Hibaüzenet

  • Deprecated function: Unparenthesized `a ? b : c ? d : e` is deprecated. Use either `(a ? b : c) ? d : e` or `a ? b : (c ? d : e)` in require_once() (line 341 of /home/szabadradiok/public_html/includes/module.inc).
  • Deprecated function: Unparenthesized `a ? b : c ? d : e` is deprecated. Use either `(a ? b : c) ? d : e` or `a ? b : (c ? d : e)` in require_once() (line 341 of /home/szabadradiok/public_html/includes/module.inc).
  • Deprecated function: implode(): Passing glue string after array is deprecated. Swap the parameters drupal_get_feeds() függvényben (/home/szabadradiok/public_html/includes/common.inc 394 sor).
  • Deprecated function: The each() function is deprecated. This message will be suppressed on further calls menu_set_active_trail() függvényben (/home/szabadradiok/public_html/includes/menu.inc 2404 sor).

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 2009. február 11-én kiadott nyilatkozata a közösségi médiáról

A nyilatkozatot a Tanács média-sokszínűséggel foglalkozó bizottsága készítette elő - e bizottság tanácskozási jogú tagja a Community Media Forum Europe (CMFE), melynek egyik alapítója és résztvevője a Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete.
A nyilatkozatnak különös aktualitást ad, hogy a jelenleg érvényes médiatörvény-tervezet kiemelten, külön fejezetben foglalkozik a közösségi médiumokkal.
Egy tagtársunk jóvoltából (Medvegy Gábor, Rádió MI, Szeged - köszönet érte) a Nyilatkozat első fordítása alább olvasható.

A Miniszteri Bizottság nyilatkozata a közösségi média szerepéről a társadalmi összetartás és a kultúrák közti párbeszéd elősegítésében

(Elfogadva a Miniszteri Bizottság által 2009. február 11-én, a Miniszterek Küldötteinek 1048. találkozóján)

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága
- figyelembe véve, hogy az Európa Tanács célja a tagok közti nagyobb egység megvalósítása, azzal a szándékkal, hogy azokat az eszményeket és elveket, melyek közös örökségüket képezik, védelmezzék és megvalósítsák;
- felidézve a demokratikus társadalmak számára azon szabad és független média széles választékának fontosságát, mely képes kifejezni a gondolatok és vélemények sokszínűségét, és hozzájárul a kultúrák közös gyarapításához – ahogyan az megemlítődött "A véleménynyilvánítási és információs szabadság nyilatkozatában" (1982. április 29.);
- újra megerősítve, hogy a média pluralizmusa és a médiatartalmak sokszínűsége alapvető szerepet töltenek be egy demokratikus társadalom működésében, és folyományai a véleménynyilvánítási és információs szabadsághoz fűződő alapvető jognak, melyet az "Egyezmény az Emberi Jogok és az Alapvető Szabadság Védelméről" 10. fejezete garantál (ETS No. 5) – kimondva alapvető szerepüket a vélemények és gondolatok szabad kifejezésének biztosításában, valamint a csoportok és egyének demokratikus folyamatokban való hatékony részvételéhez való hozzájárulásban;
- felidézve a "CM/Rec(2007)2 ajánlást a média pluralizmusáról és a médiatartalmak sokszínűségéről" – felszólítva a tagállamokat, hogy ösztönözzék a különböző médiatípusok kialakulását, beleértve ebbe a közösségi, helyi, kisebbségi vagy társadalmi médiát, melyek képesek hozzájárulni a pluralizmushoz és sokszínűséghez, továbbá teret nyújtanak a párbeszédnek, miközben reagálnak a civil társadalom bizonyos csoportjainak sajátos igényeire és szükségleteire, és a társadalmi összetartás és integráció tényezőiként szolgálnak;
- szintén felidézve a "Nyilatkozatot a média szerepének védelméről a demokráciában, összefüggésben a médiakoncentrációval" (2007. január 31.) – hangsúlyozva azt, hogy azon irányelvek, melyek a non-profit média fejlődését ösztönzik, újabb utak azon független csatornák sokféleségének támogatásához, melyek az információ és a vélemény kifejezésének terjesztését szolgálják, főként olyan társadalmi csoportok számára és csoportok által, melyekre a fősodrú média kevéssé koncentrál;
- nem feledkezve meg a "No. R (97) 21 A médiáról és a kultúra és tolerancia elősegítéséről szóló ajánlásról" – hangsúlyozva azt, hogy a média pozitívan járulhat hozzá az intolerancia elleni harchoz, különösképpen, ha elősegítik a megértést a különböző etnikai, kulturális és vallási csoportok közt a civil társadalomban;
- szintén felidézve a "No. R (97) 20 Ajánlást a >>gyűlöletbeszédről<<” – javasolva a tagállamoknak, hogy tegyenek megfelelő lépéseket a gyűlöletbeszéd ellen, és biztosítsák, hogy ezek a lépések a jelenséggel kapcsolatos széleskörű szemlélet részét képezzék, és fókuszáljanak a szociális, gazdasági, politikai, kulturális és egyéb eredő okokra is;
- meggyőződve arról ebben az összefüggésben, hogy a tagállamok, miközben tisztelik a szerkesztői szabadság elvét, különösen ösztönözhetnék a médiát a kultúrák közti párbeszéd előmozdítására – ahogyan ezt meghatározza az Európa Tanács "Kiadványa a kultúrák közti párbeszédről" (2008. május) – azon célból, hogy elősegítsék a kölcsönös tisztelet, a pluralizmus, a tolerancia és a megértés előremozdulását, a vitában lehetséges konfliktusok megelőzését, és a személyek szélesebb részvételét a demokráciában, minden etnikai, kulturális, vallási és egyéb közösségből;
- felidézve a "Keretmegállapodás a Nemzeti Kisebbségek Védelméről (ETS No. 157)" fontosságát – különös tekintettel annak elismerésére, hogy a pártoknak kötelességük felismerni azt, hogy a nemzeti kisebbségeknek joguk van kisebbségi nyelven hozzájutni az információkhoz és közölni azokat, valamint biztosítani azt, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek nincsenek diszkriminálva a médiához jutás tekintetében, és adott a lehetőség számukra, hogy létrehozzák és használják saját médiájukat;
- szintén felidézve a "Területi vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Okiratát (ETS No. 148)” – különös tekintettel a pártok azon kötelességére, hogy biztosítsák, segítsék, és/vagy bátorítsák a területi vagy kisebbségi nyelvű médiaintézmények létrehozását;
- nem feledkezve meg a "7. Európai Miniszteri Konferencia a Tömegkommunikációs Stratégiáról" (Kijev, 2005. március) során elfogadott politikai iratokról, melyek – többek közt – aláhúzzák a kultúrák közti párbeszéd média általi elősegítésének szükségét, különös figyelemmel a kisebbségi csoportokhoz tartozó személyek érdekeire, illetve a kisebbségi közösségi médiára; és még inkább arra – az akciótervben közzétett – célra, hogy vizsgálják meg, hogyan játszanak szerepet a különböző médiatípusok a társadalmi összetartás elősegítésében, és valamennyi közösség és nemzedék integrációjában;
- szintén nem feledkezve meg "Az UNESCO Egyezménye a Kulturális Kifejezések Sokszínűségének Védelméről és Elősegítéséről" rendelkezéseiről (elfogadva 2005. október 20-án) – megállapítva a pártok jogát kulturális irányelveik megfogalmazására és teljesítésére nézve, valamint arra, hogy intézkedjenek a kultúraközi párbeszéd és a kulturális kifejeződések sokszínűségének védelme és elősegítése érdekében;
- felidézve az „UNESCO Maputo-i Nyilatkozata a szólásszabadság, az információhoz jutás, és az emberek lehetőségei kiterjesztésének elősegítéséről” rendelkezéseit (elfogadva 2008. május 3-án) – elismerve a média mindhárom ágának (közszolgálati, kereskedelmi és közösségi) kiemelt részvételét a média sokszínűségében, különösen a közösségi műsorszórók szerepét az alulreprezentált vagy marginalizált népesség információhoz való jutásának segítésében, a kifejeződés és a döntéshozatalban való részvétel által, továbbá hangsúlyozza a szükségét a közösségi média fejlődéséhez szükséges feltételek javításának;
- külön felidézve a „Parlamenti Közgyűlés 1466 (2000) Ajánlását a médiaoktatásról” – mely vonatkozik a különböző résztvevők bevonására a médiaoktatásról szóló aktív párbeszédbe: többek közt oktatási intézmények, szülői szervezetek, médiaszakemberek, internetes szolgáltatók, civil szervezetek, stb.
- felidézve az „Európa Parlament 2008. szeptember 25-i Határozatát az Európai Közösségi Médiáról (INI/2008/2011)” – hangsúlyozva azt, hogy a közösségi média hatásos eszköz a kulturális és nyelvi sokszínűség megerősítéséhez, a társadalmi beilleszkedéshez és a helyi identitáshoz, ugyanígy a médiapluralizmushoz;
- szintén felidézve „Az ENSZ vélemény- és szólásszabadsági különleges referensének, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet sajtószabadság biztosának, az Amerikai Államok Szervezete szólásszabadsági különleges referensének, és az Emberek és Népek Jogainak Afrikai Bizottsága szólásszabadsági és információhoz jutási különleges referensének együttes nyilatkozatát a műsorszórás sokszínűségéről” (elfogadva 2007. december 14-én) – kijelentve, hogy a közösségi műsorszórást a törvény előtt kifejezetten a műsorszórás egy külön formájaként kell elismerni, a világos és egyszerű engedélyezési eljárás előnyében részesítve;
- megértve azt, hogy a közösségi média (különböző forrásokban feltüntetve még „harmadik szektorként”, „kisebbségi médiaként”, vagy „társadalmi, polgári médiaként”), a közszolgálati és kereskedelmi médiát kiegészíti, és megjegyezve, hogy a közösségi média számos Európa Tanács-tagállamban és világszerte 115 országban működik;
- meggyőződve arról, hogy a közösségi média, mely meghatározása és valódi természete által is közel áll közönségéhez, számos olyan társadalmi igényt szolgál és olyan tevékenységeket végez, melyeket sem a kereskedelmi, sem a közszolgálati média nem képes maradéktalanul és megfelelően felvállalni;
- felismerve a közösségi média közreműködését a nyilvános vita, a politikai pluralizmus és a vélemények sokszínűségének tudatosítása elősegítésében, elsősorban azáltal, hogy a társadalom különböző – kulturális, nyelvi, etnikai, vallási, és egyéb kisebbségi – csoportjai számára lehetőséget biztosítanak az információhoz jutásra és annak közlésére, az önkifejezésre és a véleménycserére;
- tudatában annak, hogy a mai, gyökeresen megváltozott médiaszíntéren a közösségi média fontos szereppel bír, elsősorban a társadalmi összetartás, a kultúrák közti párbeszéd és a tolerancia elősegítése tekintetében, ugyanígy a közösségek egymásra találásának és demokráciában való részvételének ösztönzésében helyi és regionális szinten, amint azt kutatás bizonyítja;
- felismerve azt, hogy a kisebbségi közösségi média, a közönsége nyelvét használva, képes hatékonyan elérni kisebbségi közönségét;
- tekintettel arra, hogy bár a közösségi média pozitív szerepet játszhat a társadalmi összetartásban és a kultúrák közti párbeszédben, egyes esetekben hozzájárulhat a társadalmi elszigetelődéshez vagy intoleranciához is; ezért tudatában van, hogy ezen kockázat elkerülése érdekében a közösségi médiának minden esetben tiszteletben kell tartania a médiára általánosságban vonatkozó alapvető újságírói értékeket és etikát;
- felismerve azt, hogy a közösségi média döntően hozzájárul a médiaismeretek fejlődéséhez azáltal, hogy az állampolgárokat közvetlenül bevonja a médiatartalmak előállításába és terjesztésébe, ugyanígy a képzési programok szervezése által – ez azt eredményezi, hogy különösen fontosak a digitális környezetben;
- felismerve a közösségi média szerepét az állampolgárok alkotókészségének és innovációjának fejlesztésében, mely szintén életfontosságú a tartalmak sokszínűségének bővítésében;
- megjegyezve, hogy a közösségi médiának – legyen szó a műsorszórásról és/vagy egyéb elektronikus médiaprojektekről, ugyanígy a nyomtatott formájáról – kisebb-nagyobb mértékben a következő tulajdonságokban kell osztoznia: függetlenség a kormánytól, gazdasági és vallási intézményektől, politikai pártoktól; non-profit természet; a civil társadalom tagjainak önkéntes részvétele a műsorok létrehozásában és működtetésében; a társadalom gyarapodására és a közösség hasznára irányuló tevékenység; azon közösségek tulajdonában áll és azok tartoznak felelősséggel érte, amely helyen és/vagy akik érdekeit szolgálják; elkötelezettség a bevonás gyakorlata és az interkulturalitás mellett:
Kinyilvánítja támogatását a közösségi média irányába, azon szemlélettel, hogy segítse őket pozitív szerepük betöltésében a társadalmi összetartás és a kultúrák közi párbeszéd vonatkozásában, és ebben az összefüggésben:
i. A közösségi médiát külön médiaszektorként ismeri el a közszolgálati és magántulajdonú kereskedelmi média mellett – ebben az összefüggésben rávilágít azon kérdés vizsgálatának fontosságára, hogy miképpen teremtsenek olyan jogi kereteket, amelyek lehetővé teszik a közösségi média elismerését, fejlődését és társadalmi funkcióik megfelelő ellátását;
ii. Figyelmet fordít a közösségi média címzett támogatásának kívánatosságára, a lehetséges mértékre, a frekvenciák korlátozott számára mind az analóg, mind a digitális környezetben, és gondoskodik róla, hogy a közösségi műsorszóró média ne kerüljön hátrányba a digitális környezetre való átállás után;
iii. Kiemeli szükségét az oktatási és szakmai programok fejlesztésének és támogatásának minden közösség számára, bátorítva ezzel őket az elérhető technológiai platformok teljes körű kihasználására;
iv. Hangsúlyozza a szükséget
a. a közösségi média társadalmi értékének elismerésére; azon lehetőség vizsgálatára, hogy a szektor támogatására közvetlenül és közvetve is forrást biztosítsanak nemzeti, regionális és helyi szinten, a pályázati szempontok figyelembe vételével;
b. a közösségi média helyes használatára vonatkozó vizsgálatok ösztönzésére; az együttműködés és a helyes használat megosztásának megkönnyítésére – ide értve a tapasztalatcseréket a világ más területein működő hasonló médiával, valamint a közösségi média és egyéb érdekelt média közt, például műsorok és tartalmak cseréjével, vagy közös projektek kidolgozásával;
c. a közösségi média személyzetének megteremtése és képzése megkönnyítésére – például képzési tervek által az élethosszig tartó tanulás és a médiaismeretek keretében, valamint személyzeti és önkéntes cserék révén más médiákkal és szakmai gyakorlati megállapodásokkal, melyek erősíthetik a közösségi média műsorainak minőségét;
d. a média kultúraközi párbeszédhez való hozzájárulásának bátorítására, olyan kezdeményezések révén, mint hálózat kialakítása az információcsere céljára és olyan támogató kezdeményezések kicserélésére, melyek megvannak ezen a területen Európában;
v. Felhívja a közösségi médiát arra, hogy legyenek tudatában szerepüknek a társadalmi összetartás és a kultúraközi párbeszéd elősegítésével kapcsolatban, és ezt figyelembe véve dolgozzák ki, alkalmazzák, vagy ha szükséges, vizsgálják felül a szakmai etikett, vagy a belső útmutatók rendelkezéseit, és gondoskodjanak azok tiszteletben tartásáról.

Az eredeti nyilatkozat elérhető a következő helyen:

http://www.cmfe.eu/docs/_Declaration%20-%20Community%20media%20-%20adopt...