat megnevezve. Itt elakadtunk, hogy ezek az adatok kiadhatók-e nekik?

Janovits András, ügyvivő: Szerintem ezt egyszerűen meg lehet oldani, hivatkozni kell, hogy nézzék meg a Szaráma holnapján a tagokat.

Holló Róbert, Lépés Rádió: Én is ezt javaslom.

Kovács Orsolya, ügyvivő: Rendben akkor ezt megírom nekik. Előtte átküldöm nektek.

Mivel több kérdés nem merült fel, ezért Janovits András 19:40-kor bezárta a közgyűlést.

 

 

 

        ………………………………                                     ……………………………………….

                      Kovács Orsolya                                                          Belán Tibor

                Jegyzőkönyv-hitelesítő                                          Jegyzőkönyv-vezető

 

Szabad Rádiók Magyarországi Szervezetének Alapszabálya  

 

 

A Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete  néven bejegyzett egyesület a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek való jobb megfelelés érdekében a korábbi alapszabályát teljes egészében hatályon kívül helyezi és a tagok  az alábbi alapszabályt fogadják el a helyébe, mely alapszabályt így minden tag aláír:

 

I.

Az egyesület adatai

 

1. Az egyesület neve: Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete
2. Rövidített neve: SzaRáMaSzer  

 

2.      Az egyesület székhelye: 1064, Budapest, Vörösmarty u. 65.  

 

 

II.

Az egyesület célja, tevékenysége

 

1. Az egyesület célja: A független, közösségi, nem nyereségérdekelt rádiózás szakmai segítése, ilyen rádiók alakulásának és működésének támogatása, érdekképviselete.

A szabad, közösségi, non-profit, harmadik típusú rádiókat az különbözteti meg a közszolgálati és a kereskedelmi rádióktól, hogy

            - a politikai és állami szervezetektől, az önkormányzatoktól és a nyereségérdekelt    gazdasági szervezetektől függetlenül működnek,

            - meghatározott (helyi, etnikai, vallási, kulturális, vagy életmódbeli) közösségek             (kisebbségek) érdekeit szolgálják, és törekednek arra, hogy ezek részt vegyenek a             műsorkészítésben,

            - demokratikusan hozzák döntéseiket,

            - műsoraikban óránként legfeljebb három percig sugároznak reklámot,

            - bevételeiket nem osztják szét, azt önmaguk fenntartására, működtetésére   visszafordítják (non-profit jelleg),

            - műsorkészítésükben önkéntesek munkájára is támaszkodnak,

            - bevételeik legfeljebb 50%-a származik műsorszolgáltatással kapcsolatos üzleti-     reklám tevékenységből.  

 

1. Az egyesület tevékenysége:

A Szervezet tevékenységei

            - etnikai-, vallási-, kulturális kisebbségek érdekeinek védelmével foglalkozik; 

            - kulturális, környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos tevékenységet folytat;

            - közreműködik az emberi- állampolgári jogok megismerésében, védelmében;

            - más közhasznú szervezetek számára biztosít szakmai-közösségi szolgáltatásokat.

            E tevékenységek keretében a Szervezet különösen

            - szakmai képzéseket, konferenciákat, tapasztalatcsere látogatásokat szervez,

            - szolgáltatásokat nyújt,

            - szakmai kiadványokat jelentet meg,

            - véleményt nyilvánít a rádiózást érintő szakmai kérdésekben, a jogalkotásban, állami             döntésekben,

            - tagrádiói részére támogatást igényelhet és fogad el,

            - segíti új szabad, közösségi, non-profit, harmadik típusú rádiók elindulását,

            - anyagi, technikai támogatást nyújt a tagrádiók működéséhez.

___________________________________

 

III.

Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

 

 

1.      Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

 

 

IV.

Tagdíj

 

1.      Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege 10.000 Ft, amelyet a  minden év 3. hó 1. napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.

 

         Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év 3. hó 1. napjáig          köteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.

 

V.

A tagság

 

1. Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, illetve jogi személy, aki (amely) az egyesület célkitűzésével egyetért, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja. A közgyűlésen szavazati joga van és választható.

 

VI.

A tagsági jogviszony keletkezése

 

         Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, arról az elnökség a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

 

 

VII.

A tagsági jogviszony megszűnése

 

1.      A tagsági jogviszony megszűnik:

         a./ A tag kilépésével.

         b./ A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

c./ A tag kizárásával.

d./ Az Egyesület megszűnésével.

 

2.      A tagsági jogviszonyát a tag az elnökséghez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.

 

3.      az Elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki:

• Több mint 1 éven át nem tett eleget tagdíjfizetési kötelezettségének,
• szándékos magatartásával akadályozza az egyesület tevékenységét,
• alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít,

           

Ha a tag több mint egy éven át nem tesz eleget az Alapszabályban rögzített tagdíjfizetési kötelezettségének, az elnök írásban, ajánlott levélben vagy emailben szólíthatja fel a tagot mulasztásának pótlására vagy indoklására, és felhívja a figyelmét arra, hogy megfelelő indok megjelölésének hiányában kénytelen tagsági viszonyának kizárással történő megszüntetése iránti eljárást kezdeményezni, melynek jogkövetkezménye az elnökség döntése alapján a tag kizárása (tagsági viszonyának megszüntetése) lehet. Amennyiben a felhívásra a tag írásban 30 napon belül nem válaszol, vagy megfelelő indokot felhozni nem tud, a tag kizárását kezdeményezni lehet.

         A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az elnökségnek haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli közgyűlést. A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az  érintett taggal.

 

VIII.

A tagok jogai

 

1.      Az egyesület tagja jogosult:

         a./ az egyesület tevékenységében részt venni;

         b./ az egyesület szolgáltatásait igénybe venni;

         c./ a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni;

         d./ az egyesület irataiba betekintetni;

         e./ arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

 

         A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.

       

 A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

 

A korábbi társult tagok tagsági jogviszonya jelen alapszabály hatályba lépésével megszűnik.

 

IX.

A tagok kötelezettségei

 

1.      Az egyesület tagja:

        

         a./ Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

         b./ Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.

         c./ Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak rá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.

 

 

X.

Az egyesület szervei

 

1.       Az egyesület szervei:

a./ Közgyűlés

b./ Elnökség

c ./ Felügyelő Bizottság

 

 

A Közgyűlés

 

2.      A közgyűlés az egyesület döntéshozó szerve.

 

3.      A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

 

a) az alapszabály módosítása;

b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;

d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;

e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének és a közhasznúsági mellékletnek – elfogadása;

f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;

h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

 

4.       A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.

 

5.       A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

          Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

 

          A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.

 

         A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

 

          A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

 

     Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.  

 

6.      Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c./ az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni, vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

 

7.      A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

 

8.       A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

 

9.       A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint – ha az alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi – képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és – ha a tagokat nem azonos számú szavazat illeti meg – a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.

 

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza

            a) az egyesület nevét és székhelyét;

            b) a közgyűlés helyét és idejét;

            c) a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;

            d) a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;

e) a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.

 

A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és két erre megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.

 

10.     A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a)    akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b)    akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c)     aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d)    akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e)     aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f)     aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

11.     A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában –  egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

 

12.     A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

 

Elnökség

 

13.    Az elnökség az egyesület 3 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

 

14.    Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 3 év határozott időtartamra.

 

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

a./ a megbízás időtartamának lejártával;

b./ visszahívással;

c./ lemondással;

d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

 

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

 

15.    Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.

 

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki  közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont).  Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

16.      Az egyesület vezető tisztségviselői:

 

          Az egyesület elnöke: ….
              anyja születési neve: ….
              lakóhelye: ….

 

 

          Az elnökség tagjai:

                        1. név: ...

lakóhelye: ...

 

                         2. név: ...

lakóhelye: ...

 

           

Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.

          A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.

A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

 

17.    Az elnökség hatáskörébe tartozik:

a./ az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b./ a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c./ az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d./ az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e./ a közgyűlés összehívása,

f./ az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

g./ részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

i./ az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

j./ az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

k./ az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

m./ döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

 

18.    Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

 

         Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

 

19.   Az elnökség határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.

 

 

        

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a)    akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b)    akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c)     aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d)    akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e)     aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

          f)     aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

20.     Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

 

Felügyelő Bizottság:

21.    Az egyesületnek a Közgyűlés által egyszerű többséggel. választott és a Közgyűlésnek felelős munkaszervezete, amelynek alapvető feladata az alapszabályban meghatározott célok, az egyesületi pénz- és vagyongazdálkodás ellenőrzése.

22.    A Felügyelő Bizottság elnökből - akit szintén a Közgyűlés választ meg - és két tagból áll, akik a megbízatásuk időtartama alatt egyidejűleg más egyesületi vezető tisztséget nem tölthetnek be. Évenként legalább egyszer ülésezik, üléseit az elnök hívja össze. Döntéseiket nyílt szavazással hozzák. A felügyelő bizottsági ülései akkor határozatképesek, ha azokon a szavazásra jogosultak közül ketten megjelentek, határozataikat egyszerű többséggel hozzák. Szavazategyenlőség esetén döntés nem születik, a kérdést a következő Felügyelő Bizottság ülésen kell ismét megvitatni.

23.    Tagjai az ügyvivői testület ülésein tanácskozási joggal részt vehetnek.

A Felügyelő Bizottság tagjaival szemben támasztott követelmény, hogy feleljenek meg az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény által előírt összeférhetetlenségi szabályoknak.

 

24. A Felügyelő Bizottság üléseit összehívni az ülés időpontja előtt legalább 15 nappal írásban vagy a tagok által megadott e-mailcímre igazolható módon elektronikus úton a tervezett napirend előzetes közlésével kell összehívni.

 

 

XI.

Az Egyesület megszűnése

 

1. Az Egyesület megszűnik, ha a közgyűlés a feloszlását vagy más társadalmi szervvel való egyesülését kimondja. Az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha az Egyesület céljainak megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg, illetve ha tagjainak száma 6 (hat) hónapon keresztül nem éri el a 10 (tíz) főt.

 

1. Megszűnik továbbá az Egyesület, amennyiben az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja.

 

1. Az Egyesület megszűnése esetén vagyonát elsődlegesen a hitelezők kielégítésére kell fordítani. A hitelezők kielégítése után az egyesület vagyonát – ha a közgyűlés másként nem határoz – az Egyesület céljaival, feladataival hasonló célkitűzések megvalósítására létrejött társadalmi szervezet céljaira kell fordítani. Más szervezettel való egyesüléskor az egyesületi vagyon a létrejövő új szervezeté.

 

XII.

Záró rendelkezések

 

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

 

 

Kelt: Budapest, 2020. év. .... .... hó ….. . napján