Hibaüzenet

  • Deprecated function: Unparenthesized `a ? b : c ? d : e` is deprecated. Use either `(a ? b : c) ? d : e` or `a ? b : (c ? d : e)` in require_once() (line 341 of /home/szabadradiok/public_html/includes/module.inc).
  • Deprecated function: Unparenthesized `a ? b : c ? d : e` is deprecated. Use either `(a ? b : c) ? d : e` or `a ? b : (c ? d : e)` in require_once() (line 341 of /home/szabadradiok/public_html/includes/module.inc).
  • Deprecated function: implode(): Passing glue string after array is deprecated. Swap the parameters drupal_get_feeds() függvényben (/home/szabadradiok/public_html/includes/common.inc 394 sor).
  • Deprecated function: The each() function is deprecated. This message will be suppressed on further calls menu_set_active_trail() függvényben (/home/szabadradiok/public_html/includes/menu.inc 2404 sor).

Kunbábony, Civil Kollégium, 1998. március

Informális beszélgetés transzkriptje

"Péterfi Ferenc:
Már volt alkalmam szinte mindenkit üdvözölni - félig-meddig házigazdaként - ebben az épületben, amit Civil Kollégiumnak hívnak, ahol nem csak Civil Rádiósként vagy a Szabad Rádiók Szervezete képviselőjeként fordulok meg, hanem gyakran más ügyekben is. A működtető alapítvány részéről talán én állok a kezdeményezőkhöz legközelebb, ezért az épület szempontjából is egy kicsit házigazdaként köszöntök mindenkit. Ha még nem ismernétek, Péterfi Ferencnek hívnak, egyrészt közösségfejlesztőként dolgozom a Magyar Művelődési Intézetben, másrészt a Civil Rádiónak vagyok az egyik alapítója és felelős szerkesztője, és egyik ügyvivője a SZARÁMASZER-nek (Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete).
A bemutatkozáson kívül ki kellene találjuk együttlétünk tematikáját, amire nekem lenne egy ajánlatom. Mielőtt még továbbmennénk: van-e valakinek valamilyen technikai elintézetlensége, tehát nem jó a szobája, szomjas és inni szeretne, de nem találja vagy éhezik és??? Ajánlatom az, hogy 9-től 1-ig tudjunk a saját dolgainkról érdemben szót váltani, akkor ebédelnénk.
Elöljáróban mondom, tudjátok ugye, hogy a Phare Demokrácia Mikroprogramon??? nyertünk egy évre működési segítséget, illetve arra, hogy csináljunk három konzultációfélét, illetve két kiadványt. Ez most olyan szakmai konferencia legyen, ahol mi a dolog szakmaiságát próbáljuk megragadni, kidolgozni, megfogalmazni, megragadni. Az elhangzottakból pedig szakmai kiadványt szeretnénk csinálni.
Egy második szakmai találkozó is körvonalazódott, amit teljesen kívülállóknak szerveznénk: megpróbáljuk mindazokat is meghívni, akik valamilyen módon még nem találkoztak ezzel a rádiózással, nem csinálják ezt, de esetleg potenciálisan helyi rádió működtetői lehetnének. Pontenciálisan annak a 10 millió embernek vagyunk a szervezete, de legalábbis annak a 15 rádiónak mindenképp. A második szakmai találkozó tulajdonképpen ismeretterjesztés lenne, hogy mi is ez a rádiózás, nyilván ki-ki a saját szakmai tapasztalatairól beszélni, de teljesen kívülállóknak. A harmadik szakmai műhelyprogramot még nem nagyon találtuk ki, ami valamikor ősszel lenne. A kiadványból az egyik: mi is ez a rádiózás és ennek a részleteit fogalmaznánk meg, a másik az bővíthető, mozgatható, színvonalasabb lenne: a Szervezetről, szétnyitható szórólapszerű, vagy dosszié, amibe lapokat lehet betenni - ha például új tagrádióva gazdagodunk, azzal bővíthetnénk. Erre van nagyjából támogatásunk ebben az évben a Phare-mikroprogramból. Ez a mostani találkozó az egyik kiadványnak is alapozója egyben.
Kicsit beszélnék a Civil Kollégium Alapítvány nevű szervezetről: közösségi munkával foglalkozó különböző szervezetek az alapítói, a Közösségfejlesztők Egyesülete, a Közösségi Adattár, a Közösségszolgálat Alapítvány - általában humánfejlesztéssel, települési, regionális, városrészi, falusi fejlesztőmunkával foglalkoznak. Épp csak annyi pénzt tudtunk összekaparni, hogy bejegyezzék formálisan ezt az alapítványt, mert mindegyik szervezet forráshiányos. Az volt az egyik fő szándék az alapításra, hogy a különböző települési munkák során kiderült: kevés standard van, de ha van az általában az, hogy mindenütt valamilyen képzés, valamilyen információ-bevitel, valamilyen tudásnak, tapasztalatnak az odavitele a fontos, és hogy jó lenne ha ez intézményesülne. Mindenféle képzéseket csinálunk, magam is többnek a szervezője, előadója, közreműködője vagyok. Nagyon komoly intellektuális ismereteket adunk át ezeken a tanfolyamokon, és nagyon okos embereket képzünk, ámde sokszor cselekvésképtelenek.. Idővel az lett az izgalmas, hogy most már nem alapozó, filozofikus típusú képzések kellenének, hanem gyakorlatorientáltak, így tehát javarészt két-három napos, főleg a hétvégékre szorítkozó képzések vannak, amiket alapvetően civil szervezeteknek vagy civil szervezetek és önkormányzatok közös együttléteinek szoktunk tartani. Ezek az összejövetelek nagyon gyakorlatiasak próbálnak lenni és lökést adnak ahhoz, hogy tovább tudjanak menni a résztvevők. Mindenféle műfajban - én például helyi médiaügyben közvetlenül megtapasztaltam.
Amikor ez az alapítvány létrejött, kerestünk egy olyan helyet, ami nem egy régi KISZ-tábor, ahol az a tapasztalatunk, hogy a falakba van beépítve az a borzalom (szinte sugárzik - lásd Kőmíves Kelemen), a korábbi rendszer hagyatéka, ami emberi viszonyokat számol fel. Azt határoztuk el, hogy kell egy bentlakásos képzési hely, ahol már eleve a környék is referencia, az is sugározza az együttműködés lehetőségeit, Valaki szólt, hogy itt van ez a lerobbant iskola: Kunbábony népiskolája volt két tanteremmel és két tanítói lakással, de már 6-8 éve semmi nem volt itt (az iskolát körzetesítették). Nagyon megtetszett a kollegáknak és egy építész segítségével kialakítottuk úgy, hogy kb. 25-30 ember tudja jól érezni magát, hogy önszerveződő is legyen, de ugyanakkor azért egyfajta kiszolgálás is legyen. És aztán mindenféle összeadott módon egymást segítve összehoztuk a berendezést. Nagyon puritán volt eredetileg, ma már kicsit extrább. Még annyit erről a helyről, hogy nem csupán az ország különböző érdeklődőinek szervez ilyen kurzusokat, hanem a környéken is igyekszik szerepet vállalni a Civil Kollégium. A régióban is, tehát Kunszentmiklós és térségében is megpróbál az Alapítvány referenciahely lenni és projekteket próbálunk éppen az Országos Foglalkoztatási Közalapítvánnyal és a Westminster Alapítvánnyal. Általában a munkanélküliség eléggé frekventált dolog, de helyi rádió indulását is tervezgetik errefelé. Aztán például a kunbábonyiak részt vettek egy helyilap-készítő tanfolyamon az egyik hétvégén. Mi is a neve? Igen, "Kunbábonyi Krónika".

Feri, nem tudom ki és mit beszél, nem hallani, mire mondod, hogy "sok is". ???."kiöltük belőle a ??? - mondod Te. ami utána van azt sem hallani.

??? vagyok Debrecenből és a Szól a rádió Alapítvány kuratóriumának ???. szolgáltatás???A lány a Civil rádiótól bemutatkozik, de semmi mást nem hallani. ilyesmi:
Seregély Tünde vagyok, a mentálhigiénés műsort készítem és???.
Két pécsi rádiós bemutatkozását például elnyomja a víznek a pohárba csurgása, de anélkül is túl halk.

Magyar Ádám vagyok és a Civil rádiónál vagyok ??? és hát minden mást???.

??? vagyok Zalaegerszegről, mint kakukktojás, mert kereskedelmi rádiónál dolgozom Rádió Egerszeg néven. A Schmidt Péterékkel kerültem ide, ahol a rabrádiósok sorából a szabad rádiósok sorába emel ez a tény, mivel az általuk indítani szándékozott rádiónak esetleg a munkatársa lehetek.
???.(Mata???) Zsuzsa vagyok???
Tóth István vagyok szintén az Őrségből és nagyon fogok figyelni.
???vagyok, ez a Civil Szövetség? tulajdonképpen a rádió tekintetében ???alapítványban ??? most is ???
???. Péter???. k.orábban ???. rádiónál voltam,???
(jó magnóval hallható lesz ami előtte van, az enyémmel lehetetlen, innen viszont újra hallani:)
Feri: ???.nem gondoltam volna, (mondod) másrészt a korábbi ügyvivők, rajta kívül a Simó és én vagyunk, a mi mandátumunk is, a bank szólt efelől, ahogyan - nem értettem hogy került ide a Budapest Bank, azt hittem valami rosszul sikerült - de ott tartjuk a pénzünket, szóltak, hogy már rég nincs aláírási jogunk, mert egy évre voltunk megbízva, 96 közepén, tehát tavaly év végén közben lejárt. De egy-két apró formális feladat lenne, tehát ezek az én ajánlataim, de hát miről lenne még jó beszélni? valaki, akit nem hallok, a következőt sem hallom. Inkább beszélgetés a székekről:

Más: Eléggé hozzászoktam már az elmúlt időszakban az Ó utcai ülések hangulatához meg így a nyakam kimeredt ahogy errefelé néz az ember???. Feri: bármit lehet???. hát ezeken a székeken csak ülni lehet, mondjuk feküdni kényelmetlenek??? Más: benne hagyhatunk két asztalt, amire ha akar valaki könyökölni.
1a oldal vége *
1b oldal:
(Küszködés a bútorokkal, ez hallatszik, Feri, hehehe! hosszasan
időnként mondod, hogy nnna! Azért írom le, hogy jobb kedved legyen.)???

???Fölmerült még bennem, de lehet, hogy ez abszolút fakultáció, hogy egy rádió indítása melyikünknél milyen lépésekkel jár, lehet, hogy ezt akkor van értelme amikor egymásnak át tudunk adni.
Más: rabrádiók és szabad rádiók viszonya érdekelne engem, mint frissen belecsöppent embert.
- Kihez?
- Egymáshoz.

Csé???: Két egymástól teljesen eltérő és mégis összefüggő aktuális dologról beszélek nektek. Az egyik az, hogy február 26-án a Magyar Rádió 6-os stúdiójában megalakult a Magyarországi Műsorszolgáltatók és Civil Szervezetek Választási Chartája - a továbbiakban Charta. Ez a charta azért jött létre, hogy a választási kampány során így talán kulturált módon zajlanak le a különböző műsorok és reklámok az egyes rádiókban és tévékben. A Charta műsorszolgáltató tagjai két dolgot vállaltak: az egyik, hogy elhangzik a rádiójukban, tévéjükben a választási ismereteket terjesztő műsor, valamilyen formában és lehetőleg főműsoridőben, a másik amit vállaltak, hogy még a választási hirdetések esetén is törekednek arra, hogy egy párt ne sajátíthassa ki a teljes hirdetési időt, hogy a tarifák azonosak legyenek, hogy amennyiben nyilvánvalóan nem tényeken alapuló reklám lenne a választások idején, akkor azt nem tűzik műsorra stb. Ami ennél is fontosabb, hogy megbeszéltük: háromhetenként találkozunk majd, hogy megvitassuk, mi történt az eddigi választási kampány során. Ennek az első tanácskozására tegnap került sor Hódmezővásárhelyen a Hotel Pelikán szállodában (ami kívülről lila és belülről is pont olyan ronda). Hódmezővásárhelyről azt kell tudni, hogy két darab rádió működik benne, hiszen nagy a város. Az egyik a Rádió Hét, a másik a Rádió Vásárhely. Az Rádió Vásárhely egy kedves kis rádió, a dísztorony??? tövében egy lakókocsiban van. Csődbe ment a cég és csak erre futja nekik. Ennek következtében a másik rádió napi 30 órányi műsort sugároz, nehogy el???. az egyiktől a 12 órát. A rádióknál jártunkkor azt tapasztaltuk, hogy mind a két rádió nagyon tiszteli a törvényt, de semmiféle kapcsolatuk nincs a törvénnyel, tehát attól teljesen függetlenül működnek, mindenfajta elképzelhető írott és íratlan jogszabályt megsértve. Mind a kettő kereskedelmi rádió, egyikük azt mondja, hogy polgármester-ellenes rádiónak tekintik magukat, mert a polgármester összeveszett velük. Például ottlétünkkor adta ki az utasítást, hogy környezetesztétikai szempontok miatt a lakókocsinak el kell távoznia a dísztorony??? tövéből, a másik rádió közölte, hogy ők minden párttól és polgármestertől függetlennek tartják magukat. Ezt bizonyítja az is, hogy megjelent nekik egy saját újságuk, azt hiszem "7x7" címmel - egy hetilap. Egyikl lapszáma bizonyítja, hogy függetlenek mindenkitől, ugyanis négy, a margótól egyenlő távolságra ??? független interjút tartalmazott a polgármesterrel... A tanácskozásról kiadtunk egy közleményt, elhangzott a magyar rádió "Esti Króniká"-jában is, megjelent az MTI közleményeiben. A következőket tartalmazza: az országos rádiók és televíziók műsorából továbbra is hiányzanak azok a közérthető ismeretterjesztő információk, hogy is néz ki a választás. Ez az első választók miatt különösen fontos. A másik az, hogy nyomasztóan túlsúlyosak a parlamenti pártok a különböző hírműsorokban, tehát miközben elvileg esélyegyenlőség van, az eddigi parlamenti pártok sokkal nagyobb teret kapnak a különböző rádiókban és televíziókban. A Chartának ma 49 tagja van jelenleg, ennek nagyobb része műsorszolgáltató, a kisebbik civil szervezet. Úgy tűnik, hogy ezért is szükség lenne arra, hogy ismeretterjesztésből sokkal több, alaposabb és emberszabásúbb legyen, mint eddig. Ez történt tehát tegnap, miközben a kezembe került ez a kis vékony, kedves kötet és erről szeretnék egy kicsit többet beszélni. Ez kettő darab pályázattervezet, amelyet az Országos Rádió és Televízió Testület adott ki magából, és az a címe, hogy "A helyi és körzeti pályázati felhívás-tervezet szövege"???. Talán tudjátok azt, hogy háromfajta műsor???szolgáltató ???. van Magyarországon - a kalózokat leszámítva. Az egyik fajta az, amelyik 1994-ben kapott engedélyt, a másik két fajta az, amelyik később. Akik 1994-ben kaptak engedélyt, azokkal szerződést köteles kötni az ORTT, a többiekkel pedig meg kell pályáztatni az általuk már használt vagy más frekvenciákat. Abban a nagyon hülye helyzetben vagyok, hogy az ORTT szakértőjeként tevékenykedem időnként. E tevékenységnek annyi értelme biztosan van, hogy amit leírok, annak az ellenkezőjét szokták beleírni az ilyenfajta kiadványokba. Amikor ezt a két tervezetet - amelyek közül az egyik a helyi rádiókra és tévékre, a másik a körzetiekre vonatkozik - elolvastam, akkor óhatatlanul az az érzésem támadt, hogy az ORTT-ben, annak pártállására való tekintet nélkül, egyfajta félelem munkálkodik. Attól félnek, hogy lesz olyan pályázó, amelyik meg tud felelni a feltételeknek. Ennek érdekében tehát olyan pályázatot állítottak össze, melynek garantáltan nem lehet megfelelni. Egy kicsit menjünk vissza időben, 1989. március 15-én ott álltunk a Szabadság téren, amikoris Csengey Dénes kibontott egy nagy zászlót, amire az volt írva: Szabad magyar televízió!??? És ezután felzúgott a taps és azt mondta Csengey Dénes, hogy: ezek után menjetek tovább a ???ba. Ugorjunk előre az időben 15 évet, 2004. március 15-énél tartunk, a FIKSZ rádió műsorát halljuk. A FIKSZ rádióban arról van szó, hogy kéne már egyszer egy olyan pályázatot kiírni, amely feltételének meg is lehetne felelni. Most honnan tudom én ezt, hogy ez fog elhangozni 2004-ben, március 15-én a FIKSZ rádióban. Hát onnan, hogy a pályázati kiírás értelmében ezt nekem tudnom kell. Ugyanis ez a pályázati kiírás nem kevesebbet tartalmaz, mint azt, hogy a szerződés teljes időtartamára vonatkozóan (hadarás, nem értem???) hét év, (ismét hadarás) tíz év, a műsortervet minimum óránkénti tartalmában le kell írni, tehát lehet negyedóránként is, ötpercenként is és minden egyes műsorszámról le kell írni, hogy az micsoda. Úgy gondolom, hogy akkor azt is le kell írni, hogy 2004. március 15-én mi fog történni a FIKSZ rádióban. A másik, ami miatt nem lehet megfelelni a pályázati kiírás követelményeinek az az, hogy azt mondja ki ez a valami, hogy pályázhat minden természetes személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társaság és jogi személyiség. Ezek után például cégbírósági bejegyzéshez köti a pályázati lehetőséget, holott természetes személyt nem a Cégbíróság tart nyilván, hanem az Anyakönyvi Hivatal. Egyesületet nem a Cégbíróság tart nyilván, hanem a Bíróság, oda kell fordulni bejegyzésért. Ami ebből következik az az, hogy: Üzleti és pénzügyi terv. A Testület tájékozódni kíván arról, hogy a pályázó hogyan akarja az üzleti tervét megvalósítani. Az Üzleti és pénzügyi terv tartalma: összefoglaló. A pályázat foglalja össze az üzleti és pénzügyi terve lényegét. Stratégiai és üzlet??? megfontolások. A pályázó ismertesse üzleti és pénzügyi terve stratégiáját és üzlet??i??? megfontolásait. Eredmény-kimutatási tervek és eredmény-kimutatási tervekhez kapcsolódó feltételezések. Mérlegtervek és mérlegtervekhez kapcsolódó feltételezések. Az üzleti és pénzügyi terv részeként a pályázó köteles - és tessék most nagyon figyelni, na ilyen a világon nincs! - a műsorszolgáltatás kezdő és záró időpontjára - tehát mondjuk ha feltételezzük, hogy 1998. augusztus 1-jén kezdődik a műsorszolgáltatás, ehhez hozzá kell adni hét évet, 2005. augusztus 1-jén vagyunk -, továbbá a közbeeső naptári évek végére vonatkozó tervezet-mérlegeket benyújtani. Hogyan lehet 2005-re tervezni 1998-ban?! Beruházások. A pályázó részletesen ismertesse az összes beruházást, amit hét év alatt végre akar hajtani. A fenti beruházási tételeket ésszerű részletezésben bekerülési értéküket és a beruházás ütemezését feltüntetve kell megadni. Működő tőke. A pályázó mutassa be a forgóeszközökre és (hadarás???) vonatkozó feltételezéseit. Hitelek. Tőkeváltozások, tessó??? tervek, ezt nem tudom mi, de van ilyen. Könyvvizsgáló jelentés. A pályázó köteles benyújtani egy Magyarországon bejegyzett könyvvizsgáló jelentését annak igazolására, hogy a pályázó milyen módon készítette és hajtotta végre, és hogy a pályázó az üzleti és ??? összegét a közölt feltételezések alapján matematikailag helyesen számolta ki és a magyar számviteli szabályokat helyesen és következetesen alkalmazta, az üzleti és ??? teljes??? időszakban, tehát abban a hét évben, amire a pályázat szól. A pályázó köteles mérlegeit, eredmény-kimutatásait és (hadarás, legalább 3-4 szó???) benyújtani, finanszírozási struktúrát kell benyújtani. Ezen kívül a működési költségekre vonatkozóan háromhavi működési költséget előre elkülönített bankszámlán el kell helyeznie. A pályázat értékelése se semmi: 100 pontot lehet megszerezni, ebből 20 pontot ér az, hogy mekkora műsor???-si díjat ajánlott meg valaki. Nem nyereségérdekelt rádiónak nem kell megajánlania, de ha megajánl, akkor legalább a minimális összeget meg kell ajánlania, ez ??? esetében 1,2 millió forint évente. A vállalt??? heti műsoridő maximálisan 20 pontot ér a százból, ezért érdemes minél több műsoridőt vállalni, ha belegebedsz akkor is, mert az sokkal többet ér. A műsorterv maximálisan 30 pont a helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet bemutató, segítő műsorszámok aránya a heti műsoridőben - ha a műsoridő legalább 40%-a, ez 24 óra esetében azt jelenti, hogy 10 órányi műsort kell arra szánni, hogy a helyi közéletet mutatjuk be - 20 pont???.hadarás???10 pont, 30% ???.? alatt 0 pont. A pályázó műsorterve - amit nagyon bonyolultan, órákra lebontva kell megadni, az maximálisan 10 pont.
Feri: itt a megoldás kulcsa??? !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Csé folyt: A műsorszolgáltatási tapasztalat maximum 30 pont, amelyből 10 pont - és ez nagyon fontos - az, hogy valaki azon a frekvencián már egyszer működött, tehát a 100 pontból mindössze 10 pontot ér az, hogy valaki működik már. 20 pont az egyéb tapasztalat, hát gondolom, hogy kalózkodtunk egy kicsikét, az 20 pontot ér. Ez a nagyon komplikált üzleti és pénzügyi terv, ez viszont hihetetlenül sok pontszámot ér, ez 2 pont lehet maximálisan. Az egyéb az még maximálisan 2 pont. Vannak itt még ebben csodák, van ilyen, hogy műsorszolgáltatási szerződés. Ez egy kb. 10 oldalas szerződés, ennek a végét szeretném felolvasni, mert az gyönyörű. Úgy szól (ez a sok minden ez maga a szerződés - lapoz): A felek a jelen szerződést gondosan elolvasták, jogi képviselőikkel megbeszélték, az azokban foglalt szolgáltatásokat és ellenszolgáltatásokat egymással arányban állónak tartották és a szerződés az akaratukkal mindenben megegyező, jóváhagyólag aláírták. Amit végiglapoztam, kb. ennyi a szerződés, ennek majdnem minden bekezdése azzal kezdődik, hogy az ORTT joga az???. a műsorszolgáltató kötelezettsége az??? Ezek után az már több mint pofátlanság, hogy a végére van egy ilyen passzus, hogy egymással arányban állónak nyilvánították, mikor a műsorszolgáltatónak csak kötelességei vannak, a testületnek pedig csak jogai vannak. Ami fejlemény történt ebben az ügyben, hogy a helyi rádiók országos egyesülete és a helyi televíziók országos egyesülete úgy döntött, hogy Alkotmánybírósághoz fordul, úgy döntött, hogy tiltakozó akciókat szervez, úgy döntött, hogy kikényszeríti az ORTT-ből, hogy ezt a pályázattervezetet úgy ahogy van, vonják vissza, mert ez a tervezet hasznavehetetlen, megfélemlítésre és csak arra, hogy meg lehessen sérteni. Vannak benne ???.hadarás???. , óvadékról van benne szó???. nem tesz lehetővé stb.
Nekem az a javaslatom, hogy egyrészt beszélni kellene ezekkel a társtömörülésekkel, hogy most éppen akkor mi is az álláspont igazán és fel kéne kérni az ORTT-t arra, hogy hozzon létre ebben az ügyben egy érdekegyeztető tanácsot. Ennek javarészt két oldala lenne, lennének ők és lennénk mi, a többiek. Úgyhogy először van igazán példa, hogy a különböző szakmai érdekvédelmi szervezetnek van lehetősége valahogy közös álláspontot alakítson ki, meg lehet találni azokat a közös pontokat, amelynek alapján ki lehetne bocsátani akár egy végrehajtható és valóban ízléses pályázati tot??? is, mert azt hiszem, ez úgy ahogy van, félelmetes. Igazándiból tényleg nem tudom, hogy mi volt a szándék ennek a nyilvánosságra hozatalával.
Még annyit talán hadd mondjak el, hogy 21 db pályázat van benne helyire és 1 db körzetire, akik az első ütemben pályázni kötelesek azok Békésben 1 rádió, Békéscsabán 1 rádió, Debrecenben 2 rádió, Egerben 1 rádió, Esztergomban 1 rádió, Gyöngyösön 1 rádió, Hajdúböszörményben 1 rádió, Hódmezővásárhelyen 1 rádió, Jászberényben 1 rádió, Kalocsán fél rádió, mert ott ilyen ??? kell pályázni és Miskolcon egy regionálisra lehet pályázni. Az ?? tehát úgy néz ki, hogy például Debrecenben évente 1.327.500 Ft plusz áfa a műsorszolgáltatási díj, az áfa az nem??? ez végfelhasználó és mondjuk Kalocsán a fél rádiónál is 234.000 forint plusz áfa műsorszolgáltatási, amit nem kell ??.nek??? annak alapján oly mértékben hátrányba kerülhet, hogy akármilyen jó műsortervet nyújt is be, akármilyen kiválóan maximálisan 2 ponttal értékelhető az üzleti terve, nem fog vele szerződést kötni az ORTT. Az ORTT egyébként a legtöbb pontszámú műsorszóróval köt szerződést és egy frekvenciára csak egyet. A csatornát nem osztja meg, legalábbis számomra ebből ez derül ki, bár ez nem teljesen egyértelmű. Tehát aki több pontszámot kapott és mindegy, hogy miért kapta ezt a több pontszámot az nyer. Ezt a pályázatot egyébként formálisa tehát az dönti el, hogy ki ígér több pénzt a dolognak.
valakinek felelve: azt gondolom, hogy nem csomagolni kell, hanem meg kell változtatni ezt a dolgot.
A többi társszervezet nagymértékben kifogásolja azt a dolgot, hogy a szerződés nem megváltoztatható, amikor pályázati ajánlatot teszek akkor elfogadod ezt a végleges szerződést, amit leírtak neked. (majd add vissza, légy szíves) Azt kifogásolja, hogy tulajdonképpen egy hatósági engedélyt tartalmazó, szerződés formájú valamicsoda szemét, azt kifogásolja, hogy óvadék van benne, amit a törvény nem tesz lehetővé és - hogy dr. Ballai Éva kolléganőmet idézzem - a testületnek fogalma nincs arról, hogy mi a rádiózás, a televíziózás.
más: - Hogyan lehet szerinted megváltoztatni?
Szerintem ???.??. úgy lehet megváltoztatni, ha velünk együtt a hozzánk hasonló érdekvédelmi szervezetek rákényszerítik az ORTT-t arra, hogy ne csupán közmeghallgatást tartson, amelynek az eredménye nem kötelező (???.hadarás???.) elmondhatjuk, hogy milyenek, de azt a pályázatot ???.??, hanem hogy vonja vissza ezt a pályázati tervezetet és állítson fel egy érdekegyeztető tanácsot. Azt hiszem, hogy a szakmai szervezetek képesek arra, hogy a szakmát képviseljék, az ORTT-nek pedig képesnek kell lenni arra, hogy a tanácskozás után mosolyogva menjünk tovább ???.??., ahogy Csengey Dénes mondta, ne haraggal nézzünk egymásra.
(Valaki itt megjegyzést tesz, ami távoli)
- Igen, én úgy gondolom, hogy hétfőn fel kellene hívni Ballai Évát, aki a másik két ???.??. szervezetet képviselő és megbeszélni vele, hogyan tudnánk ehhez a dologhoz csatlakozni. Biztosan nem fog ellenállni. Azért is jó lenne ez, mert akkor nem lehetne azt tenni amit az ORTT, az ORTT különben játszik, hogy a közösségi rádiókat kijátszhassa a nem közösségiekkel szemben, ebben az esetben. Tehát ???.?? a szakma egységesen lép fel függetlenül attól, hogy a konkrét helyi érdeke éppen kinek micsoda.
- más: attól tartok, hogy optimista variáció ???.az ORTT kiírására ???.??.a pályázati kiírás és akkor mi van?
- Hát rosszabb nem lesz, mint ami eddig volt, mindenki egyelőre működik tovább. Akkor meg kell várni amíg lesz egy jó ???. nem érthető, hogy mi lesz, ha???.???
- más: Tudsz-e valamit mondani azzal kapcsolatban, hogy azok akik nem esnek bele ebbe a kategóriába és 94 előtt kaptak engedélyt, azoknak a szerződése vagy egyebe az hogy lehet, vagy egyáltalán erről van-e itt szó?
- Én úgy tudom, hogy most a H betűnél tartanak. Nagyon nehezen születik meg, mert az a szerződés is hasonló mint ez és nem akarják aláírni a műsor???. nem akarják aláírni, mert nem hülyék. Semmi másról ?? hogy mikor mennyi kötbért kell fizetni. Ha három napra valaki leáll, mert mondjuk bedöglött az adója, akkor felbontják a szerződést. Mondja a szöveg
- más: de tudjuk eddig még nem történt meg
- De benne van ez a fenyegetés.
- más: Azt akarom kérdezni, hogy rajtad kívül és azon aki írja a szerződést??? l(nem hallom)
- Elolvassák, fel lehetne tételezni, hogy nem olvassák fel, akkor jobb lenne a helyzet, mert akkor azt hinné az ember, hogy egyszerűen csak hülyék. Nem, ez számomra érthetetlen. Érthetetlen azért, mert a testület tagjainak egy részével tényleg beszélgető viszonyban vagyok és amikor rájuk kérdezek, hogy mégis ezt hogy képzelik el, hogy nem változtatható meg a műsorszerkezet???.???
- más: én voltam olyan vitán, együtt voltunk, ahol olyan konszenzus született, hogy műsorkoncepciót kell megadni. Mindenki ezt állította és mindenki elfogadta, aztán mégis???.
- Igen, szóval két ORTT van, van 6 vagy 7 figura, ők a testület. Ez a Nahlik Gábor, Ékes-Körmendi??? Judit, Timár Janó, Kardos Lajos, Wéber János, Debreceni József és a ? Mihály, ők a döntnökök.
Eddig általában nem velük tárgyaltunk, hanem az irodával tárgyaltunk, ahol nagyon készséges szándékú szakemberek vannak, többek között Molnár Angéla??? az iroda vezetője. Benyújtok tervezetet, a testület meg nem fogadja el. Ennyire egyszerűen működik, félelem van bennük, hogy ha nem ellenőrizhető hogy melyik órában mit csinálsz, mert nem volt leírva, akkor te biztosan szélhámoskodni fogsz. Nagyon hosszú története van a???. ???.ben???, hogy ennek mi az oka, tényleg azt hiszik, hogy ha nem tudnak valamiről, akkor te biztosan kijátszod őket. Holott akkor is kijátszhatod, szóval tudjuk, hogy???. Meg kell adni, hogy milyen nemű, milyen korú, milyen érdekeltségi körű hallgatókat és nézőket célzol meg. Ebből nekem a nem tetszik különösen ???.??.
- más: (érthető, de túl halk az én magnómon, sajnos) ???. még ezt a dolgot, ???.régióba belesüppedünk abba, hogy mennyire lehetetlenül ez a dolog, ennek ??.? az kéne, hogy te mondanád, hogy mit látsz ez ügyben lehetségesnek, mert szerintem ez tanulságos. Már meg kellett volna hirdetni??? Nekünk az az érdekünk, hogy az ORTT semmit ne hirdessen meg, csak azoknak nem jó, akik még nem (sajnálom, nem hallom),???., tehát ez a mostani expressz állapot, hogy ez így van nekünk nem rossz, azoknak rossz akiknek nincs lehetőségük, egyelőre ugye??
Csé: Nem csak visszavonatni kellene, hanem leülni tárgyalni, míg nincsen konszenzus, addig tárgyalni. Lehet konszenzust találni. A butaságokat(?) egy részét mindenképpen ki lehet ???, tehát az, hogy tőkenövekmény évente hogyan legyen a non-profitoknál van ilyen része???.?
vége az 1b oldalnak.

2a:
- Csé: (folyt az 1b-ről) Szerződés: egészen egyszerűvé kellene tenni, ugye 30 oldalas szerződés nem lehet csinálni.
- Feri: Nem tudom, közgyűlésen beszéljünk erről, de akár most is aktuális, hogy a legutóbbi közgyűlés megbízásából mi kezdeményeztünk találkozót az ORTT-vel és ott végül is a Simóval mentünk el ketten, ahol részben Révész T. Mihály fogadott bennünket. Erről nem szeretnék hosszan beszélni, mert ???. az értekezlet, nem tudnék egyetlen értelmes mondatot elmondani arról ami ott volt azonkívül, hogy bármi amit ott elkezdtünk mondani az ötödik szónál Révész T-nek eszébe jutott valami saját történet, negyedóráig???. Többször kezdeményeztünk valami mondatot, így aztán ??? Utána elmentünk a Műsorszolgáltatási Alapnak az igazgatójához Timár Jánoshoz. Nem tudom, tudja-e valaki, neki a legelejétől komoly érdemei voltak, a nem nyereség a non-profit vagy közösségi rádiózási forma egyáltalán szabályozásra került, tehát az ő közreműködésével, komoly érdemei vannak, hogy neki???.??.
Abban maradtunk ???. dolog függőben van, hogy három dolgot teszünk. Egyik, hogy leírjuk - és ezt a Révész T. is félig értelmes ajánlást tett - néhány mondatban leírjuk, hogy mit szeretnénk, tehát egyrészt azt, itt az ultrában ma reggel hirtelen leírtam, semmiféle realitása nincs, hogy frontot nyissunk és nekik rohanunk és ??? azt mondjuk, hogy mindenben hülyék vagyunk, ezzel nem megyünk semmire. Néhány mondatban össze kellene foglalni, hogy mi az amit mi várnánk részben ettől a szabályozástól, részben meg az fölmerült, hogy most már létezik a műsorszolgáltatási alap, ez egy alapvető forrás lehetne a ???.??. s tulajdonképpen hozzá lehetne jutni, ámde nem tudják még hogyan. Sőt a tavalyi alaprész e??.is megmaradt, mert az van a törvényben, hogy 0.5-1%-a ilyen rádiókra fordítódik az egész alap. Tehát ez azért tavaly is létező alap, meg az idén is már jelentős rész. Tehát ehhez hozzá kellene férni, továbbá a pályázat a közeljövőben valamikor az elkövetkező egy-másfél évben csak megszületik. Le kéne írni néhány pontban, egy-két mondatban, hogy mit kéne csinálni, máshogy csinálni. Talán ezt, a Révész azt ígérte, hogy körözné a testületi tagok között. De a választások után ???.??. Akinek nincs frakciója az kiesik, a mostaniak közül legalább kettő kiesik. Nem tudom lesz-e új frakció, valaki bekerül, lehet, hogy azt a 3-4 embert kellene valami módon jobban kezelnünk a politik??, de erre képtelen vagyok ???szakértő???.dilettáns vagyok, hogy azokat kellene kapcsolatainkban szorosan tartani, akik feltehetően maradnak. Feltehetően maradnak az MSZP-nek, Kisgazdáknak, a Fidesznek, hirtelen nem is tudok neveket mondani, talán az MDF-nek marad a mostani ??frakciója, akinek lesz tagja. ??.??
De szerintem ezt a 3-4-5 dolgot meg kellene fogalmazni, tehát egy nagyon egyszerű egyoldalas szöveget kellene összeállítanunk, hogy mit szabályozzanak, hogy miféle rádió ???.??. A másik amiben maradtunk, ötletünk volt és tulajdonképpen szövetségeseket kezdtünk az ORTT-nél keresni, hogy indítsunk el egy projektet, aminek az lenne a lényege, hogy fölmérné a szabadrádiós szövetség az ORTT megbízásából, együttműködésével valahogy, hogy az országban hol vannak ilyen rádiós magok, ahol úgy néz ki, hogy indulni szeretnének. Nekünk az lenne az érdekünk, hogy lenne sok ilyen rádiós. Ebből az apropóból - s ez éppen ebben a Phare-programban is egyik cél??? -, tartsunk olyan ismeretterjesztő találkozót, a különböző kapcsolataink révén tárjuk föl, hogy hány ilyen rádió várható, tehát ami nem kereskedelmi, olyan mint az, közszolgálati vagy közösségi, hogy ilyen négy van vagy hetven? Néhány team van-e ilyen. S Ebben a pillanatban egy kicsit reálisabb képe volna az ORTT-nek és nekünk is, hogy kikkel tárgyaljunk. Tehát ahogy most is van két-három olyan mag, mint az ???, a III. kerületieké és ezekből egy kicsit látná az ORTT, hogy hol van ilyen ???.??. Egyik a szabályozás, a másik ez az országos feltárás, és mi is volt a harmadik amit akartam?
- Csé: Azt hiszem, hogy itt két dologról van szó, az egyik egy nagyon konkrét dolog, amihez az elmúlt másfél év számomra azt bizonyítja, hogy két dolog kivételével nem sikerült eredményt elérni. Az egyik az, hogy nem egyszerre hirdetettek meg mindent, ez egy jó dolog, tehát hogy a már engedéllyel rendelkezőket különvették az azt hiszem egy jó dolog. A másik az, hogy azért üzleti terv vonatkozásában - bármilyen furcsa is - ez egy egyszerűbb üzleti terv, mint amit eredetileg terveztek, az valami rettenet volt. Ez tehát két csekélyke eredmény. Miközben majdnem mindannyian, akik itt valamilyen fajta szakértői tevékenységgel csúfoltuk magunkat, leírtuk, hogy az lenne a célszerű, hogy akik már működnek, azokat hagyják úgy, ha egymással meg tudnak egyezni. Tehát ha van olyan frekvencia, ahol csak egy rádió vagy egy tévé működik, semmi gond nincsen, ha már eddig kibírta és nem döglött bele, akkor hadd csinálja tovább, ahol pedig többen vannak és kibírják egymást, ott addig ameddig egy igazi nyílt pályázat nincsen, addig hagyják őket békén, két hét alatt minden szerződés megköthető és akkor meg lehet hirdetni a következő pályázatot. Ebben a kérdésben nem sikerült, ez nagyon fontos, hogy ebben nem, mert mégiscsak valamifajta újraosztási törekvést mutat. Azt hiszem két dolgot lehet csinálni, az egyik fajta az az, hogy mit kellene kezdeni a műsorszolgáltatási alappal, mert hogy kéne ki???. egyik-másik ??? apróságokon eltérve, de ebben lehet ??? tárgyalni egymással, a testület szerintem ???.képes lenne ebből a szempontból, de itt lehet szép apránként lassan eredményt elérni. Csak hát itt nem lassan kellene eredményt elérni, mert a Rádió Esztergom???, amelyik nincs itt, annak másfél hónapon belül be kell nyújtani egy pályázatot és nem mindegy, hogy ezt nyújtja be vagy valami használhatót. Bele fog dögleni. Abban a pillanatban ahogy jelentkezik valaki, meg???. ilyen 600 valahányezer forinttal ???.hadarás ???. 6 millió, megnyerte. Ez az egyik, a másik amire gondoltam, tippem is van rá, hogy a másik két szervezet rendelkezik ??, mert mi nem rendelkezünk egy profi médiajogásszal. Van rá esély, hogy rendelkezünk, aki egyébként profi, mellesleg az ORTT szakértőjeként is működik, legfeljebb a nevét nem fogja használni, mert az összeférhetetlen lenne. De hogy mit lehetne ez esetben tenni jogilag, igen jó ötletei vannak. Még egyszer: hét évre adják ezt a valamit, nem babra megy ez a játék most, mint tudjuk. Nem igazán vártuk ezt a pillanatot, nem ilyen módon, de tudtuk, hogy egyszercsak el fog következni. Valóban pikáns amit mondtál, hogy mire az első pályázat, ha ezt elfogadja az ORTT így ahogy van, megteheti. Mi az első pályázatnak az eredményhirdetéséhez közeledünk, akkor éppen választunk, ezt végig lehet számolni, mire eredményt kellene hirdetni, egy egészen másik ORTT lesz ??? Itt egy fura ravasz játék folyik.
Lehet, hogy arra gondolnak, hogy választás van, mindenki azzal van elfoglalva, majd ők döntenek. A Révész agyába néha igen, de a többiekébe aztán végképp nem. Persze egy dolgot feltételeztem, hogy ez az egész dolog komolyan van véve, mert az eddigi pályázatok azt bizonyítják, hogy ki adta be, az nem mindegy, hogy ki adta be, az nem mindegy, hogy mit írt bele, teljesen mindegy, az győzött, akivel le volt pacsizva a játék.
- más: Ebben az ügyben ???.nem értem, halk, amire Csé:
Csé: ebben nagyon, rádióban, tévében is. Hát talán ezt a fajta játékot is egy kicsikét szűkíteni kéne.
Feri: Csak azt szeretném mondani, hogy amikor jöttünk a mikrobuszban akkor hátraszóltam Csének, hogy olyan dologról lenne jó beszélni, ami igazából egy kicsit földob bennünket???
Csé: Hogyha mégis kiírnak valamit, attól kezdve ők ideiglenes szerződéssel pályázhatnak és ezt meg kéne támadni, hogy ne úgy álljunk, mint amikor nem kaptuk meg Zánkát, hogyha ki van írva egy frekvencia, amit várhatóan 60 napon belül nem vesznek igénybe, akkor az megpályázható, addig ameddig nem veszik igénybe egyszer 30 napra.
- Márhogy ezt nem akarják?
Csé: Azt nem akarják, hogy kipróbálhasd magad.
Feri: Mondjátok, hogyan haladjunk tovább.
- Veletek már kötöttek szerződést?
- Á, nem. Beadtuk ???
Itt beszélgetés a beadás körülményeiről néhányuk esetében. Nem lehet leírni, nem érthető, csak bennfentesnek, félmondatok, egymást keresztbe beszélik.
*
(Lassan jobbra el, a többiek anyagokat készítenek be, beszélgetnek, a járó magnóról mindenki elfeledkezett.)
2a oldal vége

*
2b:
- ???.ebben a kérdésben jó, hát persze, de ez megint csak - már ne haragudj, hát akkor bárki tag lehet, azért minden egyes párt, bélyeggyűjtő, haltenyésztő nem tudom micsoda meghatározás, hogy kik lehetnek a tagjai s milyen célokkal főleg. Ez az, amit már évek óta nem tudunk elérni, a másik jól mondta ezt a Budapest Bank, aztán te is elismerted, hát ugye nem így működnek a dolgok, nyilván nem hallottam arról részletes beszámolót, hogy (hadarás???.) büntető feljelentést tett a Budapest Bank (hadarás???.) ???. ha te ezt tényfeltárod, akkor nem tartom valószínűnek, hogy legközelebb megkapod az alapítvány támogatását. Azt mondom, nem bánom, tényleg akkor határozzunk meg, hogy nagyon széles körben jussunk el, mondom, nekem ez volt a véleményem, ha nem ezt szavazzátok meg elfogadom akkor is, ha kisebbségben maradok, de semmiféle definíció nincs továbbra sem arra, hogy kik legyenek ennek az egyesületnek a tagjai. Valamit most már tenni kell.
Feri: Van diplomatikus, van nyersebb fogalmazása, meg van egy interpretálása, amit Balázs ??? mondandónak. Én a következőt mondom most nagyon nyersen, nem diplomatikusan ebben az ügyben és ezt szoktam magunk között is mondani, hogy egy szervezet azzal kezdje, hogy kizár a tagjai közül valaki, szerintem ez aberráció. Ámde valóban konzekvenciát, ebben az esetben (hozzuk közelebb, hátha mondunk valami marhaságot - ó, Feri, végre hallom!) lehet, hogy mégsem egészen azonos alaphelyzetű szervezetekről van szó. Megmondom nektek, hogy azok akik gazdasági társaságban működnek és a működésüknek a bevétele többségében kereskedelmi tevékenységből zajlik ezzel semmi bajom nincsen, nagyon distanciával kezelném amit a Csé mondott, ugyanis elképzelhető, hogy - mondtál Te ilyen kényszerhelyzeteket, nem tudom, ki támogat, nem lehet annak ellentmondani és ha minél több ilyen támogató van akkor egyre kevésbé tudok szabadon nyilatkozni. Ez féligazság, félig igaz, ezt elismerem. Ámde nem lehet azt mondani, hogy aki elfogad támogatásokat az nem tud etikus magatartást kialakítani, lehet, hogy nem rohan egyből fejjel a falnak, hanem megpróbál bizonyos helyzeteket felmérni, még azt is elismerem, hogy lehet, hogy egy támogatás nélküli rádió bátrabban vagy harsányabban tud kiabálni, emez meg visszafogottabb, de ettől mondjuk mi az erkölcsiségét meg ilyesmi???. tehát el tudom képzelni, hogy ugyanilyen etikai mentalitással működjön. Én nagyon egyszerűen azt mondom nektek, hogy az az alapkülönbség szerintem amit kellene tennünk, hogy azok a rádiók, amelyek gazdaságilag ilyen szempontból a gazdálkodási tevékenységre jobban építenek, ha a szabad rádiók szövetségének forrásai vannak, ezek ne nagyon részesüljenek ebből a dologból. És tulajdonképpen hosszabb ideje, most ma volt egy ilyen kivételesebb dolog, de nyilvánvalóvá vált, többször, a Mirci??? is meg Te is mondtad, nem akarnak a szervezetek ??? nem pénzt akarnak Hogyha meg nem a pénz miatt vannak egy ilyen közösségben, hanem vagy azt gondolják, hogy van valami szakmai szint, ami érdekes lehet, vagy az összetartás, akkor miért ne lehessenek. Azt gondolom, hogy ebben - és itt most visszatérek, ahogy interpretáltál engem - lehet, hogy valamiféle módon a kétféle típusú szervezetet valahogy meg kellene különböztetni, hogyha forrása van vagy bajban van, akkor az amelyik nem a kereskedelemre vagy a pénzbevételre épül (pontatlan amit mondok, de értitek amit gondolok)
- közbeszóló helyesbítő: nem a ??? ból származik a bevétele
Feri folyt.: igen, és nem a megélhetésre épülő, tehát többségében ebből élő emberekről van szó, tisztában ???. erre a nagyon kevés forrásra jobban rászorulnak, tehát énszerintem ezeknek kell ezt fenntartani. De minden érdekegyeztetésben, szakmai konzultációval, kiadványban, minden olyan dologban, ami emellett együttműködés, azt gondolom, hogy teljesen egyenjogú. Ez volt az én többszöri vitám, hogy a ti esetetekben is ezt gondolom. Már szégyellem magam, hogy ennyiszer ezt szóbahoztam, mert esküszöm - ezt egy unikum mellett kellene jobban elmondani -, egyébként nincs a személyeddel semmi bajom, de már vagy 27-szer ezt a példát előhozom, de én ezt gondolom erről, ha akartok vessetek meg egy kővel, szerintem ez a ???. biztos, hogy másképp is gondolkodtok, mert a pénzért való???. tehát másfajta racionalitást kíván az a működés, másfajtát a mienk. Másfajta a kockázata annak és másfajta ennek. Ennek is van racionalitása és kockázata és annak is van lelkisége és olyanfajta értéke, amiket mi a hagyományos non-profit rádiókra mondunk. Szerintem ez a???
- más: Nem olvastam ezt az anyagot, amit ti kiadtatok, de olvastam egy olyan lapot, amiben ilyen kontrolljavaslat van, mindenféle kétnapos anyagokkal, egyebekkel, de két dolgot döntsünk el: ez szervezet vagy valami más? Úgy tudom, gyakorlatban az a helyzet, hogy egy szervezet alapstruktúráját a szervezet alakítja. Úgy érzem, hogy amikor ez a szervezet megalakult ??? tudjuk, hogy tagja vagyunk ennek a szervezetnek. Ez egy nagyon jól indult, polgáriasan civil kezdeményezésként és nagyon-nagyon lelkesen, szerintem nagyon szabadon szárnyaló szervezetként indult és mindig igyekezett az uniformizálástól megszabadulni, de most valamilyen ???.?? uniformizálás kezd jelentkezni és mindenki úgy érzi, hogy a másikra vagy az akaratát kell ráerőltetni, vagy pedig ő az a jogosítvánnyal rendelkező személy, aki kimondja azt, hogy ez a szervezet milyen. Hagyjuk meg, hogy közösen mondja ki mi ez a szervezet.
Feri: Jó azért nem bűn, hogyha mindenki el???
más folyt.: Nem azt kívánom, hogy legyünk teljesen más, mint eddig voltunk, de egyet azért meg kéne ismerni - és sajnos a négyéves adásidő alatt a gyakorlatban rá kellett jönni arra, ahogy Csé ?? barátunk is rájött, én is rájöttem, és mások is rájöttek, csak nem merik elismerni, hogy nem minden arany ami fénylik, hogy nem olyan könnyű, mint ahogy először hittük. Ezek a gazdasági feltételek amik a rádió működtetéséhez, üzemeltetéséhez kell azok nem lesznek könnyebbek, hanem mindig nehezebbek lesznek. Rájöttünk arra, hogy lehet bízni pályázatokban, lehet Phare alapítványt megpályázni vagy pályázatokat beadni, lehet ezeket el is nyerni, kapunk 3-400 ezer forintot, igenám, de ennyiből nem lehet négy évig rádiózni, ebből lehet rádiózni két hónapig vagy háromig. Utána meg beadtuk a pályázatot sehonnan senki nem pályázott ilyenkor van az, hogy az egyik rádió azt mondja, hogy szervusztok, becsuktam, végeztem, nincs más, mert én non-profit rádió vagyok, a másik elkezd gondolkozni és gazdálkodni. Őszintén teljesen hivatalosan non-profit rádió - mi az, hogy non-profit rádió? - én azt értem ez alatt, hogy eddig az a non-profit, aki nem nyereségérdekelt olyan értelemben, nem a saját hasznára termeli a tőkét, amiből működtetni kell a rádiót, hanem a rádió működtetésére. (itt van egy hosszú szünet, csak forog üresen, majd kapcsolgat és megint semmi. M.)
- más: egy dolgot elfelejtettem, egy mondatot. Volt
(másvalaki suttogva: még én jövök előtte) aztán a távoli beszélő is elhallgat, megint üresen forog a szalag)
Na most teljesen nyilvánvaló az, hogy még azt se tehetnénk meg???.,hogy ilyen rádiót ???.??.
- más: Igen, igen, csak közben elmerengtem. Amit Balázs leírt az szerintem jó, amit meg Csé elmondott még x idővel ezelőtt - amit Feri úgy fogalmazott, hogy a fejlődésed nyomán kialakult, változott vélemény, az nem igazán tudok vele egyetérteni, végső soron Attilával tudok egyetérteni, aki azt mondta: miért nem tesszük le az asztalra, hogy mi mit gondolunk közösségi rádiózáson. Tényleg magunkat okolhatjuk, hogy ezt nem tesszük le az asztalra és évek óta nem tesszük le, mert nem határozzuk meg. Én már délelőtt is ezért mondtam, hogy ha évek óta nem tudjuk meghatározni, hogy mi a közösségi rádió, akkor legalább határozzuk meg azt, hogy mi a kereskedelmi, meg közszolgálati rádió és ami nem ez, az a közösségi rádió. Tehát az indirekt meghatározást is, persze ez csak egy csak olyan kis gondolatkísérlet volt itt az elején, de én tényleg azt látom, hogy akkor tudunk igazából ebben előrehaladni, mert eddigiekből igazából csak ilyen marcangolásos dolog lesz. Csak úgy tudunk előre haladni, ha úgy teszünk ahogy Balázs tett, hogy leírta a véleményét. Hogyha elénk kerül valami olyan szempontrendszer alapján elkészített anyag, aminek alapján meg tudjuk mondani, hogy hát ez a közösségi rádiózás és akkor ahhoz lehet valamiféleképpen viszonyulni, azt lehet valamilyen mércének tekinteni. Addig tényleg nagyon sok mindent lehet beszélni, de ennyi lesz belőle.
- Feri hangja vagy másé??: Az a probléma, hogy a fogalmak rugalmasak, sokféle módon értelmezhetőek, lehet, hogy mégjobban kellene???. Ez is több körben történt vita alapján fogalmazódott meg. Nem azt mondom, hogy ez a világ bölcsessége, de tulajdonképpen összejött, hogy elmondjam vagy???.
- Igen.
itt van (felolvassa:) a szabad rádiót az különbözteti meg a ?? kereskedelmi rádiótól - bajuszok jönnek - hogy:
- a politikai és állami szervezetektől ilyen szempontból elkülönítésre ad alkalmat,
- meghatározott ?? a helyi etnikai vallási, kulturális vagy életmód ? között ???. közösségek, kisebbségek érdekeit szolgálja,???.?
- műsoraikban óránként legfeljebb 3 percig sugároznak reklámot,
- bevételeiket nem osztják szét, azt önmaguk fenntartására, működtetésére visszafordítják (non-profit jelleg).
Két kérdés van: el akarjuk különíteni ezt a fajta magatartást, ezt a kétfajta szerveződésű rádiót és ugyanakkor elfogadjuk, hogy egy szervezetben megférnek, mert szerintem ???.??. van különbség a kétfajta rádió között. Mindig kérdeztem tőled, ugye azt mondtam a végén, azt állítom, hogy mi valamivel jobban egymásra hasonlítunk és különbözünk tőletek, akik gazdasági szervezetben működtök, de nem azért mert jobbak vagyunk, ezt egyáltalán nem mondom, azt is tudom, ha Budapesten máshogy valósulhat meg, mert vegytisztább ilyen speciális rádió ???.??.és hogy egy vidéki kisvárosban ez már sokkal komplikáltabb és egy falusi rádiónál még jobban összekeverednek ezek a
- más: Nagyon csúnya ellenpéldát mondok. Mi volna hogyha hasonló típusú rádiók összefognánk és azt mondanánk, hogy a szervezetből menjetek már innen, mert ti nem tartoztok ebbe az elméletbe, amit mi csinálunk.
- más: Meg lehet tenni
előző folyt.: Egy szervezetbe vagyunk, abba amit te most elmondtál, szerintem minden kivétel nélkül ránk illik, semmiben nem teszünk ellene. Mondd meg, hogy???.
- más: Meg tudom mondani: gazdasági társaságban nem lehet demokratikus döntéseket hozni, ebből indul ki.
Feri: Politikai és állami szervezetektől mégse rossz ez a kimunkálás, ???.től és az önkormányzatoktól és a nyereségérdekelt gazdasági szervezetektől függetlenül működik.
(Itt keresztbe vita van.)
- női hang: Azért van itt egy kulcsszó ebben, a nyereségérdekeltség definiálja a gazdasági társaság??, amiben egyértelműen benne van üzletszerű tevékenységet folytat folyamatosan és teszi ezt a nyereség megszerzése érdekében. Így van jól, szerintem. Erre mondtam kb. másfél órája, hogy a kvázi szervezet és a non-profit szervezet szerintem - még akkor is ha erre ma nincsen jogi ???.
- Jogi szempontból nem gazdasági társaságnak számít a (?)ptk.
- nem jogi személy gazdasági társaság,
- Amikor ide minket fölvettek ötödiknek vagy hatodiknak, akkor miért nem mondta senki, hogy ???. azóta hatszor megváltozott mondjuk a neve,
Feri: De nem azt mondjuk, hogy különb, hanem azt, hogy másmilyen. Nem attól, hogy változott, hanem attól, hogy másmilyen a logikája. Nem arról van szó, hogy ez értékes az nem, más értéke van. Még egyszer azt mondom, megfér ebben a szervezetben mind a kettő, de nem attól, hogy a másikat minősítgessük, hanem meg kell különböztetni, hogy van ilyen típusú és van olyan. Azt is megmondom, hogy miben kellene ezt a különbözőséget érvényesíteni, mert amikor gazdasági javakat osztunk szét, akkor az egyik típusú jobban erre a típusú támogatásra szorul, a másik típusúnak inkább kellene ???.??. és ez nem azért, mert ez egy dolog, hanem???
- Más: Nohát annyi, hogy szerintem a btk. ide vonatkozó rendelkezéseit részben maradéktalanul át lehetne venni, nyilván az élet nem mindig felel meg 100 százalékig a kodifikációnak, de hát egyértelműen el van választva, hogy van az egyesület, az alapítvány, a közalapítvány, a közhasznú társaság, másik oldalon a korlátolt felelősségű társaság, illetve a gazdasági társaságról szóló törvény által szabályozott betéti társaság. Ez már azt hiszem teljesen világos és egyértelmű definíció, szerintem a gazdasági társaság nem működhet demokratikusan, nem is az a célja.
- Más (több félmondatnyi szaggatott vita után): Az van bennem, hogy ez a társaság a döntés, az ???. döntéseket a ???.testület hozza. Ő a ???ja a társaságnak, kettő: az esetleges nyereséget köteles a nyereséget a társaságra fordítani. Ez egy játék, nem a társasági forgalom az érdekes, hanem a tevékenység tartalma. Azért ??? egy társasági ??? főleg adókedvezményeket(? innen semmit nem lehet kivenni)
- női hang: Péter, soha nem fogják megengedni a gazdasági élet szereplői azt, hogy ily módon non-profit ???. nem azért, mert a non-profit ??? akarta, hanem mert a gazdasági szektor akarta. Tiszta helyzeteket kell???. egy egyesület ??? tehát egy gazdasági társulási formát létrehoztak, de akkor is gazdasági társulási forma, melynek a fő célja, így van rendjén, hogy nyereséget termeljen.
- vita,
- A te bt-dnek az a célja, hogy termel, abból neked nyereséged legyen.
- De nem a rádiónak, ember!
- Azt mondom. Kár, hogy nincs itt a Tivadar. Amikor ide felvettek benneteket akkor miért nem jött elő ez a probléma, hogy ki nem, ki-kicsoda, már én is sokszor föltettem magamnak a kérdést és elég röhejes, hogy egy szervezet, melynek célja, hogy közösségi, szabad, non-profit, akármilyen non-profit harmadik típusú, harmadik ká nem nyereségérdekeltségű ??? rádiókat támogasson. Öt évig nem tudta meghatározni a saját alapszabályában, hogy mit jelent az, hogy közösségi stb., stb. Tehát amikor ez a szervezet beindult - ne legyenek illúziók - az lépett be aki jelentkezett, akit meghívtak, aki szimatot kapott, aki hirtelen odafoszlott a semmiből és mivel akkor még nem létezett ez a rádiós m??? 92-93-94-ben, hogy non-profit meg közösségi, aki ezt mondta az kapta a pénzt, elindult számos - vagy nem számos, mert nem vagyunk olyan sokan -, de volt olyan rádió amelyik közösséginek indult, de kereskedelmi lett belőle, mind a mai napig vallja, hogy ő közösségi, többet nem akarok erről vitatkozni, csak hogy mondjam ne legyenek-e itt ilyen illúziói az embernek, hogy milyen gonoszok vagyunk, hogy jól bepaliztuk itt a szegény kereskedelmieket, hogy jól fölvettük, jól megtámogattuk őket és most meg jól ki akarjuk rúgni és ráadásul el is számoltatjuk őket. Ez egy átgondolatlan, nem eléggé kiforrott, ilyen lelkesedő valami szervezet volt és - tisztulhat vagy nem tisztulhat - nem vagyok híve annak, hogy bárkit is kirúgjunk, bár személy szerint nekem se túl szimpatikus, hogy úgymond kereskedelmi rádiókkal vagyok egy szervezetben, nem személyes, ez nálam metafizikai síkon megy. Az alapításkor megnyilvánuló teszetoszaság folytatódik abban is, hogy többek között egymást marjuk, abban, hogy mint mondottam 11 vagy 21,5%-ban gondolkodunk, valóban más forrásokat kellene bevonni, akár a magamféle hülyék helyett profikat megbízva. A-???.a mai estétől eredeztethetjük a szervezet megszűnését, mert ha így megy tovább akkor nem sok marad belőle, csak a név.
- Feri: Úgy gondolom, hogy ez a 5 bajusz amit fölolvastam, ez elkülönítheti a pillanatnyilag a szervezeten belül lévő ellentmondásként szereplő rádiókat egymástól. Még egyszer mondom, hogy nem azért, mert az egyik ??? a másik meg ??? ??? Azzal kellene kiegészíteni és ez talán a megoldás lehet, hogy az lehet a szabad rádiós szervezet tagja, aki ???. Szóval körülbelül így: Tagja lehet a szervezetnek olyan rádió is, amelyik nyereségérdekelt gazdasági társaságként működik, de a szervezet pénzügyi támogatásban ilyen rádiókat ne részesítsen. Ebben a pillanatban azt gondolom, hogy azt a méltóságot, hogy igen is - akármit is mondtok - egy csomó mindent tanultunk őtőlük, de talán ők is tőlünk.
- A szavazati joggal mi van?
- Feri: Egymás mellett is megférünk, mert van egymás számára mondandónk, fölmutatandó és továbbra is azt mondom, hogy a különbözőséget is pozitíven kell kihasználni, felhasználni. Bármelyik rádiót kizárnánk, gyengülnénk.

Vita a felhasználásról, a pénz elszámolásáról.
Feri: Ne védekezzünk, nem az, hogy jó vagy rossz valaki, hanem különbözünk egymástól.
- Nekem hatalmas ellentétem van Cs. Kádár Péterrel, alapvetően a Tilos rádiót se nagyon szeretem bizonyos dolgokban, de azért mégis úgy érzem, hogy velük mégsem tartozunk egy brancsba, az ellentét ellenére, de ez a családon belüli. Még egyszer mondom, nem mondtam soha rosszak vagytok, jók vagytok, semmiféle minősítést nem akarok itt.
2b vége

Feri: ???.újból és új országgyűlésen hirdetünk, hanem ne valami diktatúrára, ???re számítsatok, nagyjából elhatároztuk, hogy mi mindent szeretnénk itt a hátralevő időben. Ezek nagyon kardinális kérdések, pl. az hogy ma egy óráig ne dialógusszerű - 9 helyett 10 órától, a menetrend amit tegnap elfogadtunk, ebéd után 3-tól az a szándékunk, hogy közgyűlést tartunk, ahol minden rádiótól legalább egy ember fontos lenne, bár mindenkit szívesen látunk. 5-től folytatnánk, este 7-kor vacsora. Aztán este megint. Tegnap aktuális dologról volt szó, a két-három napja meghirdetett frekvenciapályázatot csepültük és egyre mélyebbre süllyedtünk annak elemzésében, hogy milyen lehetetlen a feladatokat, előírásokat, elvárásokat teljesíteni. Aztán ebből valahogyan kiléptünk és részben kötetlen beszélgetés volt, részben elkezdtünk a Triangulum rádió esélyeiről beszélni, szűkebb körben. Ezen kívül éjszaka unikumtúrára mentek néhányan, nagyon jó zenélés volt tegnap este. Azt ajánlom, hogy akik ma jöttetek néhány mondatot magatokról mondjatok, mi újra nem mondunk, elnézést, ti nem hallotok rólunk, csak mi rólatok. Tehát egy óráig (szünettel) lenne egy kis szeminarizálás vagy dialogizálás és 3-tól formálisabb része lesz az együttlétünknek és 5-től folytatnánk.
Többféle dolog merült fel, hogy mi mindennel foglalkozzunk, mik vannak ilyen aktuális vagy előre elhatározott megbeszélni valók, de hogy most miután elmondta ki-ki, hogy kicsoda, honnan jött és amit magáról fontosnak tart, abban maradtunk, hogy azzal kezdenénk el foglalkozni, ami eredeti szándéka vagy ötlete volt ennek a műhelytalálkozónak, hogy megpróbáljuk megfogalmazni ki-ki a maga küzdelmeit azzal, hogy milyen sajátosságai vannak ennek a műfajnak, mi mindenen jutott túl valaki, hogy milyen vitáitok vannak saját magatokkal, egymással, tehát egy kicsit ennek a rádiózásnak, a szabadrádiózásnak a karakterjegyeit gyűjtögetjük. Mindent megpróbálunk magnóra venni, ezt elmondtuk tegnap, hogy a Phare-program keretében kaptunk támogatást, aminek három konferencia a része, ebből ez a mostani az egyik, két kiadvány, az egyik éppen a mostani anyagokból és egyéb kiegészítésekből készülne majd. Én Péterfi Ferenc vagyok, ezzel kellett volna kezdenem. Akik ma jöttetek, szóljatok magatokról pár mondatban.
???. vagyok, a Civil rádiótól jöttem, ???. dolgozom.
???. Bálint vagyok, (?? egy szót se érteni a suttogásból.)
Horváth Miklós vagyok, a?? ból jöttem, tájékozódáson kívül azt hiszem egy-két dolgot sikerül beszélgetnünk, igazából nem tudom mennyit hallottatok arról, hogy az egyesületeket szeretnék megszüntetni, ???. szeretnék megszüntetni a különféle ügyészségek és hasonlók, ezzel kapcsolatban ???. a későbbiek folyamán ???
Tóth Sándor vagyok ??? és a Magyar Rádió ??? stúdiójának
??? Attila ???. rádió
???. Gabriella vagyok a FIKSZ rádió főszerkesztője, szakmám szerint televíziós újságíró
Vörös Tamás vagyok ???.(Itt még mond valamit halkan, de hogy mit?)
Feri: Isten hozott benneteket, akik ma jöttetek. Ha valami nagyon kikívánkozó nincsen, akkor az előzetes spontán megállapodásból a Csét próbálom, hogy segítsen azzal, hogy ő indítsa, kezdje el mondani már az egyik legöregebbként is, most kor szerint is ha akarnám mondanám, de elsősorban a témából foglalkozó időkeret szempontjából öregebb, hogy azok a körök, ahol te ilyen szabad rádiózás ügyben előfordulsz, azok hogyan próbálják meg magukat definiálni, hogyan próbálják a saját arcukat.
Csé: Nagyon furcsán kezdődik a történet, ugyanis amikor az első ilyen rádiók alakultak Magyarországon azok nem tudták magukról, hogy micsodák. Nemcsak Budapesten alakultak ilyenek, hanem máshol is. Egyre többet hall erről az ember, hogy - érdekes módon - máshol is rádióztak, nem csak például Budapesten a Tilos. De nem is tudtuk magunkról, hogy ez milyen fajta rádiózás, kettőt tudtunk, hogy két dolgot nem akarunk: nem akarjuk teletömködni reklámokkal a műsorainkat és nem akarunk a nagymamáknak rádiót csinálni, pontosabban úgy fogalmazhatnék, hogy azt a fajta nagymama stílust, amelyik a magyar rádióra jellemző, azt szeretnénk túllépni egyik oldalról, másik oldalról pedig nem szeretnénk a B. Tóth László nevével fémjelezhető szigorúan max. kétszáz szavas szókincset tartalmazó műsorvezetői, - készítői stílust utánozni. Erre sokfajta ideológiát lehetett költeni, a FIKSZnek az ideológiája az volt, hogy a magánvélemények és magánközlemények fóruma lesz, amin azt értettük, hogy miközben a kereskedelmi rádiók elsősorban a hirdetést tartalmazzák mint üzenetet, a közszolgálatinak vagy államinak nevezett rádió a hatalom által fontosnak tartott információkat próbálják eljuttatni az emberekhez aközben nekünk az a fontos, hogy a saját magunk világáról beszéljünk, illetve azoknak a világáról akiket vállalunk, hogy az ő problémájukat műsorra tűzzük. Nekem személy szerint ezzel kapcsolatban volt egy nagyon érdekes személyes tapasztalatom, 1971-ből azt hiszem, amikoris - elég fontosnak tartom, hogy ezt elmondjam, a történet nem annyira hosszú - én 20 éves voltam, mikor életemben először egy hétfő este a Garay??? utcában leszólítottam egy lányt. Nem kis lelki tusakodás után döntöttem úgy, hogy ezzel a lánnyal meg kellene ismerkedni. Meg is ismerkedtünk, beszélgettünk egymással jó egy órán keresztül. Ez abból állt, hogy én beszéltem, ő időnként bólogatott és megbeszéltük, hogy másnap találkozunk a Gellért téren akkor még meglevő szovjet hősi emlékműnél. Nem jött el, én annyit tudtam róla, hogy Marinak hívják, de meg akartam találni. Akkor is már ilyen nyüzsgékeny voltam, hogy merre mindenfele lehet az embereket megtalálni, felhívtam a Magyar Rádiót, hogy a kettőtől hatig című műsorban - én akkor egyetemre jártam, első éves voltam - mondják be: egy Mari nevű lányt keresek, akivel megbeszéltem egy randevút és nyilván valamiért nem ért rá eljönni. Azt a döbbenetet, amit a vonal másik végén hallottam erre, elég nehezen dolgoztam fel, úgy éreztem, hogy semmi olyat nem kértem, ami ne lenne természetes. Ma már csodálkozunk azon, hogy ettől elzárkózik egy rádió, hogy ilyenfajta kérést adjon közre. Vannak olyan rádiók, melyek többek között ebből élnek, bennem elég erősen megmaradt az, hogy milyen az én rádióm - ugye, a Magyar Rádió az én tulajdonom is -, hogy az én kívánságomnak ilyen erősen ellenáll, mivel sem az egypártrendszert, sem a Varsói szerződést, sem Fock Jenő új gazdasági mechanizmusát nem sértem. Nagyjából ez volt az az alapállás, ami miatt a FIKSZ rádió azt mondta, hogy a magánvélemények és magánközlemények fóruma lesz, kicsit Hyde-park jellegű rádióként, amelyben mindenki azt mond amit akar.
No, ez volt az egyik kiindulópont, a másik pedig az, hogy persze vannak törvények és ez a kalózkodástól teljesen függetlenül vetődött fel, hogy ezeket a törvényeket valamilyen módon figyelembe kell venni ha másként nem akkor úgy, hogy kijátsszuk őket és ??? a rádiózás mint olyan és jó lenne ha egy ilyenfajta rádió, amelyik tehát magánvéleményeket közöl, akár törvényesen is működhetne. Valamit tenni kell annak érdekében, hogy ez lehetővé váljon csakúgy, mint ahogy ma már mindenki kiadhat újságot, akinek keze van és semmilyen fajta engedélyt nem kell kérnie. Az első néhány próbálkozásunk valóban egy ilyen véleményközlő rádiózás volt, aminek aztán később lett egy ilyen ideológiai ?? hogy a FIKSZ egy élvezeti rádió, ahol mindenki élvezetből dolgozik és ez hátha a hallgató számára is élvezetet jelent. Az első egynaposnál hosszabb rádiózásunknál bizonyítottnak látszott, hogy ez működik. Mondjuk egy padláson 18 napon keresztül ott van ki tudja hány tucatnyi ember és csak mondja a magáét, mondja a magáét és beleköt a másikba, vitatkozik és beszél, beszél, beszél és közben zenél időnként és hogy ezt lehet hosszú távon folytatni. Gyarapodunk, mert a hallgatónak is tetszik, egyre bővül ez a társaság, egyre többen szólnak bele, egyre többnek van magánvéleménye a világ kisebb dolgairól attól kezdve, hogy a Petőfi Csarnokban érdemes-e elmenni az aznap esti koncertre vagy nem odáig, hogy a BKV hogyan működik vagy nem működik. Tehát kialakult egy nagyon jó kis bulihangulat, amelynek volt két feltétele, ebből az egyik az volt, hogy napi 24 órán keresztül rádiózzunk. Ez a fajta életérzést sugárzó rádiózás csak hosszú időtartamban képzelhető el lévén, hogy nincsenek benne műsorok. Ha a hallgató bekapcsolja a rádiót, akkor mindig ugyanazt hallja, hogy van egy szomorú vagy vidám, okos vagy buta, de valami nagyon közvetlen társaság, amelyik egyfolytában önmagáról, önmaga világáról beszél és ez a világ olyan, mint az én világom, akkor ez az én rádióm is és akkor elmegyek oda műsort készíteni, vagy ha azt nem is, akkor kimegyek a Diákszigetre és viszek nekik túrós csuszát, mert szegények éhesek. Aztán amikor a kettes számú kegyosztás során ideiglenesen állandó engedélyt kaptunk a másik két rádióval közösen, akkor egyszerre két dolog történt: az egyik az az, hogy nem tudunk éjjel-nappal rádiózni, a másik az, hogy állandóan kell. Tehát van egy külső kényszer, ami azt mondja, hogy ha abbahagyod a rádiózást, akkor az neked rossz lesz, ha csak egy órára hagyod abba, nem fogunk neki örülni. Az, hogy nem tudunk állandóan rádiózni azzal az járt együtt, hogy ???.??. kicsikét sokan voltunk szerencsére, hogy el kellett kezdeni osztogatni a műsoridőt. Nagyjából ez úgy alakult ki, hogy fél év után lassanként majdnem mindenkinek egy órányi műsorideje maradt, és mert az emberek egyébként elfoglaltak is, egyre kevésbé volt jellemző az, hogy találkozgattak egymással, bár egy ideig még a heti - akkor még - pénteken tartandó gyűldék működtek, a rádió munkatársainak a többsége még összejött. Azonban a rádiózás azért mégis egy szakma, hogy milyen szakma azt én szoktam tanítani, de igazán nehezen tudom meghatározni, tehát elkezdett kiderülni az, hogy hosszú távon azért nincsen annyi mondandónk. A mi világunk is véges világ, a mi világunk értékeinek az állandó hangsúlyozása egy idő után számunkra is unalmassá válik. Már nincsen mit újat mondanunk, tehát akkor egy-két embernek abba kellene hagyni a rádiózást. Igen ám! Szánkózni a Normafánál éjfélkor jó, ám együtt! És hát mi egy közösség vagyunk és mint közösség védjük önmagunkat és aki időnként egy picikét gyenge az is hozzánk tartozik, és ha rá azt mondjuk, hogy gyenge, akkor rám is mondhatják azt, hogy gyenge vagyok és akkor veszélybe kerülnek a kiharcolt kis műsoridőcskék, amelyek mondom már csak egy órácskák hetente és nem többek és ezért aztán inkább nem mondunk véleményt a másikról, mert hiszen szánkózni, bulizni, koncertekre járni, moziba járni együtt, szerelmesnek lenni időnként a rádión belül vagy a rádión kívül az nagyon jó és ezt a plüssmacit, amely valamilyen védelmet, zártságot, melegséget áraszt, nem szabadna kiengedni a kezünkből. Közben a műsorok egyre rosszabbak lettek. Abban az értelemben lettek rosszak, hogy például buták voltak, mert nem készültek fel eléggé az emberek és olyan dolgokat mondtak el, amelyek egyszerűen tényszerűen nem igazak. Nem mintha a tények túlzottan zavarnának minket, de azért nem ártana vigyázni. Az ember ne mondjon olyan hülyeséget, ami feltűnik a hallgatónak és ha nem is telefonál be, mert lusta, mert sokba kerül a telefon, elmegy a frekvenciáról. De a hangulat az bulis maradt, aki minket hallgatott az továbbra is azt hallhatta, bár egyre csökkenő mértékben, hogy ezek valamiért jól érzik magukat ebben a rádióban. Nagyon hülyék, de valamiért jól érzik magukat benne. Ehhez még betette a lábát a rádióba néhány pályázat, amikor már nemcsak a belső késztetésnek kellett megfelelni, hanem külső kényszernek is és ebből feszültség alakult ki, például az, hogy egyrészt a rádióvá akarni váló rádióban ez a fajta bulis stílus kevésbé működik, másrészt meg voltak preferáltabb műsorok meg kevésbé preferáltak, jobban elismert műsorkészítők meg kevésbé elismertek. Végül is néhány dolog azért kiderült. Kiderült az, hogy nem hittük, de valóban így van, hogy nem tudunk híreket mondani. Az a fajta hagyományos hír, hogy tehát Göncz Árpád átadta Göncz Árpádnénak az arany karikagyűrűt, ez nálunk nem működik. Akkor igen, ha a karikagyűrűt mi csináltuk vagy ha minket adott át. Amilyen hírhez nincsen közünk valamilyen formában, azzal a hírrel nem tudunk mit kezdeni, mert rosszul hírt mondani azt nem érdemes és ha van szakma ebben a műfajban, akkor a hírolvasás az egy nagyon speciális szakma. A hírolvasó abban különbözik a közösségi rádió munkatársától, hogy a hírolvasó egy gép, amelyik emberből van, de egy gép. Tehát hangsúlyozás, érdemi hangsúlyozás, érzelemnyilvánítás nélkül kell neki, a személyiségétől teljesen független információkat közölni. Úgy hiszem, hogy a mi rádiónktól ez mindenképpen idegen, próbálkoztunk ilyesmivel, főleg a kezdet kezdetén, de botrányba fulladt, valami közlekedési baleset áldozatáról volt szó, a gyereknek eszébe jutott valami vicc és elröhögte a hírt, szóval tragikus volt. A vége ennek a dolognak az lett, hogy el kellett dönteni - a tavalyi év vége felé történt -, bulit csinálunk-e tovább, mellesleg tönkre fogunk menni anyagilag. Vagy pedig összeszedettebb rádiót csinálunk, amely az alapértékekhez tér vissza, amit úgy fogalmaztunk meg, hogy szociálisan érzékeny, kulturálisan magas szintű rádiót próbálunk működtetni. Nem mondtam el, hogy van néhány formai szabály is, de erre a végén szeretnék kitérni.
Végül is egy nem teljesen demokratikus módszer következtében úgy döntöttünk, hogy akkor viszont, ha az alapértékekhez térünk vissza, akkor bizony néhány embert el kell küldeni a rádiótól. Még egyszer mondom, ez baromi nehéz. Nem azért nehéz, mert az ember ilyenkor elkezdik sértegetni és az Internettől kezdve más rádiókon keresztül összevissza köpködik, mert ez ebbe belefér, mert ha valakinek valami nem tetszik, elmondja a véleményét. Azért nagyon nehéz, mert ezekre a figurákra végül is nem haragszik az ember, tehát szánkózni továbbra is elmehetnénk együtt, csakhát nincs amiért elmenjünk szánkózni, mert az a keret, ami a szánkózást összehozta az számára megszűnt, mert ki lett téve a rádióból. Ennek következtében elment két emberünk, elküldtem és velük elment kb. egytucatnyi, másfél tucatnyi ?? és ennek a hallgató szempontjából két következménye van. Az egyik az az, hogy ma már talán sokkal kevesebb hülyeség hangzik el a FIKSZ rádióban, mint korábban, mintha az emberek meggondolnák, hogy milyen információt hogyan mondanak el az a jó következménye. A rossz következménye az az, hogy az a fajta ???.?? bulis hangulat, amiért a rádiót hallgatni volt érdemes akkor is, ha valakit az adott műsor témája nem érdekelt, az viszont el???.? a rádióból. Most kicsit nyögvenyelős, száraz, időnként semleges hangulatú, v??? az éterbe,
viszonylag kevés az olyan esemény, amikor a stúdióban kevesen vannak és egymás műsoraiba szólnának bele, régebben teljesen általános volt, ettől volt jó a buli, hogy aki műsort készített és valami ökörséget mondott, legalábbis vitathatót, akkor a másik azt mondta, szerintem te egy hülye vagy, mert ez szerintem nem így van, hanem úgy. Ezt lehetett élvezni, ez szinte teljesen megszűnt a FIKSZ rádióban és ez nem jó, hogy így van. Végül néhány dolgot, mely az arculatra vonatkozik. A FIKSZ rádiónak van néhány nagyon mereven előírt arculati jegye, amelyet tűzzel-vassal próbál az ember betartani. Az egyik ilyen, hogy a nótákat végigjátsszuk és nem beszélünk rá a számokra. Ennek egyébként technikai oka is van, minden olyan pici rádiónál, amelyik a vétel következtében pici, hogyha a beszéd alatt bármi más is hallatszik, akkor a vételközeg csökken, mert zajként jelentkezik, rontja az érthetőséget. A fő ok nem ez, hanem ritmusbeli kérdés, hogy bennünk megbízhatsz, hogyha mi elkezdünk egy nótát amit mi szeretünk és azért játszunk neked, mert mi szeretjük ezt a nótát, akkor megbízhatsz bennünk, hogy ezt te végig fogod hallgatni, végre egyszer az életedben, mert más rádiókban nem hallgathatod végig, mert valami miatt a zene az nem olyan fontos, az csak töltelék. Ez tehát egy sokkal merevebb belső szabály, mint amit általában a rádiók meg szoktak követelni, azonban van egy olyan lényeges része ennek, én ezt nem is olyan régen fogalmaztam meg magamnak, hogy ha azt mondjuk: a külső szabályok nagyon merevek és betarthatatlanok, ellentmondásosak és olyanok, amiről tegnap beszéltem többek között, akkor úgy teheti magát az ember szabaddá, ha ennél szigorúbb belső, de önként vállalt szabályrendszert talál ki. A törvény nem követeli meg, hogy minden nótát játsszál végig - azért ez egy elég kézzelfogható példa - én végigjátszom, mert én mondhatom a törvénynek, hogy jobb tudok lenni mint ő. Ettől tudok szabadabbá válni, mert ettől kezdve nem érdekel, hogy mit ír elő, mert nekem vannak saját szabályaim és annak megfelelően működünk. A baj csak az, hogy ezeket a belső szabályozású dolgokat nagyon nehéz elfogadtatni akkor, ha a közösség nem elsősorban rádiós szakma szerint szerveződött, hanem - még egyszer mondom - valamilyen fajta önkifejezési késztetés által, ennek következtében sajnos ezek a dolgok és az ehhez hasonlók másutt nem válnak belső késztetéssé, legalábbis hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy természetes legyen, mint ahogy nagyon jellemző az, hogy - ezt profik nem szokták megérteni - miért van az, hogy a közösségi rádiók munkatársai állandóan elfelejtik azt az alapvető információt közzétenni, hogy melyik rádiót hallja a nagyérdemű éppen, milyen frekvencián hallgatja, milyen az adásidő, milyen műsor következik. Ennek természetes oka van, ezek külső dolgok, amikor beszélek a másik emberrel mondjuk arról, hogy kell-e zöldtrágyázni a kaktuszt, akkor arról beszélgetek, hogy a kaktusz meg a zöldtrágya, nem arról, hogy a FIKSZ rádió 98 Megahertz. Aki nem profi az azt állandó szerepkiesésnek éli meg, hogy most azt a szerepet játszom, hogy valakivel kötetlenül beszélgetek vagy azt, hogy információt mondok a rádióról. Van aki soha az életben nem fogja megtanulni, nem erre jár rá az agya, hogy neki egyszerre kell informálnia a rádió egészéről, mert ezzel viszi ???.??. hírét a rádiónak, mert ezzel szűnteti meg a hallgatónak a bizonytalanságát, hogy te jóisten, hova keveredett és egyszerre kell arról beszélgetnie, ami a műsorának a témája. Mondom, a profik ezen állandóan meglepődnek, hogy a közösségi rádiók többségében nem megy ez a fajta teljesen természetes önreklám, önazonosítás stb. Úgyhogy azt hiszem egyébként, hogy nem professzionális szinten ez nem is tanulható meg. Ugyanis nem erre szerveződtünk. Baj, hogy ez nem működik, dehát akkor ezzel kell tudni együtt élni, ha igaz az, hogy ha arról csinálunk rádiót ami magunkról szól, önmagunkról szólunk állandóan, önmagunk értékeiről, problémáiról, véleményéről, akkor ebbe semmilyen más sajnos műsorkényszer nem tud belemenni automatikusan, legfeljebb belemenéssel, és aki ezt a műsorkiképzést nem bírja, annak előbb-utóbb el kell mennie s ez nagyon fontos, és akkor ellentmondás keletkezik: azok akik amúgy is meg vannak fosztva a tömegkommunikáció használatától, mert nincs szakképzettségük, mert eszükbe sem jutott, mert olyan hátrányos helyzetben vannak, hogy - azokat az intézményesült közösségi rádiók igen könnyen megfoszthatják ugyanettől és erre ugyan lehet az a módszer, hogy az illető ??? egy másik rádiót, de azért azt látjuk, hogy nem megy olyan könnyen.
- Más: Egy-két dologra szeretnék reflektálni, mert sejtésem szerint nem egészen úgy állnak a dolgok, ahogyan Cs. Kádár Péter elmondta, legalábbis a FIKSZ rádióban. Most többen is vagyunk itt FIKSZ rádiósok és szerintem ők is mondhatnának egyet s mást erről, mert én végigéltem a FIKSZ rádiónak a lassan már négy éves történetét és eléggé benne voltam a dolgokban, egy-két korrekciót most nem a személyeskedés szándékával, de egyáltalán elmondanám, többek között most azért adtam körbe ezeket a papírokat, a FIKSZ rádió műsortervét, mert ha valaki megnézi, szerintem talán minden idők egyik legváltozatosabb rádiójával van dolga, egyfelől ezzel - sejtésem szerint talán - a Publikum rádió vetekedhet még. A másik pedig az, hogy unalmas és száraz és ilyesmi lett a rádió, én ezt többek nevében utasítanám vissza. Valóban vannak unalmas és száraz és hozzá nem értő, felkészületlen műsoraink, most nem nevezek meg ezek közül egyet sem, de talán a jelenlévők között is van olyan, aki ilyesmit csinál és van aki olyasmit csinál, ami egészen különleges és bárhol, ha nem a Hortobágy rádiósa ???.?? lennénk, akkor igencsak érdeklődésre tarthatnának számot ezek a dolgok és ez esetben többek között azért is vált meg a főszerkesztőségtől Csé, mert érezte, hogy az az ő vezetése alatt történtek olyan dolgok, amiért talán ő is felelős és illenék átadni a stafétabotot. Ennek a rádiós leépülésnek ha úgy vesszük csak vesztesei voltak, mert amikor bulis volt a rádió és nagyon bulis volt akkor azért volt rossz, mert akkor nem a munkára koncentráltak az emberek, mert nem csak az az egy még ha szabad is közösségi rádió sem abból az egy órából áll, hogy beülök és valamit odakenek, illetve ha valaki odakeni az előtte már nagyon megtanulta, hogyan kell ezt csinálni. Most meg azért rossz, mert úgy látszik ez a belső merev belső szigorú szabályozás, mely egyáltalán nem a rádiónkban 40-50 ember van, többségük nem is tudja, pedig a kezükbe szoktam adni ezeket a dolgokat, tény az, hogy valahogy úgy ellaposodott magától a dolog és amit nagyon finoman fogalmazott a Csé, hogy demokratikusan nem ment és akkor kézbe kellett venni jobban a dolgokat, most ez se, még most sincs így, bár új főszerkesztőnk van és mostanában beindul valami, tehát én úgy látom, hogy valóban szükség van egy nem túl merev és nem túl szigorú, de valamelyest azért kereteket adó belső szabályra és az megint csak nem igaz, hogy nem lehet az emberekkel megtanultatni vagy a Pavlov-féle reflexszel betaníttatni, hogy valaki például bemondja a saját rádiójának a nevét, mert szerintem???.3a oldal vége
*
3b oldal:
???.ilyen alapdolgokat, nem is szólva, hogyan kell zenét szerkeszteni, esetleg híreket stb. azt már nem is várja el az ember ilyen rádióktól, de ez is ??? azon múlik, hogy valaki - ha másképp nem a főszerkesztő vagy akárki - háromszor-négyszer rászóljon az emberre, akár adás közben is, leszel szíves ezt és ezt így és így mondani, de ha erre nem veszi a fáradságot senki, akkor ne várjuk azt, hogy magától az emberek fejébe becsöppen, egyébként például a mostani, tegnapig érvényes adó 1%-os dologi(?) azt tudni kell, hogy a Civil rádió meg a FIKSZ is, nem mondom, hogy túl jelentős, de pár tíz vagy 100 forint értékhez jutott az 1%-ból, ami végül is a rádió anyagi fennmaradását szolgálja. Mikor adóbevallás van, talán még fontosabb is, hogy az ember az adó 1%-ot bemondja, erre se történik meg gyakran, de ?? az emberek önhibáján??. sem rajtuk múlik, hanem egyszerűen ilyen a légkör, ilyen a szétfolyás, gél halmazállapot, hogy eszükbe sem jut, nem is tudnak róla. Mert az, hogy ki van írva, itt is, ezeken a papírokon rajta van, mondottam, nem mindenki olvassa a saját rádiója papírjait, sőt ezt például a Civilben, a saját stábgyűléseken már annak idején is, de az utóbbi hónapokban végképp katasztrofális, hogy az emberek nem hallgatják a saját rádiójukat, ezt most már én sem teszem meg, legfeljebb, ha bent vagyok a stúdióban, pedig ezelőtt nagyon sokat hallgattam és akkor meg az volt a baj, hogy na, már megint csak a Túró beszél, már???.beszél, már csak én hallgattam. Úgyhogy szerintem ez egy ilyen műfaj, amit vagy így kell elfogadni, hogy ilyen és csoda, hogy szól és örüljünk annak, hogy ma reggel érkezett a ??? amiben olyan szép dolgok vannak leírva, hogy nem tudom, előbb-utóbb nemcsak a közösségi rádiók, hanem bármelyik helyi kis rádiónak befellegzett, vagy úgy lesz, hogy így is szól, vagy pedig tűzzel-vassal módszerrel???neveléssel ?? ???-féle rávezetéssel az embereket egy kicsit kondicionálni, hogy a dolgokat egy kicsit megtanulják és ez szerintem egyáltalán nem csoda, hogy valaki a saját rádiójának a nevét megtanulja, csak egy kicsit jobban oda kéne figyelni.
- Feri?: Anélkül, hogy itt bár???. elhangzott, hogy a helyénvalóságá???.???, miközben itt ???.? lehet hallani, a belső egymással való ellenérzéseket ???.bizonyos fórumait nem úgy kellene???.? nem az eddigiekre mondom, csak az eddigiekről jutott eszembe, tehát nem az, hogy egyformát mondjon mindenki, mert az marhaság lenne, de hogy olyan dolgokat amit kibeszélhetek magamból, azt más szituációban akár ???.??? nehogy???. (innen végképp nem hallani)
- Más: ??? a kérdés feltevője ki???.? alapvető problémája a???. ami szerintem itt konkrétan el is hangzott és feltételezem, hogy ez máshol is probléma, beszélgettem tegnap a debreceni fiúkkal, ott is állítólag probléma, hogy muszáj hierarchiának működni ott ahol 40-50 ember úgymond felelősségteljes munkát végez, de ezt a felelősségteljes munkát ezek az emberek úgymond grátisz munkaként szívességből végzik. Létezik a hierarchia, de a hierarchia csúcsán lévőknek nincs meg az eszközrendszere, nincsenek meg az eszközei, egyedül a kiváráson kívül semmilyen eszköze nincs, hogy az akaratát véghez vigye, a koncepcióját véghez vigye és nincs meg a hatásmechanizmus, hogy hatni tud - most mondjam ezt a csúnya szót - az alkalmazottakra, tehát a mikrofon előtt ülőkre vagy a munkatársakra, igen, legyen ez. És feltételezem, mint általában minden művészeti ágban, pl. ahol nem hivatásszerűen, pénzkeresetszerűen végzik a munkájukat, sokkal érzékenyebbek az emberek. Első szóra megsértődés, akkor lelép, te nekem ezt ne mondd, tehát biztos, hogy ??? Nem tudom, hogy van-e erre valami megoldás, szisztéma, hogyan lehet ezt kezelni, mert úgy látom, hogy itt ez a probléma, tegnap hallottam, hogy Debrecenben is ez probléma és ez ennek az egész rádiózási formának biztos, hogy alapvető problémája.
- más:???nagyon furcsa dolog, hogy azt mondjuk többek között arról, hogy rádiót csináljunk. Nálunk nem erre szövetkezett az alapító, de ez aztán jött mint lehetőség, de mondjuk arra szövetkeztünk, hogy rádiót csináljunk. Együtt, közösen, nincs vezetőség, demokrácia van, hierarchia(anarchiát értek én!) is van csinálunk ilyet. Egy szánkózás (nem értem mit mond igen vagy nem)
tehát igen is kell valamilyen, sajnos ez nagy baj, kell valami intézményrendszert csinálni, ahol a közösség többi tagja a döntés előkészítésében vesz részt, de a döntéshozatal az sajnos vagy egy személy vagy közel egyszemélyi feladatot jelent nem csak a külső felelősség miatt, hanem azért, hogy ne essen szét az egész. Egy valakinek legalább látni kell az egészet állandóan. Milyen eszközei vannak? Van aki megsértődik egyből, tényleg, na de akkora lehetőség az, hogy én kifejezhetem magam, hogy még az általam legnagyobb hülyeségnek tartott belső szabályt is hajlandó vagyok betartani csak azért, hogy megszólalhassak. És ha megsértődött és elment, ez így történt nálunk is, bár nem tömegesen, nem tömegesen mentek el, azért kezdenek visszaszivárogni, mert hiányzik a dolog. Jó, hát akkor nem teljesen csinálhatunk azt amit akarunk, de megszólalni, zenéket összerakni, azért az nagyszerű dolog. Volt olyan ember, akit többször kirúgtunk már és bejön a stúdióba és leül, nem csinál semmit a szerencsétlen, mert hogy valahová tartoznia kell. Olyan rohadt dolog a külső világ, hogy valahova tartoznia kell, például egy rádióhoz. Nemcsak kirúgni lehet valakit, le lehet időnként tiltatni, tehát azt mondjuk hogy négy héten keresztül te most nem csinálhatsz műsort, nagyon hosszú idő ám az a négy hét, aztán meg is lehet vele beszélni. Az amikor valakinek azt mondja a közösségi rádió vezetője, hogy akkor már végképp nincs tovább, az egy eléggé utolsó stádium, egy szempontból nem és erről nem tehetünk, szóval van egy hatalom fölöttünk, ami erősebb mint az Alkotmánybíróság. Ez az Országos Rádió és Televíziós Testület. Ha nem tetszik a pofád, akkor keresek olyan pontokat, amivel megtámadható vagy és ha valaki akár csak teljesen jó szándékúan hülyeséget mond és ezért valakinek felhívják a figyelmét arra, hogy ezzel tessék a panaszbizottsághoz fordulni és az illető fordul, megette a fene az egészet és nem mondhatom, hogy milyen jó szándékúak vagyunk. Ez a közösségi rádiózáshoz nem tartozik, csak egy külső fegyelmező erő, szóval azzal játszani, hogy elküldeni embereket, ez nem igazán jó dolog, tehát amikor legvégső, már végképp nincsen, amikor már arról van szó, hogy többet nem fog menni a rádió ha nem küldök el néhány embert, akkor kell elküldeni, a többivel meg meg lehet beszélni. Az elküldés is például úgy, hogy te azt hiszem másik rádióhoz jöttél, mert ha techno-zenét akarsz játszani, hidd el, az nálunk nincsen. Szóval át lehet egymást vernünk, te azt mondod, hogy te nem játszol techno-zenét, hátha nem hallgatod éppen a rádiót, de a többiek úgyis elpletykálják ám, hogy te, figyelj, az ám ott techno-zenét játszik. Jobb, ha elmész, állandóan veszekedni fogunk egymással.
- Más: Ehhez a témához hadd szóljak hozzá, legalább egy nagyon rövid tapasztalat erejéig. Amikor 95 elején elkezdtük az adásunkat, a szombathelyi ??? rádiótól vagyok, akkor mi is olyan szlogennel kezdtük a rádiózást, hogy mutassuk meg, hogy nem csak profi rádiósok tudnak rádiózni, hanem mi is. Ez egy nagyon szép szlogen, nagyon könnyen ment addig, amíg olyan probléma nem keletkezett, hogy nem heti egy nap kell adást sugározni vasárnap, hanem mindennap rendszeresen kell és természetesen nem óriási tőkével megtámogatott rádió, ahol megfizetjük a munkatársakat és azt csinálják amit mondunk. Itt kezdődött a probléma amikor - gondolom Budapesten mások a körülmények, de azért bizonyos dolgokban hasonlítunk egymásra - abban, hogy az önkéntes munkatársak az előbb említett problémákkal előbb-utóbb előjönnek. Előjönnek azzal, hogy nem megbízható a ???. megjelenésük, nem lehet stabil műsorrendet kialakítani, a FIKSZ rádiónál lehet, mert ha jól értettem Péter szavait, kicsit hogy úgy mondjam szperestra??? rádió ilyen értelemben, hogy ők szabadon rádiózgatnak, tényleg szó szerint szabadon, viszont vidéki nagyvárosokban ez így nem menne, ez gyakorlati tapasztalat, megpróbáltuk, nem megy. Egy kis konzervativitást kell belevinnünk és abban a pillanatban beáll egy olyan dolog, hogy kell a rendszeresség. A rendszerességben keletkeznek azok a hibák, amikor az önkéntes munkatársak megbízhatósága igen fontos tényezővé válik. Nálunk, különösen az, hogy a szombathelyi Tanárképző Főiskolának a hallgatói voltak a rádió önkéntes stábjának a többsége. Természetesen nem a szombathelyiek, mert ugye ők aztán nemigen jönnek rádiózni, hanem a kollégisták, akik nem szombathelyiek. Tehát lejár az évfolyam, hazamennek. Akkor jön a nyár, kéne ám rádiózni gyerekek, minden nap, de kivel és akkor jönnek azok a dolgok, hogy kezd hígulni az önkéntes munkatársi gárda, mert olyanokat kénytelenek vagyunk megtartani, akiket más esetben, amikor vagyunk elegen, akkor nem szívesen foglalkoztatunk. Ezek olyan állandó jelenségek, amelyeket nagyon nehéz leküzdeni, így is, a rádiónknál a négy év alatt olyan nem volt, hogy valakit azért küldtünk volna el, mert ilyen probléma volt, hanem csak személyi okokból küldtünk el és nem akárkit küldtünk el, hanem a két főszerkesztőt, úgyhogy ilyen probléma volt nálunk, de nem emiatt. A szakmai oldalon azzal értek egyet a Péterrel, hogy a legelső stáció az az, hogy le kell ülni az illetővel és meg kell értetni, hogy ő ennél a rádiónál két dolgot kapott: lehetőséget arra, hogy a hallgatókat az ő tudásának a megnyilvánulásával az őáltala létrejött produktummal traktálja, meg még egy lehetőséget, hogy ha ez jól sikerült akkor legyen egy kis sikerélménye. Ez két olyan motiváció, amiből a sikerélmény a nagyobb, ami nagyon sok önkéntes munkatársunkat megtartja. Még azokat is, akiknek utána olyan elfoglaltságuk van, ami nagyon nehézzé teszi a rádiózásban való részvételüket. Én úgy érzem, hogy a második stáció az a következő, tehát ez a megbeszélés legtöbb esetben segít és azt mondjuk neki, hogy még ez a megbeszélés, megbeszélve vele, hogy nem így kell rádiózni, te most olyan unalmas műsort csinálsz, hát a százhuszadik része van már, ez egy olyan Szabócsalád-szerű sorozat, most már gyerekek, a nyolcvanadik résznél tartunk, lőjük agyon valahogy. Ilyenkor jönne az a bizonyos megsértődés, hogy miért, hát ő ebbe annyi energiát fektetett, állandóan???. és tetszik a hallgatóknak, ha egyszer kimarad valami miatt, akkor betelefonálnak. Lehet, hogy kettő betelefonál, 130 meg kikapcsolja a ???(?)???. rádió frekvenciáját, mert mást hallgat helyette. Ezt néha nagyon nehéz megértetni ha valaki lelkesen csinálja évekig, de meg kell értetni s ha netán nem érti meg a megbeszélés folyamán, akkor jön a következő stáció, amit - eddig ez volt a maximum amit alkalmaztunk - mi így mondtunk neki, hogy ne haragudj, most egy hónap felfüggesztés van olyan szempontból, hogy ezt a műsort nem csináljuk, vagy hogy ebben a műsorszerkesztésben most egy hónapig nem veszel részt, besegíthetsz másoknak, ha annak a besegítés módja megfelel, egy hónap múlva újra leülünk, ha úgy érzed, hogy meg tudod ezt oldani, nem a régi formula szerint, akkor továbbra is nagyon szívesen látunk. Eddig 12 ilyen esetünk volt és a 12-ből kettő sértődött úgy meg, hogy elment, sajnáltuk, meg kell mondja, mert nem volt tehetségtelen, csak annyira önfejű volt az illető, hogy nem volt hajlandó másként viszonyulni a vonalhoz és akkor ez a kettő úgy megsértődött, hogy ezek nem jöttek többet. Hat a 12-ből az úgy csinált, hogy egy hónap múlva akkor jövök. Kiderült, hogy 2-3 nap után benézett, érdeklődött szervusztok, hogy vagytok és akkor egy hét múlva - nem tartottuk be az egy hónapot, hanem 3 hét múlva - engedtük, majd a fene ette, hogy jöhessen rádiózni. Őszintén meg kell mondjam nekünk szerencsénk van, hogy olyan nagyon megunt munkatársaink nincsenek azokon kívül, szóval inkább irányítanak, ők már nem fuserálhatják el a műsort, mert ők inkább már csak irányítanak. Maga a végrehajtó, a műsorkészítő gárda szinte állandóan cserélődik azzal, hogy a főiskolások állandóan cserélődnek. Az átlagéletkora az állandó 30-35 fős stábunknak kb. 20 év vagy az alatt van. Ennek vannak gyenge pontjai, nem akarom azt mondani, de most ez ne ide tartozik. De úgy érzem, hogy az az előnyünk, lehetőségünk, hogy a főiskola ott van és cserélődik ez a stáb, az ???. problémában bizonyos fokig segítség. Nem sokszor kell ehhez a dologhoz folyamodni. Mondom, szerencsére a négy év alatt inkább személyeskedési téma miatt kellett ???.??
- Feri?: Csak annyit szeretnék hozzátenni, hogy az volt az eredeti teória, ami nyilvánvalóan ?? íróasztal vagy ilyen íróasztallap mellett kitalált teória, tehát nem ? Esetleg beszéljünk külön szervezeti önkéntesek és a rádió szervezetének működése és külön a műfaji dolgokról, de mivel ezek tényleg egymásra épülnek és egymást meghatározzák, azt hiszem, hogy ez eléggé természetes, hogy ezek át-átfonják egymást. Azt tehát, hogy hangsúlyként - nyugodtan elutasítható -, hogy azért a műfaji dolgokról is beszéljük, ne csak a szervezetiről, már utópikus szempontból kellene tisztázni, hiszen tegnap is szóba került az önkéntesek által működtetett szervezet, tovább is mutat a rádió, mert bármilyen más, szociális, környezetvédelmi, oktatási vagy bármilyen más típusú szervezetnél ugyanezek vagy hasonló konfliktusok jelentkeznek, tehát egy kardinális kérdés, messze nem jelentéktelen, csak azért műfaji dolgokról is essék szó és aki szól, mindjárt, csak egy fél mondattal legalább a monogramját???.
- ???. Attila, ???.rádió: Nagyon örülök, hogy ez a téma most felkerült ???. re. Tudniillik, emlékezzetek vissza, kb. két évvel ezelőtt éppen velem vitáztatok ebben a kérdésben legerősebben. Azt mondtátok akkor, hogy abból soha nem lehet probléma, ha valaki nincs valamilyen szinten érdekelve akár helyi vagy közösségi rádió???. Tehát akkor az emberek 90%-a engem megtorkolt??? és azt mondta, hogy nem fog sokáig menni az, hogy valaki önkéntesen helyi rádiót vigyen???, mert annak az embernek meg kell élni, szalag szerint ugyanezt mondtam két évvel ezelőtt és nagyon megdorgált a társaság ezért. Azt mondtam, hogy nem lehet egy rádiót végigcsinálni úgy, hogy valakinek a két szép szeméért. Ott kell, hogy egy erős vezető - véleményem szerint -, aki viszi az egészet, de csak olyan alapon, hogy kontrollálja a hallgatóknak a mindenkori igényeit és amikor ti lent voltatok Berettyóújfaluban, az ittlevők között is volt olyan, aki az ujjával rámutatott a következő ???-ra, ami ki volt téve az ablakra, végighúzta az ujját rajta és az volt odaírva, hogy nem a hallgató van a rádióért, hanem a rádió a hallgatóért. Sértve éreztem magam, mikor ezt egy kicsit gúnyosan megjegyezték. Nem véletlenül tettem ki oda, hanem hogy aki ott van műsorvezető, vegye tudomásul, hogy ő csak egy eszköz, neki az a feladata, hogy műveljen, szórakoztasson és csinálja azt, amit a hallgató elvár tőle. Annak idején én azt is mondtam, hogy ha ez a probléma nem egy hónap múlva akkor három hónap múlva, ha nem három akkor öt hónap múlva elő kell hogy jöjjön, mert ezt a rádiót fenn kell tartani, vannak telefonköltségek, villamosköltségek??? és egyéb más sok olyan dolog, amit te soha a szabad rádiósok egyesületétől, se senkitől nem fogsz megkapni pénzként, csak abból a minimális vagy éppen maximált reklámból, amit én akkor is hajtottam, hogy ez szükséges. Az más kérdés, hogy ezt a dolgot mire és hogyan használom fel, de addig nem fog menni egy rádió szerintem, ameddig szedett-vedett - bocsánat a kifejezésért, tehát ezt most csak kierősítem - emberekkel csinálok valamit, mert attól sem követelni, sem elvárni nem tudok. Muszáj egy bizonyos értelmi szintjének lenni annak, aki a mikrofon elé ül. Márpedig az, aki az utcáról bejön, első alkalommal erre teljesen alkalmatlan még akkor is, ha professzor. Ő sem tudja, hogy mikor kigyullad a piros lámpa akkor el kell hallgatni és nem azt mondani, hogy mi az anyámat csináljak? mert egy professzor ugyanúgy megteszi a mikrofon előtt. Ha ez kimegy adásba akkor a rádió lesz bunkó, az lesz hülye és én hallottam konkrétan olyan a szabad rádiósok egyesületébe tartozó rádiónál olyan műsort, ahol minden negyedik szó az volt, hogy baszd meg. Én ezt maximálisan elítélem még akkor is ha ez a szabadsághoz hozzátartozik. Nem hiszem azt, hogy ezzel kell kifejezni, hogy én szabad vagyok. Nem hiszem azt sem, hogy ha egy közösségi rádióról van szó, akkor egy bizonyos kicsi közösséghez tartozok és én kisajátítom magamnak az elveimet, ez bármi legyen, ez teljesen mindegy, hogy milyen műfaji sajátosságokkal dolgozik a rádió, lehet egy rádió egy bizonyos irányvonalé, lehet a népzenéé, lehet akárkié, de hogyha ennyire megszelektál valamit valaki, akkor számítani kell azokkal a hibákkal, hogy holnapután a tízezer főből ötezer lesz, az ötezerből kétezer s a végén marad kétszáz hallgatóm. Egy nagyon nagy rádiós, aki Amerikában tanul, a következőket mondta, soha nem felejtem el, példaként: volt kint egy rádióm, amelyik közadományokból működött. Minden egyes hónap első napján elhangzott a következő szöveg: kérjük, a rádió működéséhez a szimpatizánsok fizessék be erre meg erre a számlára a pénzt. Soha senki nem nézte azt, hogy hányan fizetnek be, milyen összeget, de a rádió nagyon jól élt. Ez ment 3 évig, 5 évig, egyfolytában komolyzenét, tehát 24 órában komoly zenét sugárzott és az a komoly zene ment. Tehát célzom azoknak, akik azt hiszik, hogy csak egyfajta valamilyen irányzatot kell hogy rádióban csináljanak s azt hitték, ők nagyon jók. Egyszer bedugult a számla, rájöttek, egyetlen egy ember, egy olajmágnás szponzorálta az egész rádiót és vége, meghalt szegényként, és tovább nem volt rádió. Akik ott voltak bent, mindenki azt hitte, hogy ő a király és ő a jó. Én ezt most azért mondom, hogy mindenféleképpen a hallgatókkal kell egyfajta kontaktusnak lenni. Annak idején mondtam, egyszerű, nem kerül pénzbe, négy aktivistát be kell vonni, ki kell küldeni az utcára és megkérdezni: Halics Attila, Tóth Sándor, akárki, mennyit ér, jó-e amit csinálnak, mit szeretnének csinálni, látom százalékban. Négyszáz ember nagyon pontos eredményt fog mutatni, nem sokba kerül ezer forintjával megcsinálják, ki kell gazdálkodni, tehát megint egy olyan összeg, amit nem lehet előkaparni a ???.ből, mert senki nem fog kimenni az utcára ingyen, mint ahogy most a parlamentet megveszik. De ezt azért mondtam el, hogy az nem jó módszer, ha én követek egy olyan elvet, aminek nincsen ellenkontrollja. A műfajra vonatkozólag én azt mondom, hogy akár helyi rádió, akár közösségi rádió, akár a kettő ötvözete, bármennyire is rosszul hangzik, mindig egy embernek kell konkrétan a kezében lenni az egésznek. Tehát hogyha ő engedni fog bármiben is, ami addig jól ment, akkor annak a rádiónak el kell veszni egy idő után. Szerintem soha nem fog menni egy rádió akkor, ha mindenki beleszólhat mindenbe. Ez a világon így van. Amikor az ősemberek mentek valami állatot lelőni akkor is volt egy ember, aki erőskezű és ide a demokratizmus, oda a demokratizmus, akár antidemokrata módszerrel el kell fojtani az olyanokat, akik rosszak lehetnek. Például nálunk volt olyan, aki nagyon jó műsorvezető volt, szerették a hallgatók, de belső bomlasztó egyén volt. Vagyis ez azt jelenti, hogy állandóan lázított. Az aki bejött jókedvvel, elvette a kedvét. Az ilyent azonnal el kell küldeni még akkor is, ha a rádió elveszíti vele valamilyen műsorát. Most is nyíltan vallom, hogy nem megy az, hogy mindenkié ez a rádió, hogy bejön mindenki az utcáról és az csinál műsort aki akar. Ez nem igaz, ez így nem megy, nem fog menni, kicsik vagyunk, kicsik leszünk, egyre nagyobbak lesznek a terhek. Azzal sem értek egyet, nem szabad szidni például az ORTT-t, én nem azt mondom, hogy meg kell hunyászkodni, de tudomásul kell venni, hogy a világon törvények vannak, ezeket be kell tartani. Örüljünk - én most is azt mondom, bizonyos keretek mellett -, hogy egyáltalán engedik a rádiózást. És minél inkább olyan helyeken hangoztatjuk, ahol nincs ennek eredményvonzata, mert én már olyan helyeken hallottam, megkérdezték, hát hogyan is vannak ezek az akármilyen rádiók? S az ember nem tudta jól elmagyarázni, hogyan van ez. És akkor mondja, hogy ő is hallja ezt hogy baszd meg, azt mondja, hogy a pályázatban leírtakkal szerinted ez egyezik, amikor azt mondjuk, hogy a szép magyar beszédet próbáljuk valamilyen irányban elvinni, nevelni az embereket. Hát mit szól ehhez egy 14 éves gyerek, aki állandóan azt hallja egy magyarországi szabad rádiós szájából, hogy baszd meg, de folyamatosan egy órán keresztül. Hozzá tartozik, hogy a véleményemet megmondjam egy bizonyos fajta szókincs, de én ezt például elítélem. És addig míg egy felső vezető ilyent fog hallani, aki ehhez nincs hozzászokva, addig ő nem fogja sajnos ezt a mi közösségünket - még akkor is ha ennek van valamiféle eredményvonzata vagy valami más egyéb dolog. Nem akarok én senkit lehurrogni én csak azt mondom, hogy egy-két elvvel föl kell ???. magunkat, azt mondani, jól van, megpróbálom valahogy irányítani. Én 11 éven keresztül diszkóztam, tudtam azt, hogy amikor egy nótát föltettem, hogy a szakmabeli kiröhög. Tehát nem olyan zenét pakoltam föl, ami a kornak, az akkori időnek a követelménye, nem toplistás akármicsoda. Az én diszkómban voltak x-en, a másik helyen x mínusz 150-en. Most nem magam akarom kiemelni, csak sokszor meg kell alázkodni és lejjebb kell tenni a mércét és azon belül kell mozogni, tudomásul kell venni, hogy vannak olyan íratlan szabályok, melyeket akárhogy akarok nem tudok keresztüllépni még akkor sem, ha ennek valahol értelmének kellene lenni.
- Más: Produkció abba még nem bukott bele, ha a közösséget alábecsültük. Mert az utolsó mondatod ezt erősíti.
- Más: Nevesítsük a dolgot, nincsen közöm a Tilos rádióhoz. Azért kellett ezt hangsúlyozni, mert a mi szerencsénkre hárman vagyunk egy frekvencián és mivel a Tilos rádió reggel 7 és 10 között aktívan műsort csinál, ez a leghallgatottabb időszaka, ezért az Országos Rádió és Televízió Testület is a Tilos rádiót hallgatja reggelenként és ebből már vannak botrányok. Ezzel együtt úgy gondolom, hogy ha egy rádió megcéloz egy hallgatói réteget, mondjuk a budai úrifiúk rétege - ez a Tilos rádió hallgatói rétege és ennek a rétegnek a nyelvi közegét használja, akkor ez még önmagában nem baj. Nem szeretem megköszönni ha a hatalom kegyet oszt és nem szoktam ettől boldog lenni. A demokrácia arról szól, hogy sajtószabadság és nem kegyosztás van. Az, hogy nálunk ilyen szerencsésen alakult, hogy a közösségi rádiózást egyáltalán befogadják, abban bizony a bazmegelő Tilos rádiós munkatársaknak igen nagy szerepük van, azzal együtt, hogy azt mondják, hogy baszd meg és hogy szopj le és durvábbakat is. Tehát hogy - és ez nem azért volt, mert a hatalom akarta a közösségi rádiózást, legalábbis a parlamenti pártok közül legfeljebb másfél akarta, hogy legyen ilyen, hogy az is miért, annak főleg oka van. Amit sajtószabadság ügyében elérünk az annyi, mint amennyit kiharcolunk magunknak. Ezért igen is, ha az ORTT rosszul dönt, ha következetlen stb., akkor azt nem lehet szó nélkül hagyni, mert különben azt csinál velünk amit akar. De ez nem a műfaji kérdés, rátérek a műfaji kérdésre. Azt, hogy igényes magyar beszéden mit értünk - mert így szólt annak idején a 93-as rendelet -, hogy követelmény volt az igényes magyar beszéd, az én egykori főnököm, aki az Éneklő ifjúság c. műsort készítette, az igen igényesen beszélt magyarul, mert hiszen akkor az sem hangozhatott el egy mondatban, hogy vacak, mert az ilyen populáris kifejezés, az hogy ciki, az fel nem merült, hogy egyáltalán kimehet valakinek a száján. Azt hiszem, hogy az igényes magyar beszéd többek között azt jelenti, hogy azok igényeinek megfelelő magyar beszéd, akik minket hallgatnak. Megfordítanám a dolgot, volt egy ilyen kissé elavult költő, úgy hívják, hogy József Attila, aki egyszer azt írta egy versben, hogy csak az olvasson engem, aki szeret. A közösségi rádiót azok hallgatják, akik azt a közösséget szeretik és ez másképpen néz ki természetesen - és ezt mindig el szoktam mondani -, hogy egy nagyon nagy városban, ahol hogyha nincsen hallgatónk az is 3 ezer embert jelent. Ez adott esetben Derecske egész lakossága, ha jól tudom. Tehát más dologról van szó, természetesen nem engedheted meg magadnak és én ezt elfogadom,???3b vége

4a:
???.tehát, hogy a Tilos pontosan eltalálta azt, hogy olyan közönségrétegnek szól, amelyik őt el tudja tartani. Eltartatja magát a bulijaival, ahol ugyanolyan techno-zene szól, ami most már hetente vagy kéthetente van, már több darab van, már versengenek, hogy hol csinálják a Tilos rádiós bulit, egyszerűen jól megcsinálta önmagát és érdekes, hogy adekvátan ahhoz a műfajhoz amit csinál, tehát az forog a bulikon ami a rádióban szól, olyan a szóhasználata rádiónak, amivel könnyen azonosítható, mert ilyent más rádió Budapesten nem csinál, valahogy minden stimmel náluk. Az lehet, hogy amikor ilyen maraton van, amikor egyfolytában azt mondják, hogy adj pénzt és ebből bejön egymillió forint, ezt az egymilliót egy ember adja nekik, de nem, ez benne az érdekes, hogy nem. Pontosan lehet tudni, hogy melyik az a réteg, amelyik a Tilos rádió támogatója, erre mondtam azt, hogy ez a budai úrifiú liberális, eléggé gazdag réteg az, amelyik a Tilos rádiót eltartja. És ha már a hallgatóknál tartunk, mindjárt a reggel 6-tól vagy 7-től 10-ig tartó műsor semmi másról nem szól, mint hogy emberek betelefonálnak. Lehet, hogy ez nem nagy létszámú embercsoport amelyik betelefonál, de az összes többi rádióba nem telefonálnak be annyian, mint ez a kis létszámú csoport, amelyik a Tilos rádiót reggelenként hallgatja. Ki van találva a dolog. Ettől még a hatalomnak természetesen nem tetszik, nekem se, ha tetszene, akkor ott dolgoznék, de nálam belefér, hogy azt mondja baszd meg.
- Más: Figyelj ide, én nem azt mondtam, hogy ez nem férhet bele, mert néha-néha ez elcsúszhat, de azt mondom, ha már tartozunk valahova, akkor ennek bizonyos fajta elkötelezettségének is lennie kellene. Tehát a megítélés szempontjából értettem én ezt a dolgot. Én nem azt mondom, hogy ezt nem csinálhatja, sőt ha ő ezt úgy látja, hogy csak ezzel él meg, akkor ám legyen. Csak akkor van baj, ha megítélés van bizonyos helyekről. Azt sem mondtam, hogy meg kell alkudni az ORTT-vel. Én azt mondtam, hogy bizonyos kérdésekben meg kell alkudni, ami nagyon lényeges. Amellett ugyanúgy lehet vergődni, csak nem mindegy, hogy milyen ennek a hangneme, hogy éppen erre hogyan reagálunk, akármilyen műsorban.
- Feri?: ???.hogy mennyire jól csinálja a Tilos - itt sincsenek és mégis róluk beszélünk, egyébként aki akarja nyugodtan mondja el (ugyan mit suttogsz itt, Feri? ???)
- Más (női hang): Én azt mondanám el nektek, kicsit talán globálisan, nem egy rádióra koncentrálva, bár lehet, hogy végül is csak ránk lesz igaz, mert csak ezt ismerem igazán. Abszolút igazad van, nehéz bármilyen szankciót egy-egy műsorkészítővel kapcsolatban alkalmazni, ha az nem úgy csinálja a műsort, mert mindenki szerelemből csinálja. Viszont én azt gondolom, hogy és nekem ez a tapasztalatom, nem ez az első olyan szervezet ahol ingyen és bérmentve dolgozom, mindamellett hogy szeretem ha megfizetnek, tehát nem arról van szó, hogy teljesen bolond vagyok, de vannak olyan helyzetek, amiket szeret az ember csinálni, azt viszont, nekem az a tapasztalatom, hogy fenntartás nélkül hajlandók az emberek megcsinálni még akkor is, ha időnként kap érte valami fenékberugást, ezt nem komolyan értem, tehát ha azt mondod, figyelj, rossz a műsorod, valamit kéne csinálni. Azt hiszem, ha ezt meg tudjuk beszélni - én még nagyon ifjú főszerkesztő vagyok, tán a 3. szerkesztőségi ülést sikerült levezetnem, de én azt láttam, hogy hála istennek egyre többen jönnek el, pedig piszkálom őket, pedig ősrégi tagoknak mondom azt, hogy figyelj, öreg, valamit csinálni kéne. És hogy milyenek a műsorkészítők, tényleg, igazi, vérbeli amatőrök. Tehát minden rádió amelyik kinőtt a semmiből, az igazi vérbeli amatőrökből indult. Vitray Tamás ugyanolyan amatőr volt amikor elkezdett televíziózni meg rádiózni, ő is rádióval kezdte, mint te vagy én, vagy bárki más. Az egy kérdés, hogy az a közösség, az a helyzet, az a rendszer az képes-e felnöveszteni profivá és akkor ha profi lesz akkor lehet, hogy elmegy tőlünk, de az is lehet, hogy marad, mert nekünk olyan profink is van, aki a rádióban is dolgozik és ugyanakkor nálunk is és ő is megkapta a maga kis apró csesztetését a múltkori gyűlésen, mert hogy nem volt elég szabatos. Azt gondolom, hogy a rádióban jó ha magyarul hangzanak el dolgok és nem valami furcsa nyelven, most nem a trágárságokról van szó, hanem egyszerű magyartalanságokról, amiért engem az osztályfőnököm mindig macerált, amikor a kábeltelevíziót csináltam. Azt is tudom, hogy adásban megszólalni az mindig egy stressz, itt nehéz átgondolt szép kerek mondatokat fogalmazni, de azért kezdtük el ezt a rádiót, hogy lehessen???. és ugyanakkor itt vagyok magammal önellentmondásban és azt hiszem, hogy már nagyon sokat fejlődtem a Péter mellett, hogy amikor én ezt a FIKSZ rádiót elkezdtem szaglászni és szó nem volt arról, hogy itt bármilyen pozíciót vagy funkciót fogok betölteni, csak benéztem, mert volt nekem egy barátom, aki állandóan azt mondta, hogy félévente egyszer, gyere le, nézd meg ezt a FIKSZet, mert rádiózni jó. Addig hallottam, míg csak elmentem, megnéztem és azt látom, hogy tényleg, azok a srácok, akik csinálják, azok örömből csinálják, mert rádiózni jó, és ha el tudod velük hitetni, hogy rádiózni jó, akkor nyugodtan vághatsz fát a hátukon és nyugodtan kritizálhatod őket, és remélhetőleg fognak fejlődni, önmaguktól is. Az én önellentmondásom abból adódik, hogy elég profi világból jöttem, mert a királyi televízióban dolgoztam, hát ott ugye, ami legalábbis a csövön kimegy, ami az adóról kimegy, az már mind profi, nagyon szépen ki van vasalva, szóval ott nincs gyűrött ing, ott nincs félreszólás, hacsak nem élő adás. Itt pedig azt láttam, hogy megy az adás, valaki beszél, egy ilyen fülre akasztott miksivel és akkor más meg bejön és ha nem is nagyon hangosan, de sutyorogva, jönnek-mennek. Profi televízióban adás közben keresztülsétáljanak, ez teljesen lehetetlen volt és hozzászoktam és igenis hozzátartozik a bulihangulathoz, hogy jönnek-mennek az emberek és beleszólhatnának, ha a gazdasági helyzet megengedné, mert hogy a másik ellentmondás az itt a gazdasági helyzet, hogy mindenkinek pénzt kell keresni valahol és bizony örülünk, hogy ezt az egy-egy órát ki tudja mindenki paszírozni, azt a stabil egy órát, mert az egy nagyon nagy felelősség, hogy valaki azt merje mondani, hogy igen, én minden hétfőn 10-től 11-ig azt az egy órát megcsinálom, vagy kéthetente, mert sok műsorkészítőnk van. Ez nagy felelősség ezt elvállalni, mert bizony magam sem merném, mert a televíziózásom mellett nem merek olyant mondani, hogy én minden hétfőn lekötöm magam. A gazdasági élet nagy kerékkötője ennek és bármilyen civil kezdeményezésnek. Most ugye rádiózásról beszélünk és a rádiózáshoz bizony hozzá tartozik az is, hogy az emberek ha megismerték ezt a rádiót, akkor fogják bekapcsolni és akkor fognak mindig bekapcsolni, ha mindig azt a típusú műsort találják meg. Azt gondolom, hogy a műsorkészítők mindamellett, hogy nem egyszerűen vonhatók felelősségre, nagyon nagy felelősséget vállalnak és ezért minden elismerésünk nekik.
- Más: Én nagyon röviden annyit szeretnék mondani, hogy egy kissé túl Budapest-orientált a dolog, tehát ha ezt vidék vonatkozásában nézzük akkor egészen másképp jön ki arra vonatkozólag, hogy mennyire rétegeződik az, hogy ki hallgatja ezt a rádiót. Én például dolgozom egy magánrádióban és dolgozom a Magyar Rádió debreceni rádió stúdiójánál. Két különböző dolgot látok, két különböző módon dolgozom és két egészen más társasággal. Ettől függetlenül vidéken - teljesen fölösleges, hogy bármelyik rádiót említsem - van olyan, hogy egyszerűen annyira kicsi az a közösség, kicsi lehet aki hallgatja ezt a műsort, hogy értelmét veszti. Szerintem ezen is el kell gondolkodni. Aztán még egy dolog, az hogy profi, ki nem profi, hogyan fejlődik stb. Úgy érzem, hogy egy bizonyos fokig lehet tanulni a rádiózást, ellenben aki tehetségtelen, abba kell hagyja s akkor ezt meg is kell neki mondani, el kell küldeni és még egy dolog, ami miatt fekete bárány leszek az, hogy valaki mennyire profi az valahol, akár az anyagi elismerésében is látszik vagy abban, hogy mikor hol mennyit dolgozik, mennyit hívják, mennyire számítanak rá.
- Suba Péter, Szól a rádió képviseletében: Én az ellentmondásokat szeretném egy kicsi más oldalról megvilágítani. Volt szó arról, hogy a bazmegezés hogyan jelenik meg és hogy a törvény azt írja elő, hogy a nyelvi igényességre törekedni kell, szerintem ez soha nem lesz összeegyeztethető a pl. a szubkultúrának a nyelvhasználatával. Ha csinálok egy ifjúsági műsort, lelkiismeret-furdalás nélkül beszélhetünk a fiatalok szlengjében és az a fiataloknak szól, az adás után semmiféle visszajelzés nem jött vissza, hogy az valakit zavart. Ha előre a műsor vezetője vagy a felelőse leszögezi a műsor elején, hogy kedves hallgatóink ez erről szól, ez egy ilyen műsor, kiket tartunk célcsoportnak, ezt finoman jelezzük, akkor elkerülhetők ezek a problémák és nyugodtan megjelenhet. Másik ellentmondás, az az előbb hangzott el amire felfigyeltem, arról volt szó, hogy az a fontos, hogy a hallgatóknak készítsük a műsort, illetve mi vagyunk a hallgatókért. Itt volt egy példa, amit mondtál, hogy volt egy tag, aki bomlasztotta a társaságot, viszont nagyon jó műsort csinált. Ez is egy ellentmondás, tehát akkor most ki van kiért. Mert ha abból a szempontból nézzük, hogy az egy közösségi rádió és nem az egyéniségek rádiója, akkor el kell küldeni, viszont ha a közösségért van a rádió, de a külső közösségekért, akkor nem kell elküldeni, mert jó műsort csinál.
- Más: Teljesen igazat adok neked, az első kérdésre válaszolva, valószínű, hogy Bényei József akkor nem írt volna a Naplóba, akkor ne személyeskedjek a rádiótok nyelvezetéről. Szerintem ő az egyik legismertebb nyelvész Debrecenben, csak ennyit arról, hogy milyen véleménye lehet annak, aki meg ezt a fajta beszédet tanítja és elmondja azt, hogy ki hogyan beszél. Én ijedten fölhívtam és megkérdeztem, hogy nem esetleg nálunk hallott olyan dolgot, ami nem felel meg ennek a dolognak, hiszen mi sem vagyunk benne profik és javítsunk azon, ha rólunk írta ezt a cikket. Elmondta, hogy kinek a műsoráról volt szó, tényleg nem akartam most már, tehát, hogy rólatok volt szó. Nem tudom melyik műsorról volt szó, egész hosszú cikket írt, hogy milyen primitív sajnos a helyi rádióknak a beszéde, nem választékosan beszélnek stb. Ez egy olyan kritika, ami félő bármelyik rádió számára, tehát meg kell próbálni kivédeni s most is azt mondom, szépen kell beszélni a rádióban még akkor is ha nem tudunk és addig kell küzdeni, míg sikerül és ne lehessen ilyen vélemény bárkinek a szájából, mert nem hat pozitívan a rádióra. Most nem a műsort kritizáltam, félreértés ne essék, hanem annak ellenére, hogy te úgy képzeled, hogy akkor kapcsolja ki, mert te azt mondtad, hogy akkor kapcsolja ki a rádiót, ha nem tetszik ez a beszédstílus amit esetleg képviseltek, nem úgy van. Vannak olyanok, akiket ez a rádió nem érdekel, de az a téma, amit te felvetsz, az jó, azt próbáljuk meg úgy előadni, hogy azért a keretek között???. A végén még valamit mondtál, ja igen a kis közösség. Egy közösség szerintem akkor közösség, ha mindenki együtt pendül, ha olyan elemek vannak ebben akik nem odavalók, akkor meg kell győzni, ha ez a meggyőzés nem alkalmas, ha nem alkalmas ebbe a közösségbe, akkor - most is az a véleményem - az ilyent el kell küldeni. Mert ha valaki nem a rádióért dolgozik, hanem az ellen vagyis azért kellene neki dolgozni, hogy megnyerje a hallgatóságot - és most is azt mondom, hogy minél több hallgatója legyen egy rádiónak -, hogy amit én képviselek - tegyük fel, jól - akkor annak minél több hallgatója legyen. Tehát ha van egy műsor, legyen az kisebbségi műsor, bármi, minél többen hallják, hogy odajusson. Csé is mondta, nem az az elsődleges feladatunk, hogy állandóan azt mondjuk, hogy ???. rádió 91, meg akárhány Megahertz - ezt mi is mondjuk sokszor, nem ez egy információ, ez belső ügy is, nálunk is ebből sokszor probléma adódik. Nem ez az információ, hanem az, hogy mi történt a városban, mi van a környékünkön, szerintem az sem közösségi rádió, amelyik bizonyos vételkörzeten belül csak a saját városának vagy falujának a kulturális programját ismerteti. A személyi kérdésben azért nem értek veled egyet, mert nem egy személy dönti el magát a közösséget.
- Más: Nem, itt éreztem az ellentmondást, reflektálhatok egy kicsit az első részre? Azt akartam mondani a nyelvi igényesség témában, hogy azt nem úgy kell elképzelni, hogy leültünk a rádióban, vagy bárki is leül a rádióban és azt mondja, hogy no, ma polgárpukkasztás lesz és mi harsogunk az éterben meg minden, vállalom azt, hogy aki a műsort vezeti, nagyon is tisztában van vele, hogy mi mehet ki. Ha olyan beszélgetőtárs akad, aki egy csoportnak a képviselője, de ő olyan amilyen és a csoportot képviseli, amelyik olyan amilyen, szerintem semmi akadálya, hogy ez megszólaljon így, természetesen jelezze a műsorvezető, hogy erről lesz szó. Nem lesz partnere a dologban, úgymond a nyelvhasználatban, viszont
(közbeszóló: ha jelzi a műsorvezető, akkor ki is tudja tiltani???.)
???.ez igaz, tény.
(másik közbeszóló: ha Te azt mondtad, hogy a nyilatkozó az beszél így, akkor én nem szóltam egy szót sem, én kizárólagosan a műsorvezető nyelvi érzékéről beszélek
- Péterfi Ferenc: Csak egy részhozzászólást szeretnék, mert van amit majd elmondok, de az egyiket most, hogy Bényei József, szégyellem is, hogy bizonytalanul tudom a nevét, ismerős a név, a helyzetet meg különösen nem ismerem, csak azt gondolom, hogy a magyar igazságnak a letéteményese nem biztos, hogy Bényei József, sokféle igazság van szerintem, a jó rádió meg a szervezeten belül is, hogy ne hirdessünk egyetlen igazságot. Lehet, hogy igaza volt Bényei Józsefnek, lehet hogy tévedett, nem biztos, hogy az egyetlen értékmérő. A másik, hogy megint a távollevő Tilos rádióról legyen szó, egyik reggel hallgattam - hogy én is azokról beszéljek, akik nincsenek itt - és telefonálgattak a hallgatók és a két legjobb műsorvezető vezetett, ami egyrészt egyértelmű, a szerda délelőtti stáb és azt mondta az egyik a maguk szlenges nyelvén, a bazmeget nem nagyon mondták, de hát a hangulatban benne volt az is. Valaki telefonált és azt mondta, gyerekek nagyon ???. nem azt, hogy szemtelenek vagytok, tehát valamit mondott, kioktatta őket, hogy ez a stílus nem nagyon helyénvaló, nem jól teszitek, hogy ilyen flegmák és nem tudom milyenek vagytok. Akkor ezen is elflegmáskodtak, nem tudom, valaki rádiótelefonon szólt és tudjátok, ott nem teljesen pontos a dialógus, hanem sokszor van, hogy mind a két fél együtt beszél, mert nem hallja a másikat, erre is még rájátszottak, hogy hagyták, az illető hadd mondja a magáét és közben ők már megjegyzéseket tettek, tehát még ebben az akusztikai környezetben egy kicsit még erre rájátszottak, de ezt követően hat másik telefon rögtön utána jött, hogy én pontosan azért hallgatlak benneteket, nem vagyok a Tilos rádiónak se propagandistája se mása, mert másként gondolom a dolgokat alapvetően, és hogy azért hallgatlak benneteket, mert azt a mentalitást, azt a nyelvezetet hallom tőletek, mintha a sarki kocsmában beszélnénk, a kocsmát itt nem fejtette ki, de nem feltétlenül a padlóra köpős legocsmányabb kocsmát értette, hanem hogy egy kötetlen, szabadabb szájú, hétköznapias stílusú beszédet és akinek ez a dolog nem tetszik, az nem biztos, hogy rossz ember, csak másfele tekerjen el, mert ugye, ez a stílus itt. Most én messze nem akarom védeni a Tilos rádiót, én csak azt mondom, hogy van ilyen is. Ha nem lenne a Tilos rádió, vagy nem lenne ez a stílus és akkor a rádió nevét innentől kezdve már nem is biztos, hogy állandóan hangoztatni kell, én azt gondolom, hogy hiányozna a magyar éterből és ha ilyennek kellene lenni mindenkinek az még szarabb lenne, hogyha ez kötelező lenne, ezt se szeretném. De többet én nem akarom védeni őket, mert egyébként rengeteg???. De nem is írta elő senki rendeletben. Nem tudom, hogy be kell-e tiltani, de biztos, hogy nem kellene kötelezővé elrendelni.
- más: Szerintem ebben az esetben alapkérdés az, amit tisztázni kellene, egy rövid színházi példával jövök. Peter Brook azt írja, hogy végy egy üres teret, átmegy azon egy ember, valaki nézi, ez a színház. Na most, Bécsi Tamás ehhez hozzáteszi, hogy ha valaki átmegy és mint magánember megy át, mint Jóska, Pista, attól még nem színház, annak aki átmegy annak játszani kell valakit, nem önmagát, attól színház. Kérdés: a bazmegezés, bulihangulat a rádióban, szerintem alapvető kérdés, hogy a műsorvezető attól műsorvezető-e, hogy beül a pult mögé a mikrofonnal és csupán önmagát adja. Mintha kvázi az utcán beszélgetnének.
- Más: Nálunk ugyan erre szabályzat is van, nálunk nincs műsorvezetés, se tudósító, mert arra a médiatörvény korlátozásokat tartalmaz, tehát mi ezt a fogalmat nem használjuk, de azért ez egy játék. Lényeges az, hogy tényleg nem műsorvezető, ő van kint az éterben meg még sok mindenki más, tehát amikor arról beszéltem, hogy a bulihangulat kicsit csökkent - most mindegy, hogy mennyire -, akkor éppen arról akartam beszélni, hogy elkezdett ilyen műsorvezetős hangulatúvá válni a dolog. Most örülnénk, ha inkább magukat adnák az emberek, mint ahogyan adják, mert kezdenek félősek lenni, elmondják mi van a lemezborítón, de hogy ő miért szereti azt a zenét, az kevésbé szokott kiderülni az utóbbi időben, bár nem mindenkinél, nem azt mondom, hogy csak ilyen a rádió. Éppen erről van szó, hogy nem színházat játszunk, hanem ember megy át a téren, nem rádiót játszunk, hanem kint vagyunk az éterben, nem műsort készítünk, hanem életérzést sugárzunk.
- Más: Ezt megteheted Budapesten, de vidéken egy ötvenezres városban, lásd Szombathelyen, ott megteszi, akkor azt mondják, ne hülyéskedj én ezt hallom az utcán, ezért nem kapcsolom be a rádiót.
- Bocsánat, mondok akkor két kisebb példát. Debrecenben a Szól a rádiót és Pécsen a Publikumot???.
- Debrecen az kisebb város?
- Ott van mondjuk Derecske???
- Gyerekek, ebből az egész beszélgetésből egy derül ki, teljesen egyértelmű ez már, hogy ezt a fogalmat, ebből a fogalomból indultunk ki valamikor, hogy közösségi rádió. Ezt a fogalmat nem lehet így definiálni, hogy közösségi rádió, ezt egyféleképpen lehet definiálni: hogy a rádió, mint mind ahányan itt ülünk, sokrétű. Minden rádió a saját körülménye, a saját környezete alapján kell hogy kialakuljon. Ne akarjunk mi sablonokat, se azt ne akarjuk kimondani - lehet, hogy trágárul beszél, lehet, nem illik, maradjunk ennél, a harmadik példa a pornófilm, törvény tiltja, egyebek és mire van a legtöbb igény? Biztos, hogy a legtöbb mint a szépirodalmi videóra. A lényeg a következő: mindig az adott környezetnek, körülménynek, hallgatói összességnek kell rádióműsort sugározni. Adott helyen más. Biztos, hogy más egy háromezer fős településen, más egy kétmilliós nagyvárosban, ahol van nem egy rádió, hanem húsz és annak a húsznak különböző arculata. Ki ezt hallgatja, ki azt, mindenki az ízlése szerint. Én Szombathelyen egyetlen, de Vas megyében egyetlen rádió lévén, nekem nem lehet olyan arculatom, nem csinálhatok, nem erőltethetek a hallgatóságra olyan arculatot, amit én képzelek el magamnak. Egyet tehetek, megpróbálok a magam eszközeivel, adottságaival olyan műsort csinálni, ami minél több hallgatót vonz be a rádió hallgatottságának a körébe. Ennek viszont azok a feltételei, hogy ismernem kell a hallgatóságot. A hallgatóság megismerése nem úgy kezdődik, hogy egy stílust belevetek és akkor lesz ötszáz ember a 80 ezer szombathelyi lakosból, akinek ez tetszeni fog és 86.500-nak meg nem fog tetszeni. Ezt fel kell mérni és ebből a mai beszélgetésből is ez derült ki, hogy milyen sokrétű és színes az, hogy mi is milyen sokrétűen képzeljük el ezt az egész rádiózást, hát képzeljétek el, hogy akkor a hallgatóság milyen sokrétű, pedig mi itt csak harmincan ülünk, a hallgatók pedig vannak mondjuk 8 millióan. Ehhez nagyon nehéz igazodnunk, tehát egyet kell tenni, mindig a helyi körülményeket kell felmérni, annak alapján kell kidolgozni a műsorunkat, ha van konkurencia, akkor le kell győzni. Én csak két jó példát mondok. Nagy gondban voltunk, hogy ezzel az óriási önkéntes táborral hogyan lehet bővíteni a műsorunkat adásidőben. Ha nekem valaki azt mondja, hogy napi 24 órában lehet önkéntes munkával műsort sugározni, az kutya unalmas műsor lesz, abban biztos vagyok. Nincs akkora emberanyag - talán Budapesten össze lehet szedni - munkatársi gárdából, de egy vidéki városban, ehhez többszáz ember kellene, hogy mindig változatos jó műsor legyen a 24 órán belül, az lehetetlen. Mi azt a kis 3 órás napi adásunkat is sokszor nehezen szedjük össze hozzá a stábot, de hogy 5 vagy 6 órára tudjuk ezt emelni, mit tudtunk csinálni, pénzünk nincs, venni nem tudunk szakembert, műsort se, kibővítjük valamivel, amivel újak tudunk lenni, amivel meg tudunk előzni másokat, így hoztuk létre az Amerika Hangja magyar adását, megkaptuk tőlük ezt a lehetőséget, berendezésben, egyebekben, napi egy óra plusz olyan műsor, amelyiket mi három órával előbb adunk le élesben, mint a Kossuth rádió. Ugyanezt tudtuk a BBC-vel megcsinálni. A BBC-t megkértük, szállítottak berendezést, egyebeket, ez a két dolog, amit ingyen kaptunk, de színesítjük a műsorunkat, jó minőségűt adunk. Akkor tudunk olyant csinálni, hogy gyakorlati oktatóhellyé tettük szerződéssel a rádiót, az adott szaknak. Ugyanezt meg lehet csinálni Debrecenben, ahol vannak főiskolák, egyebek. Nem tudom azt elképzelni, hogy nekünk itt most azon kéne szakmai beszélgetéseken foglalkozni, hogy szabad-e trágárul beszélni vagy nem. Szerintem nem illik trágárul beszélni, de ha trágár témáról van szó, akkor úgy is szabad beszélni, de rádióműsorban nem tartom helyénvalónak a minden áron való trágársággal való foglalkozást és egy rétegnek egy ilyen rádiót tartani. Ne általánosítsunk, hogy kitiltjuk vagy nem ezt a típusú beszélgetést, csak tegyük azzá, hogy ez nem a rádiónak a főtémája, azt meg végképp ne tegyük általánossá, hogy mindenki így beszéljen. A szakmai beszélgetést tartunk akkor arról beszéljünk, hogyan lehetne jobbá tenni ezt a rádiózási módszert, ami önkéntes munkatársakkal áll, mert itt egy-egy mondat erejéig elmondtuk, hogy anyagi problémák és egyebek, hát tudomásul kell venni. Nagyon szép azt mondani, hogy az a jó közösségi rádió, ahol mindenki ingyen dolgozik, ahol nincsenek reklámok és egyebek. Egyet még tudomásul kell venni, hogy nincs olyan vidéki város szerintem, legalábbis aki őszinte, amelyik ezt meg tudja csinálni.
Péterfi Feri: Vinném tovább a mikrofont közben, azt ajánlom, hogy ahogyan a rádióműsorban is időnként sűríteni kell a mondandónkat, tegyük valamennyire ezt itt is, továbbá, hogy az eredeti felhívásban volt egy szöveg, egy fordulat, amit szerénységem csempészett bele, hogy belekerüljek hirtelen most ebbe a beszélgetési körbe, hogy nem az egymás közötti versengésről van szó, tehát ne azt mondjuk ki ki ???a közösségi rádió, ő mit tud ehhez a dologhoz hozzátenni s mindenki hadd tartsa meg saját magának, amit őszerinte annak tart. Tehát nem azt mondom, hogy nem lehet egymásra reflektálni, csakhogy ne egymást tisztogassuk ki, hogy ez sem az, az sem az, mert akkor a végén dögunalmas meg ellenséges dolog lesz belőle. Kicsit egymásnak ugorhatunk, arról nincsen szó, hogy ne tegyük, csak inkább azt, hogy ki mit tud egy újabb szinten hozzátenni. Na, én sem akarok hosszú lenni.
- más: Csak beszélünk a hallgatókról és szerintem abszolút nem tudjuk, hogy mit szeretnének a hallgatók. Vannak felmérések amik irányadóak, hogy ilyen zene kell olyan zene kell, a gép kiállítja, hogy ennyien hallgatják. Annyit szeretnék mondani, hogy mondjuk rádióhallgató vagyok Debrecenben, felejtsük el most a Szól a rádiót, dögunalmasak szerintem a debreceni műsorok én amikor a televízióban van a híradó, röhögőgörcsöt kapok, mikor jön a BBC-zene és tökkomolyan ijesztgetik az embert, hogy lezuhant a repülőgép meg ilyenek. Szóval nagyon unalmasak ezek a profi(?) dolgok számomra és van még jónéhány ember nálunk, akik szintén unják ezeket a dolgokat és szeretnének valami őszinte dolgot hallani, ami lehet, hogy egyébként abszolút nem profi, de mikor ott van az illető a mikrofon előtt, akkor azt teljesen őszintén gondolja és nem egy ? profi és nem egy Star(?) Judit, aki megbeszélte a sportriporter Gyurival, hogy na, lezuhant a repülőgép és akkor spontán mondja a srác, hogy jaj, tényleg???
4a vége
*
4b:
--- megbántani senkit, ami nekem tetszik. Ezért a mi rádiónkat is??? szeretném, nagyon kíváncsi lennék a Tilos rádióra is, mert érdekel a dolog. Az lenne legjobb, ha lenne tízmillió rádió és mindenki megtalálná a sajátját, de olyan dolgokról beszélünk, ami abszolút felesleges olyan szempontból, hogy ???. a hallgatónak, ha nem tetszik, akkor kikapcsolja a rádiót, nem visz bele reklámot, akkor az a rádió megbukik vagy önkéntesen működik tovább és csak öt ember hallgatja.
- Giczey Péter, Debrecen, Szól a rádió: Ha már az alvégre került ez a masinéria, megkaphatjuk a szót. Két dolog jutott most az eszembe az egyik az, hogy beszélgetünk itt amatőr, profi, közösségi rádió meg reklám, nem reklám stb. Szerintem ezek a fogalmak egyáltalán nem érvényesek a közösségi rádióban. A közösségi rádiózás az más tér, más idő, más dimenzió, nem amatőr és profi van, szerintem teljesen más. A másik, hogy a hallgató mit vár, mit gondol. Szerintem a közösségi rádió az maga a hallgató. Van egy olyan mondás, hogy a közösségi rádió általában az, ahol a hallgató hallható. Szerintem ez tökéletesen kifejezi a közösségi rádiózást. A közösségi rádió maga az ember, az emberek valamilyen csoportosulása, közössége, egyesülete, alapítványai és így tovább.
- Thuróczy Gergely, kivételesen nem mint FIKSZ, hanem mint Szubjektív rádió szólnék: A Szubjektív kb. 5-6 évvel ezelőtt megszűnt rádió, még a kemény antalli időkben kalózként sugároztunk Pécsett, mai napig nem tudom milyen erővel, 1-10 Watt között saccolnak, partvisnyélszerű antennával és a konspiráció alapszabályaihoz tartottuk magunkat, gyakorlatilag semmilyen hallgatói visszajelzés nem volt, nemhogy betelefonálás, de még nevet sem mondtunk. Néha bizony rosszul esett nekem, hogy a kollégiumi szobatársaim sem hallgattak, pedig mondtam, hogy most pedig megyek és a guillotinra hajtom a fejem. Életemnek nagyon szép korszaka volt, amikor tanulás helyett este az ember kedvetlenül elmászott a város másik végébe, leült a szobában, amikor ha egyszer jött a csengőfrász, akkor nem a hatóság kopogtatott, mert a hatóságot azt észre lehet venni fél kilométerről, mert nagyon ügyesen álcázza magát egy narancssárga antennatányérokkal felszerelt autó, hogy az ember még véletlenül se higgye, hogy nem érte jönnek és akkor a szomszéd néni kopogtatott, hogy túl hangosan hallgatom a rádiót és le fogja csapni a villanyórát, ha ezt nem hagyjuk abba, szóval ilyen élmények voltak, de csináltuk, mert tudtuk, hogy kell, tudtuk azt, hogy senki nem hallgat bennünket, néha ki volt téve száz plakát és mondom, a saját szobatársaim nem hallgattak. A rádióamatőrök meg a hatóság az, meg az a pár, véletlenül odatévedt hallgató hallotta és ennek ellenére ebből - mondom nem amatőr vagy profi nem arról a szembenállásról szólt, szerintem sokkal lényegesebb a pénz-nem pénz szembenállás a közösségi rádióban és ennek ellenére ebből a valamiből, ha nagyzolni akarok akkor azt mondom, hogy két évi munka, holott el kell mondani, hogy keleti URH-n adtunk napi egy, később már napi két órában, hetente négyszer, mert hét végén hazamegy az ember, mert egyetemista ugyebár, és ez arról szólt, hogy mégiscsak van egy rádió és hát nyáron sem adtunk persze, mert akkor méginkább otthon van az ember, tehát gyakorlatilag - mondjuk egy jobban menő, mondjuk egy Civil rádió egy hónap alatt többet ad, mint mi két év alatt műsorideileg
(Feri: hátul megszólal: a Civil rádió jólmenő?)
- Más? ???.Attila?: ???.tehát műsorideileg jólmenő, mert heti 48 óra, nekünk meg heti 4 óra, éppen arra elég, hogy az ember odatekerje a gombot és megtalálja, de komolyan vettük, előállítottuk az anyagokat, és utána ebből a valamiből lett a Publikum rádió Pécsen, melynek főszerkesztője bevitt? az ? és nem kegyeskedik kibújni, pedig ha valakinek, neki igazán hozzászólni valója lenne, amit - talán most hazabeszélek, de mondjuk - a FIKSZszel együtt, szóval az ország két legjobb közösségi rádiója és annak ellenére úgy csináltuk a műsort, hogy tudtam, illetve még azt is sejtettük, hogy soha az életben nem lesznek olyan élményeink. Azóta már megtörtént, hogy a FIKSZes alapján, a hangom alapján megismertek a nagy Budapesten, Pécsen pedig a taxisok, a boltban leszólítják a műsorvezetőket és mindenféle előnyöket élveznek, mert megismerik őket. Szóval én nem azért csináltam a rádiót, mert arra számítottam, hogy megélek belőle, még azt sem, hogy hallgatnak, hanem azért, hogy tényleg jelen legyen az éterben s valami más is lehessen, hogy 50 év múlva a kandalló előtt az unokáimnak elmondhassam, micsoda nagy dolgot tett a nagypapa annak idején. Szerintem valahol itt kezdődik a közösségi rádiózás, én inkább szívesebben használom a szabadrádiós terminust, hogy az ember saját magát és kedvtelésből nyomatja és nem az számít, hogy mekkora a hallgatószám. Én megértem, hogy nálatok nem lehet komoly zenét adni, mert akkor éhenhal a család és más mondjuk Berettyóújfalu mint Budapest, de továbbra is fenntartom, hogy mindig valamilyen ásó-kapa és nagyharang egyesítő tehát ilyen emberi elmék vannak mindig az országban, különben talán elsősorban nem rádiót kellene hallgatni???.
- (közbeszóló): olyan 430 ilyen ásó-kapa ember van???.
azért ehhez az ásó-kapához hozzá kell tenni, hogy bármennyire is senki nem rendelte meg, a mai napig sem fizettük ki, tehát ??(meg vagy nem?) ???.vettük a kutatás eredményét. De legalább annyit elértünk, hogy a 432 ezer emberből 87 ezer embernek szólhatunk és a 87 ezer ember aktív ??, jelen van. Tehát megértettük azt, hogy van ásó-kapa meg micsoda
(újra az előző folytatja vagy más?): még nem mondtam, marha jó, hogy titeket hallgatnak, őket céloztátok meg én nem is várom el, hogy Berettyóújfalun Tilos rádió legyen, egyébként, ha valaki, én aztán tényleg fel vagyok háborodva a Tilos rádiónak a csúnya szavas műsorain, ennek ellenére azt mondom, hogy tényleg ??? bedolgozó bunkók csinálják általában a Tilos rádiót, azt mondom, hogy legyen egy és Pesten, de Berettyóújfalun, mert ott megvan ez a réteg én speciel a Tilos rádióban sokkal nagyobb bűnnek tartom ???.? helyett, hogy ami éjszaka megy 6 órán keresztül a techno, mert a ???.ot azt otthon is hallja a gyerek, ahhoz nem kell neki rádiót hallani. Techno-zenét általában nem raknak föl a szülők a gyereknek, úgyhogy??? nem, hát azt mondta az Attila, hogy Berettyóújfalun nem lehet Tilos rádiót csinálni és nem is kell???. kapával nyakon vágják???. (itt most hárman beszélnek, nem lehet leírni, most aztán nem tudom ki folytatja, bunkó, bedolgozó bunkó stb. Feri, Te is ott hátul!)
- más: Nekünk a FIKSZ rádióban van egy dadogó műsorvezetőnk. Az dadog, nem akadozik vagy őzik, hanem dadog, joga van dadogni és a legelvetemültebb hallgatók hallgatják valószínűleg. Azt a műsort nem a és speciel a szövegéért is hallgatom, ti. ezt a zenéért hallgatják és ha nem dadogna az illető akkor az lenne a legjobb műsor a FIKSZ rádióban. Csak ennek ez az ára, hogy ő eljön és megcsinálja, hogy dadog. Ezt el kell viselni, lehet hogy ha változás van akkor nem kell elviselni, csak azt mondom, mindenkinek megvan a maga kis közösségi rádiós elképzelése, az én szememben az egy hallgató az már elég, mármint rajtam kívül, ha valaki egy hallja, akkor az már közösségi rádió.
- Más: Tisztelettel kérdem, hogy akkor most mitől közösségi egy rádió? Közösség szól vagy közösségnek csinálja?
- Feri: Az a kérdés, hogy a világ ilyen vagy-vagy-e? Tehát vagy csak fehér szín legyen és minden mást pusztítsunk ki, vagy csak fekete, vagy ?? színek, tehát???.
- Más: Jóleső érzésekkel állapítom meg, hogy kezd közösségekre bomlani a társaság, ennek így is kell lenni. A közösségi rádió egyik jellemzője az, hogy osztódással szaporodnak, ha szabadság lenne akkor ennek így kellene lenni. Szóval nem véletlen, hogy nem műfaji kérdésekről beszélünk és mindig tiltakozom az ellen, hogy a közösségi, a közszolgálati és a kereskedelmi rádiót műfaji szempontból lehessen megkülönböztetni. Műfaji szempontból nem lehet megkülönböztetni, mind a háromban lehet komoly zene például. Nem ettől közszolgálati, közösségi vagy kereskedelmi egy rádió, hanem hogy milyen funkciója van, hogy pénzt kell-e vele termelni, hatalmi üzenést kell-e közvetíteni vagy önmagunkat. A vita folyt arról, hogy mi van akkor ha önmagunkat közvetítjük, igen, akkor elképzelhető, hogy nincs annyi hallgatónk. Ez nem azt jelenti, hogy nem érdekel minket, hogy hány hallgatónk van, hát annál nagyobb boldogságot, mint amikor felhív bennünket valaki és megkérdezi, hogy ez a Civil rádió? Hát annál nagyobbat nehéz elképzelni. Ha van hallgatói viszonyod, akkor talán mégsem csináltunk akkora marhaságot, mégis másnak is érdekes az az értékrend, ami az enyém, akkor megéri, csak azt mondjuk, hogy ez nem túlzottan fontos szempont. Közel nem annyira fontos szempont, mint egy kereskedelmi rádió esetében, ahol ettől a reklámbevétel nagysága függ, közel nem akkora szempont, mint egy közszolgálati rádió esetében, ahol erre szól a felhatalmazás, hogy tessék az egész népnek azt mondani, hogy be kell lépni a NATO-ba. Ha csak egy embert ez nem talált el, akkor rosszul dolgozott a rádió. Hogy mennyire, arra jó példa az, hogy a GALLUP szerint a Petőfi rádió hallgatottsága 0,8 százalék. Ez tragédia egy közszolgálati rádió szempontjából, ezért az elnököt jobb helyen leváltják. Ma a Petőfi rádió hallgatottsága az Apukám világa kivételével rosszabb, mint a Bartók rádióé, ahol komoly zenét sugároznak. Tehát ha nálunk a 0,8% hallgatottság, akkor legfeljebb azt mondjuk, hogy kéne ezen javítani egy picit talán, de nem olyan fontos. Azért nem azzal a szándékkal ül le az ember rádiót csinálni, hogy lehetőleg senki ne hallgassa, bár ezt se szabadna betiltani. Azért ül le, mert azt hiszi, hogy az ő értékrendje találkozik mások értékrendjével. Tehát itt egy értékrend-szempontról van szó arról, hogy a közösségi rádió annak a közösségnek, annak a társaságnak az értékrendje az megegyezik-e másokéval, illetve vannak-e ilyen értékrendek. Ha közösségi rádiót hoz valaki létre, akkor nem árt tisztázni, hogy milyen értékek mentén hozza létre azt a rádiót. Például, hogy a nyelvhasználat fontos-e neki, mint érték. Akár a kisebbségi nyelvhasználat és itt nem csak a nemzetiségi nyelvhasználatot értem ezen, hanem mondjuk a szlengeset, hogy a zenei világból mi az, ami számára érték? Akar-e egyáltalán zenélni? Fontos-e neki, hogy ez egy szövegelős rádió legyen, ahol vélemények hangzanak el vagy egy áttételesebben kulturális rádió, ahol egy kulturális érték nyilvánul meg valahogyan, a sajátomé. Nem a hatalomé, nem a lemezkiadó cégeké, a saját értékrendem. Ezért nem műfaji kérdés ez szerintem, hanem funkció kérdése. A közösségi rádiónak nincs műfaja, a közösségi rádiónak értékrendje van, saját értékrendje, másoktól legalábbis elvileg független értékrendje. Jó, hát ez is manipulálható persze???.
- Feri?: ??? te is törvényeket mondasz kedves ? Attila, felszabadítás?? egyik fő híve vagy, te mondod, hogy nincs műfaja, de van egy másik közösségi rádió, amelyiknek lehet, hogy van műfaja, lehet, hogy ezek korlátozottak, más ez a műfaj amit az esztétikában tanítanak, lehet, hogy???.
- ???.én így értettem műfajilag, erre gondoltam műfajként, tehát nem arra, hogy milyen műsorai vannak, hanem hogy még egyszer: hogy önmagában nem műfaj kérdés, mert rádióról van szó, ezért műsorok vannak benne, többnyire. Az, hogy ez a műsor milyen, annak sokkal inkább az értékrendje a meghatározó, mint az, hogy most ez komoly zene-e vagy sem. Lakodalmas rockra kiváló közösségi rádiót lehet szervezni
- (a háttérben valaki): ez nem igaz.
- ???mint ahogyan technóra is lehetett.
- ???. Miklós: Egy javaslatom lenne, mert úgy érzem, hogy kezdünk elmenni amellett a téma mellett amiért összejöttünk. Ha most javasolnám, hogy üljünk össze és csináljunk egy rádiót, nem meg kell csinálni, hanem adjunk ötleteket ahhoz, hogy csináljunk egy közösségi rádiót. Igazából akkor lehet elindulni, hogy mi alapján csináljunk rádiót, ugyanis én néhányszor már elkezdtem, tehát több rádiót indítottam már el és valahogy soha nem azon kezdődött el az egész, hogy most csináljunk egy kereskedelmi rádiót. Ahhoz hogyha valaki rádiózni akar, tehát szereti a rádiózást, akkor azért csinál rádiót, hogy valakihez szóljon, hogy valaki meghallgassa. Innentől kezdve szerintem, hogyha elkezdünk összehozni egy rádiót kiderül, hogy mindegyikünknek - és ez az igazi segítség - hogy kinek milyen ötlete van ahhoz, hogy egy ilyen rádiót hozzunk össze és itt jönnek majd a nézetkülönbségek, hogy lesznek emberek akik azt mondják, hogy ingyen csináljunk, tehát azok az emberek, akik műsorvezetők - most megint beleszaladok olyan dologba amibe nem kéne - tehát akik ott vannak abban a rádióban és beleszólnak, beleszólhatnak abba a mikrofonba, azok legyenek ott x ideig, legyenek ott ingyen, vagy legyenek ott pénzért, mi az amit ki akarunk mondani a hallgatóságnak s ennek alapján fel lehet állítani egy rádiót. A végén eljutunk oda, hogy nem az a közszolgálati rádió, nem azért közszolgálati egy rádió, mert bárki belebeszélhet a mikrofonba, nem attól közszolgálati egy rádió, mert valaki megszabja, hogy teszem azt 40% közszolgálati műsort kell létrehozni illetve szolgáltatni és nem attól közszolgálati egy rádió, hogy valaki fizetést kap vagy nem kap fizetést. Véleményem szerint attól közszolgálati egy rádió - de ehhez mindenkinek a véleményét hozzá lehetne tenni -, mert akik elhatározták és az ő akaratuk az, hogy egy adott térségben az adott lakossághoz szóljanak és ott meghallgassák mindazt amit ők tudnak közvetíteni a lakosság felé. Mert az, hogy mi tartozik abba, hogy mit tudnak közvetíteni ez tartalmazza azt is, hogy mire van lehetőségük és a későbbiekben esetleg tartalmazni fogja azt is, hogy mire lehetne lehetőségük vagy mire van még lehetőségük, ha esetleg pénzük lenne hozzá. Nem lenne jó, ha elkezdenénk felépíteni egy rádiót?! S akkor azt mondjuk, hogy csináljunk egy közösségi rádiót. Onnantól kezdve kezdjük el egyenként, hogy kinek milyen ötlete van, műsorterv, alapfelállás, gazdasági felépítés és innentől kezdve szerintem lehet konkrétan beszélni arról, hogy mit akarunk megszabni magunknak, ha rádiózni akarunk. Gondolom, hogy ez alapvetően más lesz Budapesten, és más lesz a Budapesten kívüli helységekben. Ez teljesen különálló dolog egyébként nemcsak az én véleményem szerint, hanem mindenki aki nem Budapesten rádiózik, azok között is. Egyelőre ennyi.
- Amit Miklós mondott, két nagyon jó ötlet van benne, egyetértek vele, lehet, hogy azzal kellene folytatnunk, hogy itt most csináljunk egy közösségi rádiót. Szedjük elő az angolszász tréning módszereket, bomoljunk kis csoportokra és építsünk fel egy közösségi rádiót. Ez az egyik, a másik ötlet - amíg Miklós beszélt vagy érintette ezt -, hogy nagyon úgy néz ki, hogy úgyse tudjunk magunkat meghatározni mi a közösségi rádió. Akkor csináljuk azt, hogy határozzuk meg, szerintünk mi a kereskedelmi rádió, mi a közszolgálati rádió s ami ezen kívülmarad, az a közösségi rádió. (többek: indirekt módszer) Igen.
4bvége

5. kazetta a)oldal:
- Feri: Na, próbáljuk meg folytatni, többféle dolog forog bennem, amit részben ajánlani szeretnék és részben amit mondtatok amihez hozzászólni szeretnék, vitázni, ilyesmit, valamennyire próbálom magam kontrollálni, valamilyen ügyben azért nem teljesen tudom, de amit itt elkezdtünk tényleg jó lenne ebédig folytatni és akkor lesz ugyan egy közgyűlés 3-tól 5-ig, de még aki ma elmegy, jó lenne ha úgy meg tudná oldani, hogy úgy menne el este, hogy ha nem rohantok haza, hogy még tudjunk egy esti menetet is csinálni, hogy legalább 5-7-ig vagy akár vacsora után is. Amit én még elöljáróban szeretnék itt mondani, szeretném ha nem értenétek félre még véletlenül sem, félig sem amit mondani akarok a legbarátibb szándékkal, leginkább most az Attila által mondottakat, hogy szeretném, ha többen szólnánk, nem az a baj amit mond, hanem hogy úgy érzékelem, sérelem volt benned a szervezeten belüli korábbi megjegyzések kapcsán és van egy ilyen benyomásom, hogy egyfajta rehabilitációra törekszel, mert itt azzal kezdted, hogy na lám, te megmondtad, hogy???. Egy picit azt gondolom, hogy ezt kapcsoljuk ki, miközben megbecsülésemet fejezem ki, bár keveset ismerek a ti dolgaitokból, de azért azt gondolom és ezzel nem akarok köntörfalazni, hogy - valaki mondta is - különböző okból lehet rádiót csinálni és különböző szervezetet létrehozni ebben, hogy ti egy olyant hoztatok létre - ehhez egy kicsit a Miklóséké is hasonlít -, ahol fontos nagyon, hogy bizonyos bevételek jöjjenek, mert ez alapvetően meghatározza a rádió működését. S van másfajta orientáció, amelyik sutba dobja vagy legalábbis kevésbé fontosnak tartja ezt a dolgot, más szerkezetet hozott létre, de most azokat az arculatokat, tehát azt szeretném magyarul, ha nem arra - ez csak ajánlás, egy kicsit erőszakolt baráti ajánlás -, hogy most elsősorban nem ezekről a dolgokról lenne szó, hogy a pénzügyi sikeresség érdekében hogyan tudunk átütőbbek lenni - mert ez egyébként nagyon fontos, van ahol fontosabb másutt kevésbé -, hanem arra próbálnánk visszatérni, hogy - a Túrónak volt egy ilyen mondata, hogy (ilyenkor nincs itt, azt hiszem, fegyelmit kell adnom neki, Túúúróóó!) szerinte a két legjobb közösségi rádió a FIKSZ és a nem is tudom melyik, mindegy, hanem ha ebből kiindulva elkezdenénk a saját rádióinkról, hogy szerintünk miért az a jó amit mi csinálunk, szerinte ezek a legjobbak. Egy pár pozitív dolgot szedjünk össze, aztán ezekkel kezdhetünk, meg nem kell mindegyiket elfogadni, semmiféle kényszer nincsen, de egy kicsit a hangsúlyt jó lenne erre terelni. Van más nagyon fontos rész is nyilván a beszélgetésünkből, tehát például a gazdasági szerkezet, Miklós, újból fölvetetted ezt is, erről is lehetne valamikor beszélni. Én ennél még fontosabbnak tartanám és mindenképp előbbrevalónak ez a hierarchia, kezdtél ezzel, hogy ez létezik-e, tehát nem profitorientált, nem a pénzre, tehát lehetnek-e más motivált érdekek, Gabi erre egy csomót mondott, olyan szervezetben ami nem a pénzre épült, bár van pénzügyi tevékenysége, ez a szervezet hogyan tud működni. Erről is majd beszélünk, de most azt ajánlom, hogy elsősorban arról beszéljünk, Túró elmondaná, hogy számára mi volt a legjobb vagy mi most a legjobb az általa említett két rádióban. Azután mindenki a maga legjobbját mondja el, mondjon tényezőket, hogy szerinte mit szeret abból ami ott van. Indirekt módon segíteni fog minket, hogy ez mitől más, mint ha Pálfi István??? fölteszi a lábát az izére, valami profi mozdulattal teszi föl, vagy pedig a nemzeti rádióban amikor ugyanakkora baromságokat hallani néha, vagy gazembereket szólaltatnak meg az a másik, ???.szóval, hogy mitől más ezekhez képest az amelyik szerinted a legjobb és mindenki szerint a legjobbat. Most ne a másikat - én persze jó példával jártam elöl, fumigáltam a másikat -, de mitől jó a mienk, nem hogy mitől szar a másiké, jó? Túró, te se.
- Túró: Én elsősorban a FIKSZről beszélnék, mert abban, mert ott eléggé ott vagyok, a Publikumban is otthon voltam eléggé, de ma már Molnár Balázs információja révén, illetve a műsorszerkezet tanulmányozásából merítem az adatokat amiről beszélek. De előtte egy kis sajátot, hogy szerintem mi a közösségi szabad rádió vagy nem szabad rádió, mert az egy túró rádió lenne, de még mindig nem értem az isteneket, hogy miért nem adatott meg ez a lehetőség, mert akkor sokkal egyszerűbb lenne. Én azért nem hiszem, hogy attól közösségi a rádió, hogy megcéloz egy közösséget, csak attól, hogy megcéloz és azt maximálisan kihasználja, mert akkor a Kossuth rádió az igencsak egy szép nagy közösségi rádió, a CNN televízió az meg egy közösségi televízió, mert megcélozza és lám, eltalálja őket és azok hallgatják, nézik akik a hírekre kíváncsiak, az amerikaira és ha valaki a moszkvai tévét nézi, akkor lehet, rosszabbak lennének az éjszakái és nem lennének szép álmai, de ha valaki a debreceni tévét nézné akkor meg, nem tudom, lehet, hogy nem nézne egyáltalán tévét, jó ezt csak most úgy???egyszer láttam debreceni tévét, épp benne voltam???. Még csak az sem biztos, hogy attól közösségi rádió, hogy megcéloz egy nagy vagy kicsi közösséget, mondjuk a saját családomat, a baráti körömet, bár ez sokkal szimpatikusabb, mint mondjuk megcélozzak százezer fogyasztót - legalábbis számomra - az se biztos, hogy csak attól közösségi rádió, hogy egy nagy közösség, egy nagy buli - mondjuk egy kommuna csinálja, bár van olyan szabadrádió kies kontinensünkön, azt hiszem Provance-ban az Enzim rádió, ami egy kicsit anarchisztikus, egy kicsit társadalomból kivonuló önfenntartó gazdasági alapon, de működik és az a cél, hogy mindenki hallgassa. Szerintem még csak az sem biztos, hogy mindenáron az a közösség csinálja. A FIKSZ rádió, amelyik még mindig tán elég jól meg???.? a közösségi rádiózást. Van olyan műsorgazda, aki nem jár el a közösségi vagy a stábgyűléseinkre, ami hetente van, eléggé egyedülálló módon sejtésem szerint, de még csak nem is hallgatja a saját rádióját, ki azért, mert nem tudja fogni, ki azért, mert lusta, van akit egyszerűen nem érdekel, ennek ellenére olyan műsort készít, ami beleillik és neki ott a helye és másutt nemhogy helye nem lenne, hanem szóval más rádiókban szinte értelmezhetetlen lenne amit csinál. S itt van a fő probléma, azért mondom, hogy nagyon szélsőséges álláspontot képviselek magam szerint és nem is kívánok híveket toborozni, úgyhogy bárki is ??, hogy az emlékezetes debreceni közgyűlésünk után a vonaton ért engem az a vád, hogy ízléstelenül próbálom uralmam alá hajtani a rádiós világot. Csének a kedvenc példája, hogy lakodalmas rockkal is lehet közösségi rádiót ???-ni, én meg azt mondom, hogy azzal nem lehet rádiót ???-ni, az lehet egy rádió, lehet egy közösség, de ???. bizonyos mértékben végül is ízlés, ha úgy tetszik terrorra van szükség, persze a terrort azt felejtsük el, ez nem az én terminológiám, finomabban (ez még csak a bevezető) fogalmazva, aki ismert engem, elég liberális vagyok, mondjuk népművelő vagy akármilyen szándékkal kell közeledni a rádiózáshoz, tehát nem lefeküdni maximálisan a közösségigénynek és az a jobb közösségi rádió, amelyik maximálisan eltalálja a hallgatói igényeket, hanem mindig többet adni, újat felmutatni, ami addig nem volt és az már majd vita tárgya lehet, hogy mi számít jónak és újnak. Azt, hogy mi számít újnak az elég könnyű meghatározni, de hogy mi jónak, abba ne menjünk bele, mert az mindenkinek más. Mondjuk szélsőséges példát véve, Csé példájánál maradva a lakodalmas rock rádiót mondjuk a patagóniai technósok körében, azt el tudnám fogadni, hogy ott egy magyar lakodalmas rockra építő közösségi rádió működjék, mert ott az új és minden bizonnyal nagyon nemes és önműveltség-terjesztő igénnyel lépne föl. Bár még jobban örülnék, ha mondjuk a patagóniai technósok magyar népzenei rádiót hallgatnának, de mivel állítólag a realitások talaján kell állni, nem várom el a patagóniai technósoktól, hogy magyar zenét hallgassanak. Nagy vonalakban ennyi volt az elképzelésem, ehhez mérten ezeket az elemeket próbáltam becsempészni a FIKSZ rádióba, ennek ellenére sokaknak???. elég vastagon rajta van a kezem vagy a szívem nyoma a FIKSZ rádió műsorszerkezetén. Végigmehetünk a műsorokon és el lehet mondani, hogy???.
- Más: kérdés Túróhoz: Arra lennék kíváncsi, te miért érzed magad jól a FIKSZ rádióban?
- Túró: Ha azt mondom, hogy nem érzem jól magam a FIKSZ rádióban, akkor egy újabb Túró-féle paradoxonnal van dolgunk, sajnos az a helyzet, hogy újabban már egyre kevésbé érzem jól magam. A múlt az???. de elmondhatom, hogy miért éreztem magamat jól???. Azt mondom, hogy bizonyos fokú fanatizmus kell, nem az IRA-tól vagy az ETA-tól kell eltanulni, a másik szerintem alapvető dolog, amit én mindig hangoztatok, nekem az elsősorban a legfontosabb rendű-rangú dolog, hogy mi jön ki az éterből, hogy az most a gazdasági hátteremnek micsoda, jó, mondjuk ha lánykereskedésből meg mondjuk a boszniai vérengzések során kitermelt emberi szervekből fenntartott rádiópénzek működtetnek közösségi rádiót, akkor talán lennének etikai fenntartásaim, de különösebben most már egyre kevésbé érdekel, hogy mi ennek a gazdasági háttere, noha a legutóbbi időkig részt vettem a FIKSZ rádió gazdasági hátterének előteremtésében, de ez is más vagy messzire vezető téma lenne és itt elsősorban a pozitívumokról kell szólni. Tehát nekem az számít, ami az éterbe kimegy s ezért tartom személyeskedőnek, felháborítónak amit ő mond, hogy unalmas és száraz és ilyen műsorokkal van tele s hadd ne mondjam, hogy szerintem ki csinál unalmas és száraz műsorokat a FIKSZ rádióban, de a nagy választékot tekintve, igenis olyan rádió, amelyik változatosságát, sokszínűségét tekintve párját ritkítja, elsősorban ez a fő vonzereje - kicsit visszafogom magamat -, hogy a megcélzott réteg, természetesen én se csak úgy beszélek???. kiállhatnék ide a kiskunsági pusztába és ami dolog decibelből kijön azt kikiabálhatnám és akkor az is rádió. Ebből is voltak ilyen koncepcióviták, hogy a FIKSZ rádió elsősorban a tízen és huszonéves hallgatóságnak ??? - az egyik papírban, amit kiosztottam szerepel, el lehet olvasni pontosan, ???azoknak, akik nem a diszkózenét, hanem az igényes könnyűzenét, meg a szépirodalmat stb. - ???. biztosan fellengzősen hangzik, de én az örökifjú értelmiségnek készítem a műsoraimat, amibe belefér mondjuk a 14 évestől a 70 vagy 80 évesig és ez diploma vagy akármi függő dolognak képzelem el, hanem ez ilyen mentális, szívbéli hozzáállás a világ dolgaihoz, tehát nem azt mondom, hogy ne legyen lakodalmas rock, hogy ne legyen Pesten tíz cukrozott (na ezt én le se írom, mert rögtön kiadom a reggelimet, olyan élénk a fantáziám. ???) ???. rádió, mint ahogy ennyi van, csak biztosan arra is szükség van, meg azt fizetik meg az emberek, azt hallgatják, hanem legyen más is, például legyen egy 98 Megahertz, ahol van Tilos, FIKSZ és Civil és ne kelljen attól rettegnünk, a magyar ???ös fenyegetésektől, hogy mondjuk két év múlva már nem lesz. És akkor megint eljön a kalózrádiók korszaka, mint ahogy egyébként tényleg itt van, mert Pesten is jó sok működik, csak éppen nem hallgatja őket senki, mondjuk számomra maga az elv szimpatikus, hogy milyen zenét adnak, a 98 Megahertzre néha rámászik egy X rádió nevű technorap csürhe, azt talán nem veszem olyan jó néven és jönnek a telefonok. Azt mondom, a változatosság, sokszínűség és egy bizonyos megemelt szellemiség, ami legalábbis az elképzelések szerint megvalósulna, ami árad ebből a rádióból, tehát olyasmi, ami és itt megint csak jön a dolog, hogy úgy tűnik a vitáinkból, mintha konkurálnánk egymással, holott szerintem a közösségi rádiózás épp nem konkurenciája se a kereskedelminek, se a közszolgálatinak, hanem kiegészítője, tehát nem hallgatókat von el vagy legalábbis olyan kis mértékű, amit elvon, hanem azok az emberek egyébként sem hallgatnák ezeket a cukrozott ???. rádiókat, hanem otthon könyveket olvasnának vagy néznék a videójukat és ehelyett viszont van egy FIKSZ rádió, ahol mondjuk hasznosabban is eltölthetik az időt, éppen ezért vannak nem véletlenül ilyen definícióink, hogy mi nem háttér rádió vagyunk. Ebből kellemetlenségeink is vannak néha, mert hallottam én olyan hallgatót, aki azt mondta, hogy hát muszáj volt kikapcsolni a FIKSZ rádiót - nem azért, mert rossz volt, hallgathatatlan volt, hanem - mert elvonja őt a munkától, mert arra oda kell figyelni, nem lehet kihagyni ezeket a műsorokat, úgyhogy inkább???. Erre mondom, hogy még mindig jobb, ha nem hallgat bennünket, inkább más meg hallgat, inkább mintha háttérrádióként lennénk elkönyvelve, mert azt szoktam én néha este felé kis szándékossággal, de rossz műsorokat is csinálni, ha arról van szó, hogy én most rossz műsort csinálok, sajnos, de még ez a rossz műsor is, nem mondom ki, de sejtetem, még mindig jobb műsor, mint amit egy időben egy-két megahertz-cel odébb megy.
- Feri: Menjünk tovább, mi az, amit jót csinál, amit a másikban szeret, hogy mit nem szeret az most kevésbé fontos.
- Ákos vagyok, Pécs, Publikum rádió: Azért gondoltam, hogy megszólalok, mert többször elhangzott a Publikum rádió. A történelméről nem nagyon akarok beszélni, a Túróék alapították és ez már harmadik neve a rádiónak, én már mint Publikum rádióba kapcsolódtam be és napi dolgokról azért nem szeretnék beszélni, mert közben meg is jött a főszerkesztő úr és néhány hete kapcsolódtam be a műsorba, nemrég érkeztem vissza, annyit érdemes még tudni a rádióról, hogy elsősorban egyetemisták készítik, Pécstől délre 40 km-ig hallatszunk, Pécstől északra kevésbé, tehát elég pici a terület. Én úgy gondolom, hogy a Publikum rádió azért jó itt, mert nem vállal fel nyíltan semmit, de csöndben sem, a másik hogy nagyon sokszínű a műsor, a harmadik pedig, hogy Pécsett egyedül uralkodunk, hiszen Pécsen nincsen konkurenciája. A Danubius rádió, Szoliversz?ben a most indult Hungária rádió és ha este valaki igényes műsort akar hallgatni, akkor az ránk hangolódik.
- Feri: Azon mit értesz, hogy nem vállal föl semmit.
- Ákos: Én ezzel azt akartam mondani, hogy ha egy műsorkészítő, mint ahogy ezt (Banán?) sokszor elmondja abban az egy órában fel tudja vállalja, hogy valakit anyázzon, akkor ő nyilván anyázni fogja, legfeljebb leszúrja vagy azt mondja, hogy ennyi, apukám, de ez még nem történt meg eddig, ha jól tudom. Ez Pécsett unikum dolog, hiszen annyira szűk a média, hogy eleve az emberek azért kapcsolják be, mert itt teljesen mást kapnak, mint amit másutt hallanának. Itt arról van szó, amit te mondtál, hogy lehet anyázni, de akkor sokan kikapcsolják, nagyon érdekes a dolog.
- Feri: Tessék, tovább, ki miért szereti a maga rádióját?
- női hang, Civil rádió: Szerintem a Civil rádió is nagyon jó közösségi rádió és amitől jó? Ránk is igaz a sokszínűség, nagyon jó dolog, hogy milyen sokfélét lehet itt csinálni és ehhez kapcsolódik a másik szintén fontos dolog, hogy nagyon nyitott. Természetesen vannak bizonyos elképzelések, irányok, de ezen belül mindenki megvalósíthatja az elképzeléseit és oda be lehet jönni, be lehet kapcsolódni az adásba, minden különösebb probléma nélkül. Ha valaki úgy érzi, hogy neki van valami mondanivalója, szeretné ezt csinálni, megteheti. Nyilván azokon a határokon belül, melyeket az alapítók megszabtak az értékrendben - gondolok zenére, szövegre, hogy milyen témákat dolgozunk fel, illetve nem dolgozunk fel. Amit nagyon szeretek, ha nekem van valami elképzelésem vagy ötletem, akkor azt ott meg lehet valósítani. Nincsen az, hogy ezzel az emberrel kell riportot csinálnod, így és így, ennyi percben, hanem szabadon lehet beszélgetni és akár - Ferinek ez kedvenc gondolata, hogy - akár hibázni is lehet, mert az sem tragédia, bár nem azt mondom, hogy lehet hibázni a végtelenségig, de ez a nyitottabb, szabadabb légkör a jó számomra a rádiónál.
- Más: Eddig rapszodikus volt a kapcsolatom a rádióval, nem tudom, hogy ezután, pláne, nekem igazából a rádió egy eszköz, bármelyik van szó. Nekem mindig a folyamat volt a lényeg, tehát az, hogy a rádió egy olyan eszköz lehet egy folyamatban, amit például egy újság nem adhat meg. A rádió előtt fiatalokkal, diákokkal egy újságot próbáltunk szervezgetni, illetve létrehozni, a folyamatnak rengeteg buktatója volt, rengeteg tapasztalattal. Ennek révén létrejött egy kicsi közösség és velük próbáltunk műsort csinálni a rádióban, igazában a hangsúly az volt, hogy a folyamatot nézzük és az, hogyan érezzük magunkat a műsor készítése folyamán. A rádió talán annyiból volt jobb mint egy újság, hogy a tapasztalat szerint, az aktualitás, az adott időben való megszólalás, azonnal lehet érezni a reakciót, illetve ott nincs idő arra, hogy átnézzük még egyszer a dolgot, tehát nagyon profivá tud tenni a rádió abból a szempontból, hogy egy folyamatot úgy vezényelj le majd egy másik területen, egy másik médiában, más orgánumban, hogy neked az profin kell csinálnod, mert csak egyszer mondhatod el, ezáltal koncentrálttá válik a gondolkodásodat és ez a középiskolás korosztály számára nagyon jó tanfolyam. Nekem ez volt a legjobb a rádiózás során. Természetesen az is, hogy önmegvalósítás és szabad véleménynyilvánítás is belefért a dologba, de az, hogy olyan folyamat részesei lehettünk, amit modellezni lehet majd életünk bármelyik területén. Produktumot hoztunk létre a semmiből.
- Más: Azt hiszem, hogy ha elmondok magamról valamit, akkor jobban megértitek, hogy számomra mit jelent a közösségi illetve a közszolgálati rádiózás. Ha olyan családba születik valaki, mint ahova én, akinek az apukája - nyugodtan mondhatom így, 56-ban, igaz, csak 10 napig -, igazi közösségi, közszolgálati rádiózást csinált, ugyanis abban a stábban tényleg olyan információknak kellett elhangoznia mindig, ami az igazság, olyan dolgoknak kellett megtörténnie, amire odafigyelnek az emberek és arra a rádióra biztosan mindenki odafigyelt. Ez Székesfehérváron történt egyébként. Az alapindíttatásom ez volt a rádiózás elkezdéséhez. A középiskolát egyébként nagyon jó tanulóhelynek tartom, ugyanis ott nagyon sok diák valamit jobban csinál, mint a többi, ezt szeretné megmutatni és esetleg arra gondol, hogy a többiek kíváncsiak rá. Az első rádió, amit indítottam Székesfehérváron az a mai Vörösmarty rádió. Ez egy kimondottan olyan rádió, amelyik oktatási céllal jött létre. Az országban az első kommunikációs tanszék megjelenésével jött létre a Kodolányi János főiskolán annak idején ez a rádió. Nagyon jó hangulatú, kötetlen rádiózást lehetett megvalósítani a főiskolásokkal. Lényegében azért jött létre, hogy ott tanulhassanak a főiskolások és minden egyes főiskolásnak, akinek már volt egy???5a vége
*
5b:
???. Tehát a főiskolásokkal nagyon jól lehetett dolgozni és azt lehetett csinálni, hogy amikor azt mondtam. Különválasztottuk az egyes csoportokat, nagyon jó hírszerkesztőket lehetett képezni, hírolvasókat, műsorvezetőket és ezen belül amikor riportokról volt szó és különböző helyszíni közvetítésekre, akkor kiderült, hogy nagyon sok tehetséges és nagyon jó dolgozatokkal jöttek elő a diákok és ennek kapcsán nagyon jó műsorokat lehetett bevezetni.
Most Esztergomban az új rádióban dolgozom, érdekes módon, sikerült ismét olyan helyre kerülnöm, ahol szintén van médiaszak a Vitéz János Tanítóképző Főiskolán. Nem véletlen, hogy természetesen azonnal megpróbáltunk valamilyen kapcsolatot teremteni velük, hogy most a Magyar Rádió mellett nálunk tanulnak, illetve a kommunikációs szak gyakorlati oldalát nálunk végzik. Itt megint ugyanazokat az előnyöket lehet megnézni - nem tudom, hogy a többiek hogyan gondolják, de - érdemes velük foglalkozni. Hírolvasásban, hírszerkesztésben mindenkinek alap dolga, hogy ezekkel foglalkozzon. Nagyon jól csinálják és jó emberek jönnek ki közülük és a riportok terén, ami most indult el náluk, megint csak nagyon lehet számítani rájuk és ha a vágásokat az ember elkezdi tanítani ezeknek a riportereknek, leendő szerkesztőknek, az ember azt mondja, hogy érdemes volt valamit csinálni, mert ők olyan emberek, hát fiatalok. Egyszerűen át kell adni a stafétabotot a fiataloknak, mert nagyobb a lendület bennük. Mi tudjuk, hogy mit akarunk, de ők jobban tudják ezt valahogy előadni és én ezt nagyon jónak tartom. Esztergomban még ami jellemző, nem tudom, ki mennyire foglalkozott a vallási műsorokkal, annak idején volt megbélyegzés, hogy kereskedelmi rádió, nem kereskedelmi rádió, hát azt hiszem, ha valaki kereskedelmi rádióban vallási műsort közvetített volna, mindenki csak nézett volna, hogy ez nagy marhaság. Ennek ellenére van olyan időszak, például hét végeken, nemcsak egyházi műsort próbálunk megszólaltatni, most már kezd kialakulni, hogy két-három fajta egyházi műsort sugárzunk szinte egymás után. Az érdekessége az, hogy ennek egy része szintén élő műsor. Egyelőre ennyit.
- Péterfi Ferenc: Azt szeretném elmondani, hogy az én számomra mi az izgalmas ebben a közösségi rádiózásban és azok közül is abban, amihez szorosabb közöm van, tehát a Civil rádióban. Jelenségeket mondok, az egyik az az, hogy azt veszem észre, hogy aki itt dolgozik és csinál egy műsort és valakivel beszélget, azt érdekli a másik ember. Ezt nem nagyon veszem észre egyébként a világban sem nagyon, de más kommunikációs???. Bocsánat, nagyon primitív dologról van talán szó, de a saját műhelyképzéseinken is, mikor mindenféle riporter és egyéb rafinált technikák és tudások is merülnek föl, mindig szoktam mondani, hogy az nem zavaró, ha ezekkel rendelkezik valaki, de ha érdekli a másik ember, akkor az érdekes lehet, ahogy a Viki mondta, lehet, hogy dadog egyet, vagy nem jól csinálja, rosszul keverik rá a zenét, de ha érdekli a másik ember, szerintem az nem jellemző a világra vagy legalábbis az én világérzetem alapján mostanában nem jellemző a világra, ez olyan adalék, ami számomra nagyon fontos. A másik adalék, amit én nagyon fontosnak tartok, bár a Civil rádióval kapcsolatosan ez ügyben kritikai problémáim vannak, de mondjuk, bizonyos rádiókat amiket ide belelátok, meg amelyiknek az alakulásakor itt-ott próbálok segíteni, Derecske is ilyen, nagyon helyi tud lenni. Az, hogy föl meri vállalni azt, hogy nem akar föltétlenül, a Tilos meg ezek esetében arról volt szó, hogy kiválaszt egy szubkultúrát, ez is egy izgalmas dolog, bár nincsen közvetlen pozitív viszonyom a Tilos értékrendjével, de ezeknél a rádióknál az, hogy föl mer vállalni bizonyos földrajzi egységet, azt mondja, hogy azokhoz akar szólni, nem azt mondja, hogy ami ezen kívül van az érdektelen, értéktelen dolog, de ezek az információk, amiben itt, mondjuk például most Kunszentmiklóson ilyesmi formálódik, vagy van korábbi törekvés, hogy 3-4 falu a Mecsekalján csinál egy rádiót, vagy ez izgat engem a leginkább, hogy ha ez a Triangulum rádió is lesz, hogy meg lehet azt csinálni, hogy senki nem szól az őrségiekhez vagy a mecsekaljaiakhoz vagy a kunszentmiklósiakhoz, se a televízió, se a rádió, se az újság, ők tudnak csak, tehát ez olyan szelet, amivel a média más dimenziói nem foglalkoznak. Szerintem ez nagyon izgalmas. Számomra azért is izgalmas, mint ahogy röviden tegnap a bevezetőben is mondtam, hogy én közösségfejlesztéssel közösségi munkával foglalkozom, tehát külön szakmailag is érdekel, de ha a szakmaiságot leveszem akkor is, hogy a helyi emberekhez tud vagy mer valaki szólni, ez szerintem egy nagyon izgalmas dolog. Az számomra izgalmas, bár nem tudom, szeretem-e, hogy nem nagyon lehet a nálunk dolgozó emberektől elvárni, hogy bármit megcsináljanak, erre Viki is tett egy célzást, csak olyan dolgot vállalnak el és tudnak megcsinálni jól, amihez valamilyen viszonyuk van. Tehát míg egy profinak az a jellemzője, hogy standardokkal dolgozik, kérhetik a balneológiáról, a Hit gyülekezetről és a mezőgazdaságról is tudjon egyidejűleg beszélni - érték nélkül mondom ezeket -, minden, csak arra lehet megkérni az embereket, amihez valamilyen viszonyuk van. Ez persze kicsit visszavezethető ahhoz, amit az elején mondtam, hogy érdekli a másik. Itt profizmusból, megbízásból, pénzért egyébként ezekben az ügyekben lehet, hogy sokkal jobb műsort és sokkal jobb anyagot tud csinálni, mint egy profi, akit ugyan jól megfizetnek, de ahogy a híres sportolók mondják, ha nem tudok úszni jól megfizethetnek, akkor se tudok feltétlenül???. bár az úszószövetség lehet ?? vagy valaki, utána milliókat elsikkaszthat. Általában azt tapasztalom, ami számomra izgalmas, hogy van üzenete ezeknek az embereknek, akinek nincs, az kikopik. Tehát van valami mondanivalója, nem csak érdekli a másik ember, sokszor az a mondanivalója kifele, hogy őt érdekli ez, hátha mást is érdekelhet. Valószínűleg ez az ember érdekes lehet, akit én kiragadtam a hétköznapokból, mert ugye, legalábbis a mi rádiónkban az a jellemző, hogy se a vendég nem sztár, sem a készítő nem sztár, hát akkor mitől fognak idefigyelni. Ezektől a külsőségektől nem, amit a Danubius, a Juventus s most nem akarok negatív módon érvelni, tehát amelyek ezekre építenek, sőt ha híres ember jön, azt egy idő után valahogy úgy alakul, hogy maradjon is ki, nem nagyon való oda, csak attól, hogy vagy annyira érdekel valaki, hogy én a többiek számára közvetíteni próbálok vagy kiemelni ebből az átlagos világból, hogy az én érdeklődésem van olyan őszinte és olyan nyitott, hogy az a hallgató számára is meghitt lehet, vagy pedig más ügyben információkat mondok, gondolataimat mondom, de van üzenetem. Ez sem olyan mindennapos szerintem a média-gyakorlatban, hogy van üzenetem. Mások üzeneteit közvetíteni nem mondom, hogy az egy alávaló dolog. Amit még észrevettem ezzel kapcsolatban, tán ide tartozik, hogy többen a mi rádiónkhoz jöttek olyanok, akik ilyen profi médiaképzésekben, tehát Székesfehérvár, Szeged, a szegedinek a pesti részlege volt, nem kizárólagosan mondom és nem az ilyen alkalmi vagy kisebb rádiós tanfolyamokra gondolok, itt ketten is vannak most - nem őket akarom cikizni -, de akik ilyen nagy profi rádiós lehelettel jöttek, azok baromi zavart okoztak közöttünk és egy idő után sehogyse érezték jól magukat, tehát nem tudtak beépülni ebbe a dologba. Voltak erre erőfeszítések, azt sem lehet mondani, hogy figyelmetlenek voltunk ezzel, hanem tényleg próbáltuk elmagyarázni, kísérletet tettünk, hogy szerintünk így nem jó, nagyon profi, de ide nem illik, meg mást gondolunk mi, meg más a???., de cáfoljatok meg ha szélsőséges vagy valami, mert én úgy érzem, nem tudtak igazából beilleszkedni, pontosan ez az érdekes, hogy ez valamitől más. Nem azt mondom, hát ezek tehetséges emberek, akiket itt-ott hallok már a nagyrádióban is más szerepekben. Szeretem még azt is, amitől ki is vagyok, hogy egy csomó ember van itt és hogyan lehet egyensúlyozni, mármint azt a helyzetet előállítani, hogy igenis kell egy irányvonal - ezt elfogadom, amit mondtál -, de ugyanakkor ez egy szelíd erőszak legyen, hogy valóban az irányvonalhoz hozzá lehessen. Persze könnyen lehet arról beszélni, hogy itt demokratikus irányítás van, mert hozzá lehet ??, de azért nagyon nehéz megcsinálni, hogy???. meg ezeket a feszültségeket, amit úgy utálok egyébként, más szempontból mikor távol vagyunk, 70 km-re akkor jó beszélni róla, hogy rávenni embereket, hogy valamit elkezdek csinálni és látható, hogy erre nem alkalmas. Igen, de azt szeretem ebben, hogy annyi mindenféle szereplehetőség van a rádióban, hogy hogyan lehet rávenni arra, hogy te, csinálj valami mást, amit lehet, ő is remekül tudna csinálni. Valamit hoz ő is a csapatba, amin egyébként kifáradunk, elsorvad a társaság, befülled, de az a szerep amin ő gondolkodott, hogy most sztárriporter lesz vagy zenei szerkesztő, pedig lehet, hogy abban nem jó, rosszul mérte föl magát vagy legalábbis a mi viszonyaink között nem jó. Valami mást csinált, hogyan lehet azt megoldani, hogy ne csak pedagógiai manipulációja legyen, hanem valóságosan olyan szerepet, ahol ő is jól érzi magát és mi is úgy érezzük, hogy gyarapodunk vele. Egyébként túl sok tartalékunk nincs a kísérletezésre, mindazzal együtt, hogy állandóan kísérletezünk, mert az összes energiánk elfogy arra, hogy menjen a rádió. A túl sok zsákutcát azt nehezen viseljük. Azt is szeretem meg utálom is, hogy mentális szerepe is van a rádiónak, olyan antennája van a flúgos embereknek, hogy ránk találjanak, hogy elképzelni nem tudjátok. De azért ebben van valami nagyon érdekes dolog is, mert aki flúgos, lehet - időnként elhangzik a közhely -, hogy ő a normális és mi vagyunk a flúgosak, szóval ő is hozhat valami érdekeset, érzékenységet mutathat. Említetted Ezüstöt, aki nálatok is már nagyon nehezen elviselhető, de valamitől beül oda, mert szüksége van rá, szerintem ez nagyon fontos dolog volt. Nálunk is ott van és szerdán (ez ugye nem fontos. M.) Viccen kívül, van egy csomó láthatóan mentális szerepe a rádiónak, ami nagyon fáradságos és mindig mérlegelni kell, hogy ha van egy pasi, aki nagyon sok agresszivitás van benne és azt az arányt megtalálni, amikor már a rádió működését. Ilyenkor - azt nem gondoljátok, hogy itt ilyen nagy szeretetegyház van, hogy aztán bármeddig bárki - bizonyos mennyiséget felvállalni, de azért az is szép és utálatos szerep, amikor megjelenik ez a mérték és azt mondani, öreg, most már húzz el, ez már így nem, megpróbáltunk szeretni, elfogadni, akolmeleget biztosítani meg mikrofont, de most már ez így nem megy. Ha valakiben ennyire nincsen együttműködési készség, hogy azért bizonyos dolgokat vállaljon föl, akkor ez - lehet, hogy magánemberként még meg is bocsátom neki, empatikus vagyok - de ha nem próbáljuk leválasztani, akkor az eredeti küldetését ennek a közösségnek borítja fel, ezért nem megy. Szóval ezek utálatos dolgok, ennek egy része, de azért ebben van valami izgalmas is.
- Csé: A közösségi rádiózásnak van egy nagyon fontos ismérve a tolerancia, és egészen megható az a türelem, ameddig kivártátok, hogy megtudjátok, miért a FIKSZ rádió a legjobb rádió Magyarországon, ezt köszönöm mindenkinek, mert most erről lenne szó. Azt hiszem, legalább két dolog miatt a legjobb rádió a FIKSZ rádió, miért a legeslegjobb a többiek között. Nálunk nem kivételes, hanem jellemző eset az, hogy az átlagostól eltérő típusú emberek jelennek meg a rádióban és adják elő a saját dolgaikat és ennek következtében egészen különleges műsoraink vannak. Az ?elején? ?eleink? komolyan?, amit Gyurkovits Lőrinc ad elő, a ???.??., amit a Túróka ad elő, harmadiknak a Gyökér, lomb és száraz ág, egy olyan műsor, amit Erdélyben cigány zenét gyűjtő srácok csinálnak, tehát olyan gyűjteményt szedtek össze, szóval egészen különleges itt Közép-Európában. Ez az egyik, hogy hozzánk viszont nem tud betévedni normális ember, mert arra olyan furcsán néznénk, hogy ez miért jött ide. Ugyanilyen jó például a Zöldindulás c. műsor, ami egészen izgalmas környezetvédelmi vagy olyasmiről szóló műsor. A másik ami miatt nagyon izgalmasnak tartom ezt a dolgot az az, hogy - noha elég különleges emberek vannak ebben a rádióban és két évvel ezelőtthöz képest valóban személyiségek, tehát nem valamiféle végrehajtó apparátus, azért az senkinek nem sikerült, hogy a FIKSZ rádiót magánhangzóvá tegye, tehát hogy egy személy vagy egy csoport rádiójává váljon, mert ezt azért nem hagyták a többiek. Nem mindig ment ez könnyen, voltak kényszerhelyzetek is ilyen szempontból, de végül is ez a sokszínűség, amiről a Túró beszélt az annak a következménye, hogy mindig kivédtük, hogy valaki tartósan rátelepedjen erre a rádióra, akár önmagunkra is gondolhatunk ilyenkor. Ez pici dolgokban is meglátszik, hogy ha valaki olyan vendéget hoz magával, akitől irányzatosan kérdez és nagyon irányzatosan az önmagában nem baj, de többnyire adódik mindig valaki - lehet, hogy éppen egy hallgató - aki azt mondja, hogy akkor ezt a pasast mégiscsak meg kellene fingatni, mert ennek már furcsa reklám íze van, mert úgy hangzik, ugye úgy tetszik gondolni, hogy??? Na most amikor ilyenek kiderülnek, akkor ebből szerencsére nagyon sokszor vita van és ebből a szempontból különbözik akár a közszolgálati rádiónak a talpnyalós típusú vagy álobjektívnak tűnő dolgaitól. Tehát ez is nagyon jó. A harmadik pedig, hogy ez egy konfliktus-vállaló rádió, tehát a közéletben vagy attól kicsit távolabb is akár, nem mindig keresi ugyan, de ha szembetalálkozik vele nem retten el attól, hogy a világ az nem kerekded dolog, hanem abban konfliktusok vannak és ha civil szervezetről van szó, akkor persze elsősorban azokkal szeretnénk barátkozni, akik másként, alternatívabban működnek, mint a világ általában. Itt egy apró megjegyzést hadd tegyek, hogy a közösségi rádió és az alternatív rádió nem ugyanaz. Tehát akik alternatív műfajokat csinál, az nem biztos, hogy visszatér az eredetire, mert az közösségi rádió és akkor talán ennek a következménye az, amitől aztán egészen különleges ez a rádió az az, hogy az állandó belső és külső konfliktusokat azért tudja úgy kezelni, hogy ez a rádió nemcsak felmutat, hanem nélkülözhetetlenné vált. Itt összeveszhetünk meg kibékülhetünk, meg elküldhetünk és nyilvánosságra hozhatunk, akár a saját belső konfliktusainkat is, a rádió mindig túléli. Mindig változik ugyan egy picikét, de ez a fajta - szóval nem lehet nélkülünk elképzelni a világot, ez úgy megmaradt. Ezért klassz.
- Női hang: 89-ben kezdtem el rádiózni és ezt csak azért említem, mert ott volt nekem egy főnököm, aki egy igazi rádiós rendező egyébként, aki mindig azt mondta nekünk, hogy ne vetélkedjetek. Most nem is a Civil rádióról szeretnék beszélni, csak egyetlen dolgot szeretnék megemlíteni, ami miatt nekem a közösségi rádiózás az érdekes. A közösségi rádiózás nekem az, hogy végre valami amit nem pénzért kell csinálni. A szabad rádió és a közösségi rádió között a magam számára előttetek meghúzok egy határvonalat, hiszen a két rádió között mondjuk azt, van egy kis túlzással rész-egész viszony, tehát a szabad rádió az jóval tágabb fogalomkör számomra, mint a közösségi rádiózás, ily módon persze a szabad rádiók közé egy kereskedelmi rádió is beletartozhat, mert ugye ő is lehet független, tehát én a szabad rádiózás alatt nem azt értem, hogy szabad mindent belebeszélni, hanem hogy független. A közösségi rádió amellett, hogy független, emellett ugye, nem pénzért kell csinálni s miért fontos ez az én számomra, úgy gondolom azért, mert nem valamiféle külső, hanem belső kényszer határozza meg a tartalmát. Ez érdekel engem a közösségi rádiózásban talán a legjobban, hogy van a közösségi rádiózásban egy olyan folyamat, amit én a szakmám miatt is különös érdeklődéssel figyelek, ez pedig a norma kérdésnek a folyamata. Ez egy érdekes dolog, mi a Civil rádió, ki a FIKSZ rádió, ki más rádióban gondolkodik, ki honnan jött, ugye ezt átéli hogyan megy ez a dolog, éveken keresztül mindig közösen kell megteremteni az új értékeket, hogy a régi értékekért megharcolni naponta kell, az új emberekkel, a régi emberekkel, önmagunkkal időnként, azt gondolom, hogy ez nagyon érdekes és értékes folyamat. Nekem - azon túl, amit itt a Feri elmondott - talán ez a legérdekesebb és még két dolog amivel Ferihez kapcsolódnék, amit említett, hogy egymásra figyelés meg az érdeklődés a másik ember iránt, nagyon röviden és frappánsan úgy szoktam fogalmazni magamnak, hogy nemcsak halljuk a másik embert, hanem meg kell hallani egy ilyen típusú rádióban, és nemcsak nézni kell, hanem meg kell látni a másik embert. A harmadik, amit az én fejemben a Cs. Kádár indított el, az a bizonyos ami a közösségiséghez hozzá tartozik, tehát azt mondja, hogy mit kellene kezdeni azzal az emberrel, akinek azt kell mondani, hogy menjen, el kéne hajtani, mert nem oda való ember. Nekem ez is egy érdekes dolog, tehát hogy nem olyan egyszerű, és te se mondtad egyszerűen, hogy egy közösségi rádióban. Egy kereskedelmi rádióban ha rosszul csinálja a dolgát, el kell zavarni, de nálunk annyi más szempont közrejátszik, ez is egy fontos, érdekes dolog. Egy közösségi rádió megszólalásában áttételesen vehetők észre amikről én beszéltem, tehát most nem arról beszéltem igazán, hogy milyen az amikor megszólal egy ember, egy műsorvezető vagy bárki, csak olyan körülményekről beszéltem most, amelyek ezt viszont befolyásolhatják.
- Más: Nekem is lenne néhány mondatom. Szerintem a legeslegjobb a Szól a rádió. És hogy idézzem nagyjainkat, jelesül Csé írta le meg mondta, hogy a közösségi rádiózás az egyenlő a szerelemmel és a szerelmeskedéssel. Ha ebből indulunk ki, akkor azt kell tekintetbe venni és én is azt érzem, hogy az érzelmek dominálnak és nagyon, másrészről skizofrének vagyunk, hiszen ha szerelmesek vagyunk, akkor is skizofrének vagyunk. Mikor Túró beszélt, akkor döbbentem rá, hogy én tulajdonképpen a Szól a rádióban, hogy úgy mondjam, egy közösségi rádiós ízlés-terrorista vagyok. Maga ez a mondat is skizofrén mondat önmagában, mert hogyan jön össze ez a kettő. Valaminek az érdekében ízlés-terrorista vagyok, például én gyökerestül irtom a technót, a rapet meg a dizsi zenét a Szól a rádióban, mert nem azért hoztuk létre, hogy ezek a zenék menjenek benne. A szerelem kapcsán nyilvánvalónak tartom, attól vagyok folyamatosan szerelmes, hogy azok a számok mennek a rádióban zömében, egyre inkább, amelyeket én szerettem és szeretek is: a folkzene, a jazz, az ETA, a Vágtázó halottkémek stb., de a Rolling Stone-s, Beatles stb., ezek mind és ez jó, jól érzem magam benne. A másik nagyon rövid példa, amiért ez a szerelem tart, az a véleményhez meg a hírhez kapcsolódik. Egyszer belekeveredtünk egy olyan szituációba, hogy egy debreceni ifjúsági ingatlanra pályázott egy nagy országos alapítvány és 29 debreceni civil szervezet, aki összeállt azzal, hogy ezt az ingatlant működtetni fogja. Országos és helyi politikai erő úgy beleszólt a döntésbe, hogy ez az országos nagy alapítvány nyerte meg a pályázatot. Rettentően el voltunk keseredve, ez a 29 szervezet, és a másnap reggeli magazinban elmondtuk, ill. a műsorvezető elmondta, hogy mi is volt ez a helyzet, hogyan alakult így a pályázat, hogyan alakult ki ez a döntés, mi volt ennek a háttere és mi a véleményünk egyáltalán. És hát természetesen utána vagy két hétig elég kemény dolgokat kellett kiállni, mert perrel fenyegetőztek, egyebekkel, de végül is túléltük a dolgot s én mind a mai napig büszke vagyok rá, hogy a Szól a rádió volt Debrecenben egyetlen egy média, amelyik el merte és el tudta mondani, hogy mi volt a háttérben és miféle összefüggések voltak. Egyetlen egy más helyi média nem mondta el, nem is tudta volna elmondani, mert ott már a profik, a hírszerkesztők, a hír írók már úgy írják meg a híreket, hogy be van kódolva, hogy mit lehet leírni és azt hogyan lehet leírni. Mi meg nem. Mi meg, mint civil emberek, odaülünk a mikrofon elé és ami bennünk van, ahogy mi gondoljuk, azt elmondjuk.
- Meg lehet tudni, hogy melyik alapítvány volt?
- Igen, elhoztuk a műsort, meg lehet nézni délután bővebben lehet beszélgetni.
- ???. Szól a rádió, Debrecen: Nem beszéltünk össze Péterrel, de én is el szeretném mondani, hogy miért szeretek a Szól a rádióban dolgozni. 4,5-5 évig dolgoztam egy debreceni lapnál, profi körülmények között, meglehetősen magas fizetésért, csak egy idő után a politika illetőleg a gazdaság abszolút elnyomta a közérzetemre. Nem írhattam meg azt, hogy a Frost - tudjátok, dudál és árulja a jégkrémet - mikor én délután 4-kor aludni szeretnék, mint az állat nyomja. Na, most ez jónéhány debreceni embernek tetszik, nekem személy szerint nem. Nem írhattam meg, mert potenciális hirdető volt az újságban, ugyanakkor ezt a téma sok embert érdekelt volna és még lehetne sorolni a dolgot. Egy idő után, öt év után belefáradtam és megutáltam az egészet, hogy olyan hülyeséget kell írni, hogy elmegy az ember a sajtótájékoztatóra, tudja hogy hazugság, de 40 sor van kihagyva - de nem akarom folytatni -???.amellett, hogy ma is imádom az újságírást, azt szeretem csinálni, csak nincsen olyan újság, Debrecenben már csak az az egy van. Aztán elmentem a Szól a rádióhoz és meglehetősen rossz anyagi körülmények között dolgozom, nem Marlborot szívok, hanem hagyományos Sophianet, de egyébként jól érzem magam és a Family Frost-ot el fogom tudni mondani, mert nem fog nálunk hirdetni. Tehát leegyszerűsítve az egészet, az hogyha az ember tényleg maximum öncenzúrát alkalmaz és jól érzi magát, az számomra nagyon fontos.
- más: ???. hátha már ilyen változatosan szóltunk a rádiókról, akkor legyen már egy másik???.
5/b vége

6. kazetta a) oldal:
- Feri: Főleg nektek mondom, akik ma jöttetek, hogy a különböző magyarországi műsorszolgáltatók és civil szervezetek egy felhívás alapján választási chartába tömörülnének, hogy bizonyos a választással, politizálással kapcsolatos ügyeket koordinálják. Ehhez nem volt külön közgyűlés, de abban maradtunk, hogy egyrészt az rádiók általában úgy is tagjai lesznek a chartának, de nem annyira politizálóak ezek a rádiók, hogy jelentős részük belép. Végül is a szövetség nevében, mivel ő buzgott az egész kitalálásánál, én kértem, hogy ő mint ügyvivő képviselje a szövetséget a választási chartában. Csé éppen téged mondtalak ki ebben a választási chartában (gyere, ülj le) a szabad rádiók szövetségében téged kértünk meg, hogy a szövetséget képviseld. Tegnap erről bővebben volt szó, ezt mintegy utólag tisztázzuk. Van-e valakinek ezzel kapcsolatban kérdése?
A második, hogy a titkárságtól mindenki kapott egy levelet erről az ultrában is van szó, hogy megpróbáltuk illetve végignéztük a kiadott támogatást és az azokról szóló elszámolásokat és ennek fejében kell elszámolást küldeniük. Azt akarjuk, hogy legyen elszámolás, illetve ahol nincsen, jegyzőkönyv, átvétel, átadás, formálisan rendezzük le az eddigi pályázatoknak a dolgait. Tulajdonképpen mindenütt minden határidő lejárt, tehát rövid szakmai összefoglaló, egy lista megszerzett vagy kölcsönvett berendezésekről, mert többféle támogatást adott a szervezet, ezt is megkapta mindenki és jónéhányan - te el tudod mondani, kik küldték vissza? - mi például a Civil rádió még nem küldtük vissza.
(sorolja, hátul, de nem hallom, nem tudom leírni)
Elég sok szarakodás volt csak, hogy tudjátok, a teljes eddigi könyvelést átnéztük, hogy hol kinek mikor milyen támogatást adott a rádió és ezt szeretnénk, hogy formailag minden rendben lenne, illetve hát ezzel kapcsolatosan ott a szövegekben benne van, de benne volt múltkori határozatban is, hogy aki nem pénzt kapott, hogy vásároljon, azzal is el kell számolni írásban. Ha eszközt kapott, amíg az a saját tulajdonába száll - egy kis rituálé van, ebbe most nem mennék bele. Tehát ez van, amit mostanában a Szabad Rádiók Szervezeteként tettünk. Van egy levél, a Szajkó Egyesülettől, ezt felolvasom gyorsan, az üzenetét aztán utána valaki fejtse meg. Tehát a Szajkó Egyesület a közgyűlés és szerénységem figyelmébe ajánlja: Kedves Feri, tisztelt közgyűlés! Mindenekelőtt szíves elnézéseteket kérem, de súlyos egészségügyi problémáim miatt szándékom ellenére a szabad rádiós szeánszon nem tudok részt venni. Szándékaim szerint egy munkatársammal, Dobos Lászlóval ketten vettünk volna részt a hét végi programokon, de a fenti okokból ez meghiúsulni látszik. Helyettünk küldöm e néhány sort, összefoglalva az elmúlt időszak számunkra nagy jelentőségű történéseit. Mint bizonyára előttetek is ismeretes, a Szajkó rádió hosszú ideje "csöndben" van. Sokakban még a "szélhámosok gyülekezete" minősítés is bizonyára felmerült (a SZARÁMASZER-től kapott támogatásunkra gondolok). A látszólagos csend mögött azonban egy nagyon súlyos (elsősorban anyagi jellegű) problémákkal teli időszak húzódott meg. Tavaly április májusban határoztuk el, hogy elindítjuk a Szajkó rádió kazettás terjesztésű műsorát, ha már az éterbe kilépés lehetőségének keresése kilátástalan. A kazettákat kb. száz középiskolába juttattuk volna el, havi gyakorisággal, a térítésmentesen kapott kazettákon található, elsősorban diákjogi illetve kulturális témájú műsorokat a címzett iskolák iskolarádiói játszották volna le. A műsorok egy részét természetesen a helyi rádiók rendelkezésére is bocsátottuk volna. (Minek kell ilyen hosszan fejtegetni ezeket.) Hosszas előkészületi munka eredményeképp részt vettünk hivatalos meghívottként az első diákparlament ülésén, illetve később megállapodást kötöttünk. Készítettünk erről a művelődési és közoktatási minisztérium ifjúsági főosztályával közös diákjogi műsorok készítésének tárgyában. Részt vettünk a Szajkó?? és az MKM által létrehozott diákjogi szolgálat szervezésében, illetve annak előkészítési munkáiban. Több ígéretet kaptunk számos szervezettől, elsősorban az MKM-től, és a fővárostól tevékenységünk, illetve a kazettaküldő szolgálatunk költségeinek fedezésére (posta, kazetta, sokszorosítás költségei, hogy csak a legfontosabbakat említsem). Tulajdonképpen itt kezdődtek a bajok. Az ígért támogatásokat tett nem követte, az írásban is megígért támogatásból egy fillér sem érkezett meg bankszámlánkra. Tagságunk joggal érezhette magát becsapottnak. Óriási erőfeszítések árán, számos reklám és támogatás után kajtatva sikerült csekély példányszámban (50 darab) kiállítanunk egy kazettás műsort, melyet legfontosabb partnerünk (iskolák) juttattunk el. A műsor az első diákparlament történéseit, tapasztalatait dolgozta fel 20 percben. Végső elkeseredésünkben az Internet segítségével még 4-5 perces etűdöt juttattunk el néhány középiskolába, a Soros Alapítvány támogatásával. Ekkor határoztuk el, hogy dupla vagy semmi alapon részt veszünk a Phare mikroprojekt pályázatán a maximális támogatás ???.-t megcélozva az előbbi céljaink elérése érdekében. Decemberben értesített az Autonómia Alapítvány, hogy a teljes összeget, azaz 2 millió forintos támogatást nyertünk el. A szerződés megkötésére önhibánkon kívüli okokból csak február közepén került sor, a pénzt pedig a mai napig várjuk. A kedvező döntés hírére ismét elkezdtük szervezni szolgáltatásunkat, így áprilisban egy év késedelemmel útjára bocsátjuk folyamatos kazettaküldő szolgáltatásunkat, változatlan célokkal és tartalmi formával. Az időközben kialakult komoly internetes tevékenységünket továbbra is fenntartjuk (internetes hozzáférés, csak ezeket nem tudom kiejteni), hiszen ezen a téren komoly sikereket értünk el (pl. az internetes Galaxis kiállításon, a Soros Alapítvány többszáz szervezet közül minket választott ki további egy éves támogatás fenntartására, illetve tevékenységünk szélesebb bemutatására (például az előadás a fenti kiállításokon). Tárgyaltunk real-audio felhasználásának lehetőségéről is a C3 kommunikációs központ segítségével a Para Rádióval együttműködve, dióhéjban tehát így oldódott meg további egy évre tevékenységünk, illetve annak anyagi fedezetének biztosítása.
(Nekünk az egész rádiónak nincs ennyi - jegyzi meg Feri)
Bízom benne, hogy akad a szabad rádiók közül, amely szívesen együttműködne velünk műsorcserét illetően vagy akár más területen. Elérhetőek vagyunk a postacímünkön kívül (megint ilyen drótposta, nem tudom kiejteni - mondja Feri) ???. címen is. Őszintén remélem, hogy mielőbb személyesen is megoszthatom veletek tapasztalatainkat, a magam részéről felhasználom az alkalmat, hogy a gyűlés részére eredményes munkát és hasznos hétvégét kívánja. Üdvözlettel: Lakatos Gergely s.k. műszaki elnökhelyettes
- ?? Szajkó rádió:??. (hosszan beszél, de nem hallani, bezzeg a székhúzogatásokat, lapozgatást, azt igen)
- Feri: Ehhez amit mondasz azt szeretném hozzátenni, hogy ha a kezünkben lennének ilyen kazetták és azt mondja valaki, hogy a saját környezetünkben segítsünk az iskolákban elhelyezni, az egy vállalható és megfogható feladat. Ha azt mondod, hogy segítsünk összeállítani az egész dolgot, az én számomra sok szempontból átláthatatlan és nem mindig teljesen tisztázottnak tűnő ez a vállalkozás, de nem akarok semmilyen vádakat sem mondani. Mindegyikünk beleszakad a saját rádiójába, a szövetség dolgaira nincsen elég energiánk, tehát szerintem - az általam ismert körökben - biztonsággal mondhatom, hogy irreális, bárkitől is ilyenfajta közreműködést várjanak. Azt hogy ha van valami anyag azt terjesszük, az oké, de ennél többet nem hiszem, hogy tenne. De attól félek, hogy nem speciális problémám, problémánk nekünk, szerintem ez egy tipikus dolog, látszik, hogy a szövetségre is azért van olyan kevés energiája mindenkinek, de ezt csak a magam nevében mondtam.
- más: a Szajkó 35 ezres elszámoláshiányáról beszél, ha jól veszem ki.
- más: a Szól a rádiónál annyi ígérhetek???. segítségként, hogy megint megemlítem a műsorban, hogyan érhető el a Lakatos Gergely
- más: ???a Szajkónak, hogy???
- Feri: Ha nem tudunk most hozzátenni, akkor menjünk tovább, aki tud szolidáris lenni Lakatos Gergővel meg a Szajkó rádió ügyével, ezt nem ironikusan mondom, ha úgy sikeredett volna akkor sorry, de szerintem igazából az, hogy nekik egy csomó teendőjük van, hogy megfeleljenek a feltételeknek, amit mi támasztottunk, hogy kedvezményezettek legyenek, szolidárisak vagyunk, de azért nekik kell tenni, azért ezt meg kéne csinálni.
Még egy ilyen gyors dolog, visszatérve erre, hogy a Phare támogatás, amit mi nyertünk, tudjátok, hogy ez három - a közgyűlés kedvéért ismét mondom - konferencia és két kiadvány költségei, egy ezek közül, hogy erre az öt dologra koncentrálódik és ez a konferencia az egyik, mindenképpen egy kiadványt szeretnénk abból ami itt elhangzik és amikkel még írásban kiegészítenénk. Tehát ha bárkinek van az érezhető témával kapcsolatosan valami írott anyaga vagy hozzáfűzni valója, az jó lenne, ha elküldené a Túró címére, tehát a Szabad Rádiók Szervezete címére és majd valamilyen módon, ezt még ki kéne találni, hogy ebből legyen egy kiadvány. És hátra van még egy - pusztán a magunk ismertségét segítő látványosabb valamilyen szórólap formátum, én azt akarom ajánlani, ahogy a picit a zalaegerszegi rádióhoz hasonlóan egy ilyen mappafélét kellene csinálni, amibe mindenféle lapokkal, ha valami aktuális dologgal meg tudunk jelenni, kellene egy összefoglaló, egy ilyen szétnyitható valamit a rádióról vagy a szövetségről és ha az egyes rádiókról volna valami ismertető, de ennek az egész arculatát kellene megtervezni és ha bármikor fogy vagy gyarapodik a társaságunk, ezt így végül is követni lehet. Ilyen típusú kiadványt kellene a második félévben csinálni, fotó, mindenféle, jól nézzen ki, hogy el tudjuk a hivatalos szervezet felé adni, esetleg külföldre is, de ugyanakkor olyan anyag legyen, ami fél év múlva nem veszíti aktualitását, hanem alkalmas arra, hogy frissen tartsuk. Még egy konferencia van kilátásban nyár előtt vagy nyár végén, erről szűkebb körben volt már szó, hogy esetleg a Magyar Művelődési Intézetnek a balatonalmádi továbbképző házában, az esetleg jelentheti azt is, hogy lehet, hogy az intézet közreműködését is hozzá tudnánk venni, kedvezményezett helyzet lenne, ahova mindenfelől hívnánk olyanokat, akik nem csinálnak ilyent, de szeretnének valami módon megismerkedni a közösségi rádiózással, tehát az egy hírverő szeminárium lenne.
- más: Mennyi van beállítva erre az ismerkedésre (ha jól értem)
- Feri: 350 ezer
(Itt vita a költségvetés pénzeiről, szaggatott mondatok, egyszerre 4-5-en beszélnek.)
- Feri: Azt ajánlom, hogy ha a kidolgozás megtörténik, elmondjuk neked, mit akarunk csinálni és akkor adsz egy ajánlatot és bárki más is, ha akar mindenféle módon hozzászólhat. Nézzük meg, hogy az egészre szánt összegen belül hogyan kellene felosztani a pénzt, így a kereten belül átcsoportosíthatunk a javaslatotok alapján. Erre térjünk vissza, köszönjük a javaslatot.
Szerintem, ami még fontos lenne a tisztújítás. Kinevezni, megújítani, újraválasztani, tehát ez a három dolog. A kinevezés mindenképpen aktuálissá vált, mert többen megmorogták s maga Pósfay Péter is jelezte, hogy nem tud érdemben részt venni, mivel már közvetlenül a rádióhoz nem kötődik, új rádióval való folyamatos működése nem jött létre, rokonszenvezik az üggyel, de nem tartja komolynak, tehát hogy nem volt semmiféle teljesítménye, ahogy ő fogalmazott itt a szövetségben, ezért neki lelkiismeretfurdalása volt ezzel kapcsolatban, más ügyvivő kellene. Azt gondolom, hogy ez realitás, tehát Pósfay Péter helyett választani kell mást. Továbbá itt vagyunk még ketten, Simó és szerénységem. Én is szívesen kihátrálok a dologból, de nem akarok mindenáron ebben a szituációban, Simó is kihátrál, de nem akar most ebben a szituációban, ráadásul tudjátok, hogy a Simó a Markban, a Mark európai régiójának egyik vezetőségi tagja, ott is állandóan elintézetlen elvárások vannak körülötte, aminek???. mondja, hogy feszítik őt, nem tud rendesen megfelelni az elvárásoknak. De most ezt a pozíciót érdemes lenne megtartani, mármint hogy a Markban van és ő igazából nem tiltakozna ha le akarnák váltani, de hogyha azt mondjuk, hogy maradjon, akkor ezt egyelőre mindazokkal a realitásokkal, ami eddig is látható volt, nagyon nehéz őt közvetlen - bár egy csomó mindenben benne volt, nem akarom méltatlanná tenni a dolgait, hiszen egy csomó anyag-előkészítésben, sajtótájékoztató előkészítésében, sok mindenben közreműködött, szerintem sem elég. De hát ugyanezt magammal kapcsolatban is elmondom, hogy nagyon kevés, sokkal kevesebb energiám jut erre a dologra, ha bárkiben ez megfogalmazódna vagy bárkinek ilyen ambíciója van, akkor én ezt szívesen átadom. Ami még külön problémám, hogy mindezzel nekem egy csomó külön kiadásom van, rengeteg telefon a Civil rádió rádiótelefonján, otthoni telefonomon bent másutt intézek, vagyok olyan helyzetben, hogy nem engedhetem meg magamnak, ezért valamilyen költségkompenzáció - itt nem tiszteletdíjra gondolok - jó lenne. Aktuálisan térjünk erre vissza. Közben néhány emberrel való telefonos illetve személyes találkozás kapcsán viszont egy személyi javaslatot magam szeretnék előterjeszteni, bárhogyan alakul, de legalább egy vidékinek kellene lenni, még ha Pesten is van a székhelye a Szabad Rádiók Szervezetének szervezetének, többen is ajánlották, hogy Giczey Pétert erre a dologra kérjük fel. Az az egyik első kérdés, hogy - Pétertől én telefonon amikor az idejövetelt???.6a) oldal vége
*
6b) oldal:
???. hogy a tisztségviselői kérdésről döntenünk kellene, a három tisztségviselőről. Akar-e a szervezet - minden rossz szájíz nélkül mondom - Simót és engem kicserélni.
Pillanatnyilag 15 tagunk van. A Szigetet már mondtuk, hogy nincsen, másik a Göncöl Alapítvány, ezeket csak nyilvántartottuk. És van két tag, az őriszentpéteriek és a III. kerületiek.
Hány rádió van képviselve? Hét? Ez kevesebb, legfeljebb ha a Publikum rádiósok előkerülnek.
Kevesen vagyunk a szavazáshoz. Esetleg amikor mi itt elhatározunk valamit, rádiótelefonon felhívjuk Simót és Mirczet, hogy szavazzanak. Tényleg nem kijátszottan, ha azt mondjuk, ha egyforma akaratunk van és ők ehhez csatlakoznak, akkor abszolút szabályosan ezen túljutottunk. Tehát három ügyhöz lehet hozzászólni. Negyedik az oktOpusz. Bocsánat, most az ügyvivőről van szó.
A tisztségviselők, amit én el akartam vetni, ki is fejtettünk, térjünk vissza rá, az ORTT-nél tett látogatásunk, amiről tegnap beszéltem már, két-három mondatban összefoglalom és az oktOpusz Derecske. Definiáljuk, hogy mi az, hogy Derecske oktOpusz? Az oktOpusz nem fizette be most március 16-a van, nem utalt még át. Volt egy január 31-i kisebb tartozása is van, és hát az irodakölcsönzési díjat utalja át. Erősítsetek meg ebben, hogy kell egy kemény hangú telefon illetve levélbeli felszólítás a Kishontinak, hogy fizesse be. Akarunk-e erről vitát nyitni?
- Nem.
Derecske az több lépcsőben halasztott döntés van, ők annak idején többször kérték, hogy az összes többi velük együtt indult rádióhoz képest, ők nem kaptak adóantenna megoldást. Mi két közgyűléssel ezelőtt elhatároztuk, hogy mindenképpen megoldjuk a Derecske ügyét, nem oldottuk még meg. Ezt most részletezzem vagy ne, ez a másik napirendi pont, az egyik pedig a tisztségviselők.
- Az utolsó napirendi pont legyen: egyéb.
- Egy újabb napirendi pont: Esztergom.
- Pályázati ügy is egyik pont.
- Feri: Tisztségviselő választáshoz határozatképesek vagyunk. Távollétében a Simót képviselem, ezt meg fogom erősíteni egy telefonnal, ha nem is igénylitek, továbbá a City és a Szajkó mandátumával rendelkezve azzá minősítettük magunkat.
- Bocsánat, azok a személyek is szavaznak, akikről szó van?
(Itt vita van a szavazás módjáról.)
- Más: Úgy gondolom, hogy jelölteket kell állítani, azokat el kell fogadni, utána lehet szavazni.
- Más: A Szarámaszer tudtommal csak (szak?)rádiókból épült fel, tehát a rádióknak van egy szavazata.
- Feri: Tehát a Civil rádiót Brüll Edit képviseli mostantól, én csak animálok.
Az egyik, hogy ne legyen a dolog álszent. Azt szeretném fölkérni, hogy kívántok-e mást jelölni Simó György és szerénységem személyére vagy pedig meghosszabbítjátok az eddigi??? bár itt azt is meg kell állapítani, hogy mennyi időre. (rövid vita után) Maradjunk abban, hogy egy évre, visszamenőlegesen ne válasszunk. Tehát a közgyűlés egy évre mostantól ügyvivőket választ. Tehát az az egyik kérdés, mostantól egy évre az előbb sorolt két személy mandátumának meghosszabbításával kapcsolatban van-e valakinek kérdése, ellenvetése, más javaslata? Az a kérdés, hogy akik elfogadják kettőnket erre a dologra, kérem, szavazzanak.
- Feri: Köszönjük a bizalmat.
Egy jelölt neve elhangzott harmadiknak, bár őt most én képviselem, személyes beszélgetések alapján vetem ezt fel, hogy Giczey Péter legyen. Van-e más jelölt erre az ügyvivői posztra? Péter, ha megválasztunk, vállalod ezt a posztot?
- Giczey Péter: Köszönöm a bizalmat, vállalnám, a keleti végekről is amit tehetek.
- Feri: Tehát akkor szavazás következik, kérem szavazzatok. Egyhangúan megválasztottuk Giczey Pétert harmadik ügyvivőnek.
- Más: A térítésre vonatkozóan, ugye ez is aktuálissá vált, van-e elképzelésed, hogy ezt mekkora összegben, kinek, csak neked, vagy
- Feri: Csak a magam terhéről tudtam beszámolni, de nem akarok én itt. Pósfayval néha telefonon konzultáltunk, az ügyeket leginkább én intéztem, a Simó az nálam is visszafogottabb ebben a dologban. Ezen nem gondolkodtam, nem, tiszteletdíjat semmiképp.
- Más: költséget, ha te azt mondod, el van számolva, fogadjuk el. Lehet, hogy egyik hónapban 1500, másikban 35 ezer.
- Feri: Van egy telefon, ami a Civil rádióé, amit többé-kevésbé én használok, ezen bonyolítom ezeket. Azt ajánlom, hogy ennek a mobil telefonnak a költségeihez járuljon hozzá a Szarámaszer, mondjuk havi 5 ezerrel, hiszen ez nem is nekem kell, hanem a Civil rádiónak kellene átutalni.
(vita) Mi lenne, ha megállapodnánk egy keretösszegben, mondjuk havi 5 ezer forint körül. Ha valóban megyek, akkor van taxiszámla, vonatjegy stb., tehát nem ez. Az, hogy a szervezet ezt milyen technikával utalja át a rádiónak, aki fizeti ezt a számlát, arra megegyezünk. Az is lehet, hogy évente egyszer összeadja és egyben átutalja. Ezt elfogadjátok? Akkor ezt vedd be, hogy havi 5000 Ft telefonköltség megszavazva és a Civil rádió részére az átutalás módját még meghatározzuk. Még valami?
A következő kis téma: hogy az ORTT-nél látogatást tettünk ketten Simóval, ez leíródik az Ultrában és abban maradtunk, hogy egyrészt ha a szabályozással kapcsolatban, ugyan ez másfél hete volt és akkor nem gondoltuk, hogy ilyen villámgyorsan dolgozik az ORTT, mint ahogy tette, hogy néhány napra rá megjelent egy pályázati kiírás tervezete, de ha ezekkel a formaságokkal a kiírással kapcsolatban a közhasznúság fokozatának a megszervezésével kapcsolatban, illetve a műsorszolgáltatási alap megnyitásával kapcsolatban formai javaslata van a szövetségnek, akkor azt fogalmazzuk meg és ezt ígérte, hogy körözteti a testület tagjai között. Csé tett egy ígéretet, hogy egy vázlatot erre hoz vagy csinál, a Simó pedig egy másikat tett, fölmerült az épület látogatásakor, közben még elmentünk az egyik testületi taghoz, Timár Jánoshoz, illetve elmentünk a műsorszolgáltatási alap igazgatójához és ott fölmerült, hogy csináljunk egy - és ez is le van itt írva - tehát indítana a Szabad Rádiók Szervezete egy kampányt, amit az ORTT-vel egy kicsit megsegíttetnénk, legalizálnánk és valami anyagi forrást is megpróbálnánk onnan kiszakítani, hogy mérjük föl, az országban hol vannak még ilyen rádióalapítási akaratok vagy ilyen szándékok, amelyek kimondottan közösségi vagy ilyen hasonló típusú rádiót akarnának indítani. Én a saját munkám során - ezt már tegnap is mondtam - több ilyenről tudok a környezetemben. Ezeket kellene racionalizálni, de pontosan föltárni és az ORTT számára megismerhetővé tenni. Ennek a leírását - most csak durván mondtam el, hogyan legyen - Simó megígérte, hogy megcsinálja, most pénteken történt beszélgetésünk alapján, tehát tegnapelőtt ígérte, hogy ez a szöveg hétfőre meglesz.
Egyebek: vegyük Derecskét előre. Csak összefoglalni szeretném, ha pontatlanul, akkor egészítsetek ki. Tehát abban maradtunk a kettővel ezelőtti közgyűlésen, múlt év őszén, október körül, hogy mindenképpen gondoskodunk Derecske megoldásáról. Akkor Attila nem volt ott, Nárcisz telefonon fölhívott és tettél egy faxos ajánlatot. Abban maradtunk akkor, hogy egyik változat, hogy bérli és a szervezet hozzájárul ehhez az Attilától az adót, a másik amikor abban maradtunk, hogy mindenképp gondoskodunk megoldásról vagy úgy, hogy Attilától, ha ő el akarja adni és ha az eladási ár számunkra kedvező vennénk meg egy adót olyan módon, hogy ha amelyik Derecskén van adód, hogy az garantálja, hogy az adásotokat is sugározza, még ha a szervezet tulajdonában is van, vagy pedig egy másik adót vegyünk, a harmadik változat pedig az volt, hogy ha a frekvenciaelosztásnál fölszabadul Pesten egyik adó - mármint a három rádió nem három adóról és három antennával sugároz, hanem valahogy jelet összejuttatunk, akkor az egyik felszabadulót kapja Derecske. De hogy mindenáron - tehát ebben maradtunk kettől??? ezelőtt - úgy tudom, hogy Csé tárgyalt veled, az az ajánlat, amit mi akkor szabtunk, aminek elő kellene keresni a közgyűlési határozatát, de annál te magasabb árat mondtál.
- Igen, Csének akkor jeleztem is, hogy maximálisan sértő volt az az álláspont, miszerint úgy adtátok elő ezt nekem, hogy nekem kötelességem ezt az adóberendezést eladni 600 ezer forintért, aminek az értéke ???.
- Feri: Nem, ilyet, hogy kötelességed, nem mondtunk. A piaci gazdasággal szembeni szemérmetlenség lenne, ha mi kötelességnek, mi csak egy felső határt mondtunk, hogy eddig érdekes.
- Azt senki nem vette észre, hogy ennek a berendezésnek, a telepítésnek a költségei mennyibe kerültek vagy például én mit tettem ennek érdekében, de én is tettem egy ajánlatot, én azt mondtam, hogy benne vagyok egy olyasmiben, hogy az adóberendezés közös tulajdonban van, ha fél a Derecske rádió, hogy nem tudom mi történik, szabályos szerződés van.
- Feri: Nem félt, csak nem akarja ezt a havi, mert ez elodázása ahhoz, hogy rendelkezzen véglegesen
- Itt tudomásom szerint volt egy olyan álláspont is, hogy addig míg nem rendezett a frekvencia kérdése, ???. Ez nem oldódott meg, változatlanul osztott a frekvencia és lehet, hogy az is lesz. Én most is azt mondom és bárki előtt kijelentem, ha eddig nem volt probléma, a javítást mindig a mi időnkben végeztük, soha nem a Derecske rádió. Tehát egyetlen egyszer sem ???. állás ami van. Tehát én az én időmben???.a berendezés karbantartást, holott megtehettem volna a fordítottját. A műsoromat a Derecske rádió jelenleg is átveszi. Hazugság az mikor azt mondja, hogy 12 óra hosszát ad. Ez nem igaz. Ezt elmondom a Cs. Kádárnak is, úgy van beadva, hogy 12 órát ad. Itt elhangzott a szervezet gyűlésén, tehát erre, ha itt van, ???.az tájékoztassa ??? vagy téged, mert azt mondták, Csé kérdezte meg pont, hogy mennyi adásidőd van? S Azt mondták, hogy kitöltik a teljes adásidőt.
- Nem igaz. Én nem tudom???.
- Miért nem töltik ki?
- Feri: Erre most nem fogunk tudni választ adni.
- Na én ezt csak mondom, tehát jelenleg sem képes arra, hogy eltartson egy 12 órás rádiót. Semmi közöm hozzá nincsen, ha volna közöm hozzá vagy valamit lehetne tenni, akkor az adóberendezést lekapcsolnám. Tehát nem emeltem az árat például, ezt ők mondták, hogy hat hónapig ne emeljem. Azóta amióta ezt bérlik, ez több mint egy év már. Én meg se emeltem az adó bérleti díját, kb. egyharmad részén végzem a sugárzást, a Derecske elnevezésű rádiónak, az első perctől kezdve. Nem tudom ebben mi a rossz őnekik vagy éppen a szervezet véleményét ez hogyan befolyásolja. A másik dolog az, hogy ha valaki akar venni egy adóberendezést vagy egy antennát, ám vegyen. Én nem akarom meggátolni őket ebben, sőt nagyon örülnék annak, ha egyszer esetleg a helyzet úgy adódna. Azt is mondtam, benne vagyok, ennyi az adóberendezés ára, felét megkapják ők, felét mi és a szervezeté az adóberendezés. Na de van egy telepítés, amiért én kemény összeget fizettem! Van egy tervezési díj, amelyet megcsináltattam úgy, hogy szerintem kevesen lennének képesek arra, hogy olyan pozíciókat kiharcolni, mint ami mondjuk esetleg a Derecske rádió vonatkozásában van. Az más kérdés, hogy azt mondja, hogy neki teljesen mindegy, csak a városban szól. Nem igaz, mert amikor a kábelhálózaton kiesett az adás amit én a szerződésben nem is vállaltam, hogy vegyék, nem is kapcsolódna az ő idejükbe sem, akkor, igaz, hogy a dolgozók vonatkozásában, maximális felháborodás volt, hogy Debrecenben a kábelhálózaton nem lehet hallani a Derecske rádió műsorát. Én voltam a hibás, mert a kábelhálózat nem úgy működött ahogy kellett volna. Ezzel azt akarom hangsúlyozni, hogy az sem igaz, amikor azt mondják, hogy elegendő annyi???. csak a városra vonatkozik. És az sem igaz, nem hoztam el a kazettát, megígértem Csének, hogy elhozom, - soha nem csináltam, ilyen - felvételt készítettem és ti itt - egy-kettő kivételével - szememre hánytátok azt, hogy reklám ??. Nálunk december óta ha három percet, akár monitoring vagy akármilyen szolgálattal is, be tudom bizonyítani, ??. De a Derecske rádión van olyan óra, amikor 12 perc hosszan reklám megy. Hol áll ez a mi szervezeti működésünkben, amikor ígértük, hogy a 3 percet nem fogjuk túllépni. Hol van itt a becsület? Én ezt most kerek perec, nagyon sajnálom, hogy nincs itt a Halász János, neki is szemébe megmondanám, ez sem érdekel, de ne azt mondja, hogy ő szegény, őt segíteni kell valamilyen szinten, amikor 12 percben reklámot nyom. Azt mondja, hogy a dolgozóinak nem fizet, be tudom bizonyítani, be lehet bizonyíttatni, hogy a dolgozók rendes fizetést kapnak, neki nincs bevétele, meg kell hallgatni azokat a reklámokat, amiket ők folyamatosan játszanak, hogy a diszkontunkban a cukor, a kényér, a liszt ennyi és ennyi. Hát ha egy szervezet úgy látja, hogy valakinek akkor tiszta a működése, ha egy alapítvány nevén fut és annak nincsen bevétele, akkor nem tudom, hol van itt az igazság. Én a támadást úgy kapom, hogy mi ???k vagyunk és nem nagyon tartozunk ebbe a fajta dologba itt. Hát akkor az hogyan tartozik bele, amikor valaki kereskedelmi tevékenységet végez. Most is azt mondom, semmi közöm hozzá, csak akkor ne támadjanak engem ezzel, hogy ezzel külön bevételt akarok. Holott sokkal nagyobb bevételei vannak a Derecske rádiónak és a hozzá tartozó alapítványnak, mint ???.nek.
- Feri: Valamit hadd mondjak. Egyrészt nincs itt Halász János, amikor itt van. Az én tapasztalatom szerint a reklámmal és a ti műsorotokkal kapcsolatban??? 6b vége

7. kazetta a) oldal:
???. komplett benne van a ??,???., dekóder meg egyéb más dolog.
- Feri: Tehát a te ajánlatod egymillió-háromszázezer forint?
- Attila: Nem, valami 920 ezer áfa volt. Én az adóberendezés új áráról beszélek. Úgy emlékszem 920 áfát vettem azért, mert már egy éves az adóberendezés.
- Feri: Te 920 ezerért plusz áfával adnád az adót, antennával.
- Attila: Nem, az antenna nincsen benne. Az antenna egy 30 méteres torony plusz rajta egy 10 méteres antennatartó és rajta egy ???. W-os antenna, meg lehet nézni, tartozik hozzá egy 60 méteres kábel, ki kell számolni, aki egy kicsit ért hozzá, hogy mennyit ér egy ilyen antennatorony
- Feri: Te erre vonatkozóan tettél ajánlatot vagy az antennával nem foglalkozol, te csak az adót 920 ezer plusz áfával adod. Én azt gondolom, hogy ezt a kérdést, mivel ez az ajánlat van úgy döntöttünk, a pontos tényezőt most nem tudom hirtelen rekonstruálni, de hogy ennél kisebb összegért mintha tárgyalnánk, de ha efölötti összeget teszel, akkor más ajánlatot is fogunk kérni, nem ezt választjuk. Mivel más ajánlatot nem kértünk és nem kért Halász János sem, én ezt nehezményezem, mert mintha azt várná, hogy a szervezet utánajárjon ezeknek a dolgoknak. Nem lehet ezt várni, tegyen ajánlatokat, amelyek közül mi alternatívaként dönteni fogunk. Azt ajánlom, hogy ezt vegyük le a napirendünkről, csak fölhoztam, hogy ez elintézetlen ügy és a végére kell járni. Most nem akarok az összes föltett kérdésedre reagálni, Amikor megvan az ajánlat, akkor erre térjünk vissza.
- Attila: Az összegről rendesen számlát adok. Akkor azt mondtam, rendben van, felét kifizeti a szervezet nekem, a másik felét vagy mit tudom én, és a kettőnk tulajdona.
- Feri: Pontosítsuk, legalább ezt: tehát a következő volt az ajánlat, ha te eladod a felső határig 600 ezer forintig, akkor ezt kifizeti a szervezet neked, az adó kerüljön a rádió Derecske tulajdonába, vagyis a Szarámaszer tulajdonába, kihelyezi a rádió Derecskének és ha együtt sugárzás van vagy ha te ott sugárzol, akkor kötelessége erről gondoskodni. Tehát annak a veszélye, hogy ti összevesztek és valamelyik fél rovására tegye, nem lehet.
- Attila: akkor én ott megtűrt személy vagyok.
- Feri: Addig amíg Derecskén
Vita, hogy a használat hogyan történik, alárendeltség nincs, a tulajdonos a Szarámaszer, kihelyezés történik.
- halk: ???. Vannak fizikai kényszerűségek. Végiggondoltam ???. adhat árajánlatot, önmagában az, hogy az adó mennyibe kerül???.megbeszél???. (a többiből csak szavakat értek, igen hiányosan)
- más: ???. ezt az ajánlatot ki jogosult elfogadni. Közgyűlés kell hozzá vagy. Tehát ha most erről nem beszélünk, hogy ???.
(itt még ragozzák, de Feri menne tovább, részek érthetők csak)
- más: világos, hogy ezt most hagyjuk, de azért csak kellene Derecskéről beszélni, mert fizetik a havi bérleti díjat.
- Feri: Igen, ő azért szólt többször, mert mi csak 3 hónapra fizettük a bérletet, a többit a saját pénzéből fizeti. Nem adtunk több hónapja
- Attila: Azt írtam le a papírra, hogy amennyiben megkapom a berendezésnek az árát és fele-fele tulajdonként létezik, abban az esetben továbbra is vállalom a műsorszolgáltatást, ne kelljen akármicsodát csinálni, és ezt 20 ezer forintért megcsináljuk vagy valamilyen jelképes összegért. Ez le is kell írva legyen a faxon. Utána változott a helyzet, hogy ne lett megvéve az adóberendezés. Akkor én azt mondtam, hát gyerekek, 60 ezer forint. Lehet, hogy ti jobban tudjátok ezt vagy ti nem azon keresztül ?? Vagy 80 ezer forint per hó. Nem hiszem, hogy ezért bárki szólhatna és fel se emeltük, közel egy év után.
- Más: A javaslatom arra akart irányulni, hogy ha már ilyen helyzet van és prolongáljuk ezt a helyzetet, akkor gondoljuk meg annak a lehetőségét, hogy a Szarámaszer fizeti az Attilának ezt az bizonyos 37.500 plusz áfa díjat, amíg nem rendeződik a helyzet.
- Feri: Mennyi az áfa?
- más: Nekem ezzel kapcsolatban ??? van ennek ?? van ennek egy ??? ??nem egy mennyiség akármilyen jó szándékú is. ?? nagyon fontos dolgot mondott, az alapítványnak reklámja ugyanúgy reklámnak számít, tehát az nem számít reklámnak, hogy itt a Derecske rádió ??., mert ugyanolyan kutya kötelessége??
- vita, hangzavar
- Feri: Azt kell mondjam, hogy nem értetek hozzá, bármely non-profit szervezet vállalkozást indíthat, csak nem oszthatja föl a hozadékát, hanem föl kell használni a tevékenységére. Egy olyan szociális alapítvány működik ott, amelyik többek között fönntart egy diszkontboltot, mindenféle más szolgáltatásait is végzi, tehát ez itt egészen más helyzetről van szó, és ez az alapítvány utóbb, tehát nem arról van szó, hogy a rádió létrehozott ilyeneket, hanem utóbb egy rádiót is indított.
- más: ???.és az iratsokszorosítás is annak számít, non-profit tevékenységnek?
- Feri: Igen, annak.
(Vita, hangzavar, előjött ismét a fizetések téma, kapnak-e pénzt érte vagy sem.)
- más: Azt akartam mondani, hogy ebbe ne menjünk bele, de abba se menjünk bele, amit Csé javasolt, egyébként tökéletesen egyezik a javaslata az általam is már x közgyűléssel ezelőtt feszegetett témával, de akkor is oda lyukadtunk ki, hogyha valakinek valamilyen problémája van valamelyik tagrádió műsoraival, akkor nem elégséges feltétel az, hogy most érzelmileg vagy hallomásból, vagy hallásból fogalmazod meg ezt a problémát, hanem konkrétan meg kell nézni. Erre vetettük fel, hogy akkor csinálni kell egy Szarámaszer bevetési rendőrséget (derültség), amit a Kuló??? mondott, hogy akkor sátorral lemennek mit tudom én Berettyóújfaluba és sátoroznak, rögzítik, felveszik, figyelik, mindenféleképpen kell objektív???., hogy erről igazából beszélni tudjunk, pláne dönteni (istentelenül recsegnek a székek vagy mik. ??? Na, innentől meg jól hallani, ennek ellenére érthetetlen szavak vannak). ??. most is, meg régen is elismerte, hogy igenis a reklámokból tartjuk fönn a Berettyó rádiót. A három percet tartottam is, az is sok volt amikor én ezt mondtam, aztán valahogy megegyeztünk a három percben, de ha ő 11 percig és azt mondja, hogy neki nincs bevétele, de ebben nem csak ennyi van, hogy a diszkont, megvan a felvétel, meg kell nézni, hogy december hónapban. Nem sajnálom, működjön, akkor nem fog velem vitatkozni, de akkor legyen ??. és csinálja a műsorát.
(öten beszélnek egyszerre)
- Feri: Azt a helyzetet kellene előállítani, amikor ott van minden érintett fél, mivel ez a jelenlét most nincs ???.
Ott tartottunk, hogy volt egy javaslata a Vitteinek???, hogy amíg ez a helyzet van, amíg valamilyen végleges helyzet nem körvonalazódik, addig járuljunk hozzá a Rádió Derecskének az adókölcsönzéséhez, illetve vállaljuk át, illetve a magam módján kiegészíteném, csatlakoznék ehhez a javaslathoz, de én azt mondom, hogy járuljunk hozzá, tehát hogy a teljes összeget, mivel a rádió is rossz helyzetben van meg azt gondolom, hogy arra kellene késztetni Derecskét, hogy ő is tegyen lépéseket, hogy a helyzetét. Most nem fizetjük, ő fizeti, de ha meg akarja oldani a helyzetét, akkor lépnie kellene neki is. Az az ajánlatom, mert nekünk nincs áfa-visszaigénylés, tőlünk bruttó a támogatás, tehát 37.500 kb. ezért azt mondom, hogy ne a teljes összeget, hanem mondjuk 25-30 ezer forintnyit, a többit gazdálkodja ki.
Tehát márciustól számítva, míg ez az állapot fönnáll, egyelőre egy összeget ajánljunk meg havi összegben, mondjuk három hónapra. Nem tudom nektek fizettük-e vagy???.
- Nem mindig korrekt az elszámolás, mert arról volt szó, hogy abban az esetben ha egyszerre megérkezik ez az összeg, 150 ezer forintról volt szó, abban az esetben ennyi a bérleti díj. Erre fel havonta fizeti.
- Feri: Nem, ezt mi mondtuk. Erre emlékszem, havonta fizeti. Mindenesetre egyezzünk meg egy összegben és abban, amikor visszatérünk erre.
- más: Inkább én ahhoz kötném: a helyzet rendeződéséig.
- más: A helyzet rendeződése az beláthatatlan.
- Feri: Akkor havonta utaljunk? Jó. Most ha azt mondjuk, hogy egy évig fizetjük és közben megoldódik, akkor leállítjuk vagy újra vizsgáljuk a helyzetet. Nem kockázatos most ha a helyzet feláll. Kérdezem, hogy ez elfogadható-e, most akik itt vagyunk, hogy havi 30 ezer forintot a Rádió Derecskének március elsejétől adjunk. Aki azt mondja, hogy igen, az emelje fel a kezét, rádiónként egy szavazattal. Jó, egyhangúlag. Következik az utolsó, az egyéb napirend, ami persze több kis napirend feltehetőleg, hölgyek és urak.
- női hang: Én csak megkérdeztem, hogy ez a pénz - most már mondhatom - a rendelkezésünkre áll az hogyan van. A Péter azt mondta, hogy Budapest Bank 17%, most ??? szeretnénk rendezni ezeket a pénzügyeket és csak információként mondom nektek, hogy ???. tatni pénzt és ekkora összegnél amiről szó van 1% száz? forint havonta. Amit én mondok az 17%, nem tudom fejből a százalékot, ?? ami a legrosszabb (leghosszabb?) nekem a pénzem .?. és .?. százalékon ??? úgy hívják, hogy Baumann,???.építéssel, házépítéssel foglalkoznak, és ebben forgatják meg a pénzeket, (sajnálom, nem hallom az értelmét, mert a lényeges szavak nem hallhatók).
Feri: Azt kéne tudni, hogy van-e valami állami garancia
- nincs állami garancia
- Feri: Mi annak idején azért döntöttünk???. nem lehetett felbontani ilyen tételekre, kétszer 5 millió van, 1 egymillió, egy 4 milliós és egy 5 milliós. Akartunk 10 db egymillióst, de ott elmagyarázták, miért nem lehet. Azt lehetett volna, hogy elvisszük más bankokba. Nem egyidejűleg van itt ebben a pénz???.
- más: Szemmel láthatólag ??. éjjel-nappal és nemcsak 3 havonta ???., hogy talán forrásokat ??? felkutatni ???.
- Feri: Én nem értek ehhez, de arra emlékszem, hogy a biztonsági garancia volt ebben, amikor döntöttünk, hogy maradjon itt, mert merült föl ilyen mikor arról volt szó, hogy a pénzünket ide-oda mozgassuk, azt kellene megtudni, hogy ott milyen biztonsági vagy bizonytalansági tényezők vannak, hogy mekkora a kockázati tényező
- más: nem lehet értékpapírosdit játszani, vagy épület vagy valami?
- Más: Nem értek a pénzügyekhez, szerintem bízzunk meg egy embert, hogy járja körbe a lehetőségeket. Ha egy olyan embert bízunk meg, aki mindehhez ért, milyen lehetőségek vannak, jobbak a mostaninál és a következő közgyűlésen hozza elénk.
- Más: Arról nem lehet szó, hogy valamilyen üzleti tevékenységbe fogjon ez a szervezet? ???
(Vita, sokan beszélnek)
- Feri: Azt javaslom, mivel nincs kontrollunk, szakértelmünk, hogy akit Giczey mondott, bízzuk meg a Sárffyt, aki közgazdász, jogász, aki ilyen dolgokkal foglalkozik, kérjük meg, hogy milyen befektetési lehetőségek???. Jó, csak valami garancia kell. Elfogadható-e, hogy Sárffy Lacit megkérjük erre a dologra?
7a vége
*
7b:
- Feri: Én továbbra is azt mondom, hogy bízzuk meg a Sárffy Lacit, aztán térjünk vissza erre a dologra. Ebben maradunk, jó?
- Túró: (csakhogy egy szavát sem értem)
- Feri: Túró öngyógyító ajánlatát most vessük el.
- más: Nem nekünk való az üzlet.
- más: Szakember kell ide.
- más: ???.a világ, hogy balekoknak dolgozik egy szakember és keresi a pénzt.
- más: Másik meg a Gabi, ajánlata havi 21 ezer egynéhány forintot jelent, pontosan utánaszámolunk, ezen az alapon érdemes mérlegelni, hogy a havi húszezer forint megéri-e, azt a ???gazdasági tényezőt, ami ezek szerint nem olyan nagy, hogy???.
- Feri: Szeretném, ha averzióval is, Csét, amíg nincs egy másik jobb, mert abszolút nem értek ezekhez a dolgokhoz. De menjünk egy másik témára, nem is tudjuk mi mindent tartalmaz egyebekként: esztergomi ajánlat van, Giczey és a tietek az most.
- más, Esztergom: Ez egy kérés a Szarámaszer felé, ugyanis ahhoz, hogy igazából a mi rádiónk ??? meg tudjon élni, ???bb kell tenni az adónkat. Sajnos, ha valaki eljön Esztergomba meglátja, hogy háztetőről adunk jelen pillanatban. A másik rádió 200 méterrel van feljebb, a hegytetőről ad. Szeretnénk 180 méterrel magasabbra menni, ennek már bizonyos dolgait elintéztük, magyarul van egy toronybérletünk, egy szerződéstervezet, ami után a Működési Főfelügyelet az engedélyt megadja, ???. antennát, oda tudjuk tenni az adót, ehhez kell a telefonvonal, a ???jegyek, na, nem sorolom, tehát több mint másfél millióba kerül ez a kis áthelyezés és ebből durván egy milliót tudunk finanszírozni. Van egy félmillió forint, amivel nagyon, nagyon??? Ha most nem tudjuk időben meglépni, akkor igazság szerint akkor azt is lehet mondani, hogy másik rádió, aki kereskedelmi jelleggel dalol, ő le fog bennünket onnan ???.ni. Ezért fordultam a SZARÁMASZER-hez ezzel a kéréssel. A kizárólag 15 alkalmazott az polgári szolgálatosból, kezdő munkanélküliből áll és szállásfizetőkből(?) áll. Tehát van számlánk akinek írjuk. Én 25-30 km-es körzetben tudnék vetíteni. Most északi irányban (Feri: most mindegy melyik irányban) Nos, előttem van 50 m-re a hegy, tehát egyik irányban abszolút nem, Szlovákia felé nagyon szépen tudok menni, amivel ugye túl sok mindent nem tudok kezdeni, illetve az ő műsoraik, a szlovák adás, a szlováksággal kapcsolatosak valamit jelenthet, tehát ez nem bevétel semmiképpen. Az a legnagyobb gond, hogy Esztergomon belül problémánk van a vétellel, mivel annyira lent vagyunk, hogy a lakótelep az fölöttünk van 200 méterrel. Nem tudok mit mondani erről, gondolom ti is el tudjátok képzelni, hogy mi az amikor a város, annak új negyede az fent van a hegytetőn, a belváros pedig lent van a völgyben és mi lenn a völgyből csináljuk. ??.
Csé: ??? Megértvén a helyzetet, különösen figyelembe véve azt, hogy ?? a problémát ???., hogy ??. a tervezetbe és ez a ???. pályázati kiírás működik és mindenki igénybe próbálja majd venni azokat a ?? , akkor ez azért nagyon kevés lesz. Olyan ??? helyzetben vagyunk ???. millió??.1 millió jut egy rádióra, ezt a pénzt kölcsönökkel, óvadékkal, ???. kal sajnos lehet, hogy el kell osztogatni majd, hogy fenn tudjunk maradni. Nem azért, hogy fejlődjünk, hanem fenn tudjunk maradni. Óvatos lennék, nem sajnálom, tudjuk hogy ???. (itt hosszan csak az összekötő szavakat lehet érteni)
- Attila: Hány órában adtok?
- más: Ha a Derecske rádiónak adjátok, ami 10 hónap alatt 300 ezer forint, akkor véleményem szerint annak akinek biztos a léte jár alapon ugyanúgy, neki is jár. Gondolom én, neki a működéséhez jobban kell, ráadásul, neki megvan a másfél millió forintból egymillió. Ő fel is tud mutatni valamit, míg más nem. Biztosra helyezzük ki a pénzt, erről van szó. Egyik helyre folyamatosan megy a 30 ezer forint, lassan 600 ezer forint, akkor ugyanilyen alapon mást is???
- Túró: A 10 millió marha soknak tűnik, csak ?? kb. havi 80-ba kerül ??? ??? ???. hogy én ott ücsörgök, (Feri: 8 ezerbe) nem 80 ezerbe, könyvelő, ??? , telefon, ???, illetve arra elég még, hogy kisebb 100 ezer forintos gyorssegélyeket lehessen adni például Szombathelynek, Pécsnek stb. ??. ezért mondom, hogy ?? igenis, akár külföldi, akár belföldi, erre kéne mozdulni, mert ??,
- Feri: Én is úgy gondolom, hogy nem tesszük jól, ha megmondanánk ezt a lekötött összeget. Úgy gondolom, hogy más helyzet az amikor - mert most egyéb rádiók is kaptak nem ekkora, hanem töredék összeget - valamelyiknek a lábon maradása vagy az, hogy elemi szinten működni tudjon arról van szó, nálatok nem az a probléma, hogy kevés emberhez juttok el, hogy nincs hallgatóság, hanem arról van szó, hogy a gazdasági befolyását, presztízsét kellene növelni a rádiónak. Az a baj, hogy elmennek a döntéshozó kollégák. Befejezve úgy gondolom (hahó!), hogy a mi szervezetünk egy gazdasági törekvésében megerősödjön nem erre van, hanem hogy a létminimumát meg tudja teremteni, hogy hallgatói legyenek. Ha a rádió szervezete ilyen erősen gazdasági orientációjú, ezzel kapcsolatban nekem nincs averzióm, csak ez a szervezet nem ebben az ügyben van, hogy ezt a hatékonyságot erősítse. Én ezért is ezzel kapcsolatban averzióim vannak, de aktuálisan most, hogy a pályázat már megjelent, mondta Csé, te pedig már hoztad. Én, hogy ekkora összeget elkülönítsünk, mondom nekem alapvetően averzióim vannak ezzel, de a mostani helyzetben különösen.
(félmondatok, vita) Azt akarom megfoghatóvá tenni az érvelésemben, nem negatíve mondom, hogy ti egy gazdasági tevékenységből éltek meg, a többi rádiók, az alaphelyzetben lévők nem és mi tartjuk a Derecskét. A mi szervezetünk, a sokféle belső vitánk után azt mondom, hogy tekintse úgy, hogy csak abban segítjük, hogy fel tudjon állni, el tudjon indulni vagy apró gyorssegélyekben, hogy a hallgatókhoz tudjon eljutni, hogy a gazdasági erejét tudja növelni, ???. (erre való - nem erre való nem tiszta, Feri, nem tudok belőle mondatokat csinálni!)
(vita Derecskéről)
- Túró: Nem arról van-e szó, hogyha Derecske nem kap pénzt, akkor nem ad?
- Túró: ?? az számít ami kijön a rádióból, az számít ami valóban papíron le van írva, milyen gazdasági programot, hogy miként működik, be kell ???, meg kell hallgatni ahelyett, hogy most???.
- Feri: Azért hagyjuk ezt abba, mert nem voltál itt, ???. Túró, hát mondtuk, hogy menj el, de negyedévenként elővezeted a jó ötleteidet, de nem lépsz, mondtuk, hogy lépj, menj. Dönteni kellene ebben az ügyben az idő miatt és egyébként is. Még egyszer, kétféle???
Az egyik az, hogy a pályázatok elbírálásáig, ne bontsuk fel ezt a pénzt és éppen a megélhetés határán vagyunk, tehát nincsen a bankszámlán csak néhány tízezer, csak éppen, tehát nincs akkora összegünk amiből kölcsönözni tudunk, de ha a pályázatokat elbírálták, újból, tehát amikor a pályázatokat meghirdetik és föláll egy új helyzet és szükséges ennek a pénznek az egyidejű megbontása és kitalálunk egy pályázati rendszert, magunk között, most nem a frekvencia-pályázatra, hanem a Szarámaszer pályázatra mondom, hogyan lehet ehhez a pénzhez hozzájutni, akkor találjunk ki erre egy egzakt formát. Együtt döntsünk a többi ilyen fölmerülő igényről, mert nekünk is a túlélésnek, a lábon maradásnak nem akkora, de alapvető kisebb gondjaink vannak, nem jöttem elő vele, mert mindenki most 3-4-5 száz forintot el tudna kezdeni kérni. De azt is elmondom még egyszer, hogy nekem ezzel kapcsolatban arra a mi tőkénket, hogy tőkét lehessen szerezni, amit én nem tartok egyáltalán egy alávaló dolognak, de azt gondolom, hogy ez nem az a forrás. Azt más forrásból kellene. Ha újból lehetne szavazni, egy ilyen, amikor mindenki egyszerre pályázik én tartózkodnék vagy nem szavaznék erre. De ez egy szavazat. Szavazzunk, ha nincsen más ajánlásotok, hogy erről a dologról hogyan döntsünk. Ki szavaz erre, hogy a Miklós kérelmét, az 500 ezer forintot támogatásként kifizessük.
- Halics Attila: Most akkor nem jó megoldás amit én mondtam? Havi bontásban mondtam.
- Miklós: Én elsősorban vissza nem térítendőre kértem.
- Feri: Ki támogatja? vagy fordítva tegyem fel a kérdést?
Halics Attila azt ajánlotta, hogy adjuk havi 30 ezer forintos bontásban, vedd be a jegyzőkönyvbe és akkor ezt is szavazzuk meg, de hogyan gondolod te ezt?
- Ugyanúgy mint a Derecske rádió esetében van, kap 30 ezer forintot és ha ez őt valamilyen szinten kisegíti, akkor ő miért ne kaphatná. Az is éppen olyan elvonásra kerül a 11 millióból.
- De kéri?
- Na, hát azért mondtam, hogy jelent-e valamilyen segítséget, mert abból mondjuk, mit tudom én mire kell.
- Miklós: Az az igazság, hogy a helyi szolgáltatótól tudok kérni részlet törlesztési lehetőséget, ez tény.
- Hát akkor nem volna olyan nagy teher, amennyiben ez teher.
- 360 plusz áfa, plusz a kiegyenlítések. Tehát ebből a 360-ból, mondjuk az kisegítené a céget. Meg tudom csinálni belőle a részletfizetést.
- Feri: És az mit jelentene?
- 12 havi havi 30 ezerről van szó?
- Miklós: Ha ez annyi, akkor igen.
- Feri: Gyerekek, most én szeretnék egy javaslatot tenni. Egyrészt - bár ez következetlenség az előzőhöz képest - most itt a nagyobb kérési összegről volt szó, majd megnézzük azt a technikát, hogy ezt hogyan egészíthető ki. De nincs kitalálva az, amiről korábban szó volt, hogy a Szarámaszer a pénzét a gyorssegélyeken kívül pályázati módon ossza el. Ezért mindenféle pénzosztástól húzódozom és ilyen szempontból következetlen vagyok, mert a Derecskénél nem ezt mondtuk, ám vele kapcsolatban volt egy korábbi ajánlatunk az, hogy mindenféleképpen elintézzük ezt az ügyét, továbbá a Derecske esetében azt amit a vele egyidőben induló rádiók kaptak a szervezettől, ő ezt nem kapta meg. 2. Még egyszer azt az ajánlatomat szeretném említeni, hogy szerintem a szabad rádiók szövetsége a saját tőkéjéből pénznövelő tevékenységre ne helyezzen ki. Nem azért, mert nem pozitív tevékenység, ez a pénz az éppen hogy lábra álló, a minimál feltételeit biztosítja a rádióknak, nem pedig a gazdasági erőnövelését. Hallgatóitok vannak, csak nyilván nem tudják eltartani ezek a rádiót, az a probléma.
7b vége

8. kazetta a) oldal:
???. Feri: ???.jó, de ezért is mondom, hogy ne hozzuk a Civil rádiót ilyen szempontból példának, csak a gyengeségünket vetettem fel. Nekem az az alapvető problémám, amit elmondtam, nem akarom újból elmondani, de ez itt egy meggyőződésbeli különbség.
- Pécsett is???
- Feri: Másról beszélünk, az én utolsó felvetésem az volt, hogy milyen típusú segélyhelyzetet segítsünk és milyen típusú az, amire nem a mi pénztőkénk való énszerintem a mostaniak és egyáltalán az ideutalt szándékok szerint.
- női hang: Nem akarok nagyon belekeveredni, jó amit mondtál, ki kell dolgozni, megkülönböztetném az igazi non-profit szervezetet a kvázi non-profit szervezettől, én nem ismerem egyébként az esztergomi helyzetet.
- más: Rádiónál, hogy non-profit szervezet senki nem meri kimondani, egyetlen egy dologtól függ, mutassa meg a papírját, ugyanis ezt az ORTT-nek be kell nyújtani, ennyi az egész.
- női hang folyt.: Jó, de azért én azt is hozzátenném, mutassa meg az árbevételét, tehát lehetne itt tételeket mondani, szerintem nem is célszerű ilyen nagy tételekkel foglalkozni addig amíg ki nincs, mert nekem úgy tűnik, hogy nincs egzakt módon kitalálva.
- Feri: Azért nincsen, mert még minden pályázatnál volt ilyen, hogy űrlapot találtak ki, elosztást, volt egy szisztéma és utána abban maradtunk, hogy nem osztunk pénzeket,
véghelyzet, végszükség itt is van.
Tehát az előbb abban maradtunk, hogy le kellene zárni, ha most Miklós jót is mondott, nekem volt egy kérdésem, hogy ki az aki erre szavaz, volt egy módosított indítvány. Ki az, aki arra szavaz, hogy valamilyen konstrukcióban most itt adjunk az Esztergom rádiónak hitelt, havi bontást vagy???, az egyik változat az volt, hogy adjunk neki és ez volt a kérés, a másik változat pedig az volt, hogy bevételnövelő tevékenységre ez a szervezet ne adjon támogatást. Neki volt ez a kérése, nekem az volt, hogy bontásban, javasoltam, hogy bevételnövelő tevékenységre ne adjunk ebből a forrásból és ezt már ki tudja hányadszor mondom, pedig nem akarnám kiélezni.
Mondjad.
- más: (távoli, nem értem)
- más: (az esztergomi feleletét sem érteni)
- Feri: Semmilyen új szempont nem merült fel az elmúlt 20 percben. Javaslatom: gondolkodjunk azon, most a pályázat körüli hónapokban, hogy bevételnövelő fejlesztésre támogatást adjon a Szabadrádiók Szervezete. Aki azt mondja, igen, tegye fel a kezét. Jó. Milyen egyéb van még.
- Én csak azt mondtam, hogy külön pontban a pályázati letét vagy micsoda. Jár-e ez a szabadrádióknak valamilyen szinten vagy sem.
- más: ???.kössük egy feltételhez és akkor ??
- Péter: Javasolnám, hogy toljuk el egy későbbi időpontra???. Csé adta elő ezt a pályázati rendszert???. abban a stratégiában maradtunk, hogy a rádiós szakmai szervezetek megpróbálnak összefogni és megpróbáljuk elérni az ORTT-nél, hogy ezt a pályázati kiírás vonják vissza.
- más: Nem fogják visszavonni.
- Csé: Az ORTT nem hajlandó tárgyalni senkivel.
- Feri: Arról beszélt tegnap a Csé, hogy a helyi televíziók és a helyi rádiók szövetsége már összefogott ez ügyben, és hogy ehhez az összefogáshoz csatlakoz???
- Csé: Igen, és hogy - nagyon szívesen elmondom - demonstrációt fognak tartani a Parlament előtt április 4-én, várhatóan egyes rádiókat ki fognak erről értesíteni és a demonstráció feltételezése alapján úthenger lesz, ami az ORTT-t fogja jelenteni, és hogy kisrádiókat fognak gyűjteni és a kisrádiókat fogják a Parlament előtt ???. és ezen végigmenni.
Ez volt az alapötlet ott, akkor.
- más: ??. aki jó barátom, az ORTT-be sürgősen hívták, azt ???., hogy az ORTT???. visszavonta? visszavonta (hát nem értem ezt a hangszínt, nem jó a magnó, csak dünnyögés hallatszik)
- Csé: Pillanatnyilag nem írták ki azokat a rádiókat, csak hogy konkréttá tegyük, tehát azokat a rádiókat és televíziókat, amelyek önkormányzati kézben vannak, azokra egyelőre nem ír ki pályázatot, szerződést sem köt.
- Akármilyen számunkra az 1997-es ORTT állásfoglalás??? visszavonta az ORTT. Nagy nyomásra, hónapokig tartott, de visszavonta. Még egyet visszavont, ??. a vegyes érdekeltségre vonatkozó ???. az első változatát visszavonta. ???. volt ugyan, ??? Tehát nem igaz az, hogy az ORTT ??nem lehet ???, eddig csak ez történt. Amikor ??
- Feri: Az volna a javaslatom ehhez, hogy kellene három ember, aki kidolgozná ennek a rendszerét. Már megint az van rögtön, hogy ne az legyen, hogy ki hogyan tudja a kérdését megfogalmazni, hanem hogy valamennyire szabályozott legyen. Végiggondoljuk, hogy mire lehet itt szükség, milyen módon adjunk, legyen egy javaslatunk a következő ülésre, hogy ez a forrás milyen módon tud segítőleg rendelkezésre állni a tagrádióknak.
Hogy továbbmenjünk, mindjárt ki is kéne dolgozni ennek a szisztémáját, aztán azt elfogadjuk vagy nem. Tehát az kellene, hogy - nem tudom világos-e az ajánlatom - tehát valakik gondolkozzanak vagy gondolkozzunk arról, hogy ezt a forrást milyen feltételekkel lehetne a rászoruló rádióknak pályázat kapcsán tőkealapként kapnia. Erre kellene valamilyen ajánlást kidolgoznunk, mert összevissza kapkodunk, ha valaki azt mondja másfél milliót kér, a másik kér ötszázezret, tehát találjunk ki egy rendszert, ami a magunk számára következetesen használható.
- Még egy dolgot szeretnék javasolni, ami most felvetődött, hogy mindaddig amíg a pályázatot véglegesen ki nem írták és már nem lehet visszatartani az ORTT-t, addig erről kifele semmit nem szabad mondani. Ugyanis az én stratégiám ?? az lenne, hogy el kell hitetni az ORTT közgyűlésen (már megint dünnyögés) és hajlamosak hogy elhiggyék, hanem én kérek ??? elsősorban ???., akkor ???. erre nem adnak támogatást. ??. el kell hitetni, hogy ???. ???. meg fog szűnni???.
- Feri: Ki lenne az, aki elvállalná, hogy javaslatot készítenek, hogyan használhatná, ??? hogy áttekinthető javaslat legyen. Ti ketten? Csinálnátok egy javaslatot? Jó. Tehát Giczey Pétert és Cs. Kádárt vállalásuk alapján megbízza a szervezet, dolgozzanak ki egy javaslatot arra, hogyan tudnák a tagrádiók a pályázat során a szervezetnek az anyagi támogatását maguk mögött és milyen módon osztanánk el. Fésületlen ez a szöveg, de talán érthető, hogy a frekvenciapályázatok kapcsán hogyan tudnánk a felmerülő pályázati költségeket felhasználni a maguk pályázatához, milyen módon tudnának hozzájutni.
Milyen egyéb probléma van még, mert haladnunk kell.
- más: ??? kategóriában van egy kérésem, a támogatást szeretném kérni a tisztelt társaságtól, ami ??- erkölcsi és szakmai támogatást elsősorban, ugye, nem működő rádió lévén, ez az első pályázat ???. vagyunk érdekeltek, viszont nem tudta elvenni a kedvünket egészen ???. esetleg gondolunk arra, hogy működők legyünk, ehhez szükséges pályázatokat szeretnék készíteni, és ebben a szervezetnek a támogató nyilatkozatát felhasználni, illetve szakmai kérdésekben, ??ben konkrét támogatást, kérdésekre választ, konzultációt és hát ha lehet akkor???.
- Feri: Szerintem mindenképpen ajánljuk meg
- Tivadar: Én egy kérdést tennék fel, novemberben volt a ??? ???. februárban ?? pályázat???.
- Feri: Nem az adóberendezésről volt szó, hanem bármilyen kihelyezett eszközről, elküldtük a ti rádiótokhoz is két papírt.
- Vissza is küldtük.
- Feri: Ha elküldtétek, akkor azt kellene, tehát várjuk minden tagrádió nyilatkozatát és akkor az elszámolásokat, amiket még nem néztünk át, illetve az eszközöknél, például az adóantennánál föl kellene vetni, hogy az ne maradjon az egyesület tulajdonában, ha valaki, úgy hogy kihelyezve. Itt az adóantenna mozgatásáról volt szó, hogy ez az eszköz ne maradjon-e az egyesület tulajdona, itt a visszajutás, de semmilyen módon nem akarja ezt hasznosítani az egyesület, ha bárkinek szüksége lenne rá, csak ha vége lenne valamilyen módon a rádió működésének, akkor lenne erről szó. Ha az összes nyilatkozat visszajött, akkor erről mindenképpen beszélünk, nektek ez ügyben most nem kell tenni egy lépést sem. Aki nem kapta volna meg a nyilatkozatot, annak újra el kell küldeni.
- Péter: Néhány újságot szeretnék elmondani. Egyik örömhír az az, hogy tudjátok, hogy a Szól a rádió alapítvány nem csak a rádió üzemeltetésével, fenntartással foglalkozik, hanem úgynevezett civil címtárat is szoktunk készíteni. 96-ban készült az első, ami Hajdú-Bihar megye és Debrecen általunk fellelhető civil szervezetének leírását, cégek telefonszámát tartalmazza és a jövő héten megjelenik ennek a második példánya a Szól a rádió alapítvány és a Kelet-magyarországi ??. alapítvány közös gondozásában, úgyhogy ez nagy tett. A következő az, hogy néminemű szervezeti változások történtek a Szól a rádió háza táján, mégpedig az, hogy a kuratórium jelöli ki, illetve a főszerkesztői funkciót kettéválasztottuk és a főszerkesztő, az itt ülő Váradi Ferenc lett, a kuratóriumi elnök pedig kuratóriumi elnök, illetve ebben annyi változás történt, hogy nálunk ugye mindig cserélődnek a kuratóriumi elnökök, úgyhogy én a stafétabotot március elsejével Radó Tibor kuratóriumi tagnak adtam át, aki a kuratóriumnak? az elnöke. Következő annyi, hogy a régóta dédelgetett álmunkat meg fogjuk valósítani és a Má??.i nyomdokaiba lépve, támogató partit rendezünk április 25-én, amit nem támogató partinak hívunk, hanem Első Szól a rádió Fesztiválnak. A város több pontján lesz filmvetítés, író-olvasó találkozó, este pedig együttesek lépnek fel illetőleg bulizunk egyet. Ha nincsenek nagy és vérmes álmaink, nem hisszük, hogy most ez fellendítené a Szól a rádiónak az anyagi bázisát, de mindenképpen csapunk magunknak egy kis reklámot és megpróbáljuk magunkat jól érezni és azok az együttesek, szervezetek bemutatkoznak, akik ott a rádió környékén mozognak. Ehhez kapcsolódik az, hogy a Szól a rádió egyik alapító tagja Koppány?? István barátunk, aki 1996-ban elhunyt, az ő emlékére alapítottunk egy díjat Kopi néven. 97-ben adtuk át először a díjat és az a civil szervezet kaphatja meg, amelyik az előző évben valamilyen olyan komoly dolgot csinált, amit a döntnökök arra érdemesnek tekintenek. Ennek a díjnak az átadása 98-ban szintén április 25-én lesz, tehát közel ezek a dolgok amik a Szól a rádió környékén mostanában történtek, fognak történni, illetve egy nem történésről kell beszámolni, amit tegnap már mondtam, hogy az ORTT ??? a műsorszolgáltatási szerződésünket.
- Hadd mondjak már egy jó hírt: megalakult Derecskén és Berettyóújfaluban a kulturális alapítvány, ahol semmilyen médiának nem adhatnak semmilyen támogatást az oda befolyt összegből. Nekünk ebben az a szerepünk, hogy olyan dolgokat csinálunk a rádióban, amellyel ösztönözzük arra az egyéb civil szervezeteket és ez ???, hogy szervezzenek olyan rendezvényeket, amelyeknek a pénze erre az alapítványra megy, amelyeket semmilyen rádió vagy média nem kaphatja meg anyagi fejlesztésre, csak egyedül erkölcsi fejlesztésre, kivéve a Berettyó és a ??. rádió. Tehát ??. ebből, a kuratóriumot a mindenkori kulturális bizottság ajánlása alapján állítják fel. Ez mind a két helyen megvan. Rendszeresen minden hónapban az összes általános iskolában meg van hirdetve a Szép magyar beszédért verseny. Mindkét rádióban naponta elhangzik egy vers, pontosabban három, ami egy-egy gyerek nevéhez fűződik, a nevüket soha nem közöljük és az egyhónaponként jelentkező drogmentes suliból jön, amelyet szintén a rádió szervez és amiért megbüntettek bennünket szerzői jog tekintetében, bevétel nélküli volt és nem ??tt többet. Ezt minden hónapban megcsináljuk. Két teherautó játékot tudtunk összeszedni az egyik ilyen rendezvényen a helyi gyermekvárosnak, valamint teljesen térítésmentesen, tehát úgy, hogy ???.csak a rádióban hirdettük, ??? ezer forintot. Két napos rendezvény volt, ezt minden évben megismételjük, ebben az évben ??? lesz. Folyamatosan bővül a rádió ???., amiről Csé beszélt, az összes magyarországi nagy rádiót megpróbáljuk ??. bemutatni és most következnek a televíziók és ezeken a bizonyos rádiós találkozókon minden az őáltaluk meghatározott vendéget kell nekünk meghívni. Ide a rendőrtől kezdve a bűnüldözési csoportvezetőig mindenki. Ezek nem hosszúak, max. másfél-két órásak. Az a kritériuma ennek, hogy nem haladhatják meg a középiskolás kort, akik a kérést megfogalmazzák illetve akik a rádiós klub tagjai lehetnek. Közép illetve általános iskola vonatkozásában, ezzel nekünk az a fő célunk, hogy az utánpótlást tudjuk a rádióban megszervezni. Minden egyes alkalommal beosztásra kerülnek, tehát ez egy kicsit olyan ???. dolog, hogy kik jönnek be a rádióba, egy bizonyos időpontban ??. és a műsorvezető bosszantására vagy nem bosszantására ott vannak ezek a fiatalkorúak, akik valamilyen szinten az adásba bekapcsolódhatnak úgy, hogy a műsorvezető utal rá, hogy itt van a klubnak egy tagja, általában kettő szokott lenni, hogy ő valamilyen szinten a zenei szerkesztésben részt vesz, illetve a műsorkészítésben ötlete alapján irányíthat - nem önálló műsort??? Középiskolás vonalon ezt százszázalékosan nem tudtuk megvalósítani, azt lehet mondani, hogy inkább másodikos korosztályig jönnek el, később ezt ??. a fiatalok ??? Ugyanezt a rádiós klub, ugyanazt a nevet vette fel, mint a rádió neve és akármilyen rendezvény van vele ??? va, ott segítőkészen részt vesznek, akár szervezésben, akár pl. a hangosítást elvállalta, ???. másnak is, mert szeretik a gyerekek ezt a kezdeményezést, mert egy kicsit magukénak érzik a dolgot. A proszekturá ??? (itt valami igen érdekes történetféle van vizes cipőről stb., jókat derül a társaság, de amiből csak szavakat hallok, de nem értem, pedig igen hangos, nem és nem, a másik történetmesélőt is dünnyögésnek és hadarásnak hallom, amiből egy-egy szó érthető, bocsánat)
- A Média és gazdaság című adásról, aztán április 8-án valamilyen rádióműsorról, meghívókról és 8a kazettaoldal vége
*
8b):
???. hadarás folyt. egyes szavak érthetőségével: 6 ezer forintért sikerült eladni ((vagy venni? de hogy mit? nem hallom) ???. című ingyenes kiadványunkat, ??? ez a kiadvány, hogy beruháztunk egy ???. gépet és ?? stb.
- Feri: Nincsen senkinek mondandója már? Hát nem volt egy vitamentes, feszültségmentes???. Vacsora 7-kor. Vacsora után Csé, amit ajánlottál ???, nincs a kezed ügyében vagy a fejedben, nem olvastam az anyagodat, valaki reggel elvette tőlem, magam pedig készületlen vagyok.
(Csét sem értem már, távolabb ülhet) ???.űrlapok???. non-profit rádióról van szó vagy sem???, támogatás felhasználása ???, akik közelebb vannak a kereskedelmi rádiós műfajhoz - mondja Csé ahogy felidézi, mi van az írott anyagában.
- Feri: Valamilyen módon, hogy ne kerülgessük a kását, mindig erről beszélünk majd több órát erről volt szó, és nem tudtunk még soha érdemben egyezségre jutni, Két álláspont van, az egyik, hogy az a szorosabban vett közösségi rádió vagy non-profit rádió, amelyik részben olyan szervezeti formában működik amelyik non-profit szervezet, a másik amelyiknél a bevételek nem elsősorban kereskedelmi tevékenységből, hanem pályázatokból vannak és amelyeknél a működés nagy része tulajdonképpen önkéntes munka révén adódik össze. Van egy másik - az én fogalmazásban nem biztos, hogy - most ketten vagytok ebből a körből - interpretállak benneteket, de az egyik azt mondja, hogy mindegy milyen gazdasági formában és milyen bevételekkel működik a rádió, ha betölt közösségi szerepet egy településen vagy a maga környezetében, akkor az közösségi rádió. Én ezt az utóbbit nem tagadom, meg amit most elmondott az Attila az nekem rokonszenves, hogy ilyen dolgok vannak, általában az ottjártunk óta rokonszenves, csak azt nem bírom amikor a távollévőt csepüli, de most mindegy. Kettőtök álláspontja érdekelne, ti ismeritek azokat a típusú rádiókat is, ne az általatok gyanúsnak ???.vegyetek, hanem amiket idáig beszéltünk, mint pl. a Publikum, a Civil, hogy ti mit gondoltok, hogy mi alapvetően különbözünk azért a tietektől. Abban csak, hogy dilettáns, aki nem vonható számon, vagy pedig az egész jellegének. Tehát mi a ti álláspontotok.
- Attila: Az a véleményem, hogy egyik rádió sem különb a Deákné vásznánál, tehát maximálisan tiszteletben kellene tartani minden rádiónak a másik műsorstruktúráját, vagyis tartózkodnia kellene minden egyes rádiónak attól, hogy a másik rádiónak a műsoráról olyan véleményt alkosson, ami a másiknak sértő. Ha ezt ketten meg tudják beszélni, akkor rendben van. Teljesen alaptalannak tartom bármelyik rádió részéről, hogy olyant mondjon a másikról amiről nincs meggyőződve, mert addig, míg nem ott dolgozom, addig nem tudhatom, hogy mik a belső ügyek. Saját rádió felől is vannak dolgozók, akik bizonyos dolgokkal nincsenek tisztában. Nem tudják például ez a szervezet micsoda, hogyan lehet pályázni stb. és milyen munkával jár az, hogy ??? Szerintem minden egyes tagrádió amelyik itt van, mindegyik más és másként dolgozik.
- Tehát van akinek bevált az, hogy délelőtt csinál hat riportot, az ő elgondolása szerint. De nagyon érdekes az, hogy - tehát itt most nevesítést mondok - mikor alapul vesznek, mondjuk a FIKSZet. Érdekes módon - véleményem szerint - két különböző rádió és nyugodtan lehetne rákiabálni egyiknek a másikra, hogy te nem vagy olyan közösségi rádió, mint én, mert ilyen és ilyen irányú műsort csinálok. Ha valaki a köz érdekében Magyarországon már le tud tenni valamit, akkor szerintem, ha úgy is csinálja ahogy vallja, abban az esetben egyértelmű közösségi rádiónak venni, abban az esetben tartom én kereskedelminek, ha a műsoromból kitiltom akármelyik civil kezdeményezést, akármelyik még pártot is vagy bárkinek a műsorát. Nem hiszem, hogy az igazán jó közösségi rádió, amelyik - és ez az én véleményem - a saját műsorából kitilt különböző zenei anyagokat. Milyen jogon? mondhatnám így is, ha már közösségi rádió vagyok, mert hát ugye ez egyfajta dolog. Te hát ha valaki azt mondja, hogy nekem a komolyzene tetszik, akkor játssza a komoly zenét vagy elmegy az operába. De nem hiszem, hogy az az ember nem szólalhat meg, megszólíthatja, illetve számon kérheti a másiktól, hogy ő miért komolyzenét játszik vagy éppen technó-zenét. Az az ő saját szuverén joga, mert azt mondtuk, hogy szabad rádiózás, tehát mindenki a saját elve szerint működik. Tehát ha nem arra megy rá, hogy a rádiót kizárólag arra használja fel, vegyük konkrétan a Sláger rádiót, amelyik úgy építi fel a műsorát, hogy ebből hatalmas profitot alkosson vagy éppen sínre tegyen bármelyik rádiót, addig én nyugodtan besorolnám ezeket a dolgokat.
- Feri: Most jöttetek, közben a gyűlés átváltozott dialógussá, folyamatos vita van (???.zörgés ???.) rádió és ebből akartuk, hogy két fél? pregnánsan próbálja megfogalmazni, szerinte különbözik-e egyik a másiktól, valahol itt tartunk, ???. benneteket ?? azt akarom kérdezni, teszerinted nincsen konzekvensen vagy jellegzetesen különbség, ugyanakkor azonosság például mi rádiónk és körzetedben levőket vagy akivel rossz viszonyban vagy azokat kapcsold ki most, de amit te tudsz a FIKSZről, a Civilről, nem tudom a Szól a-t mennyire ismered, vagy a Publikumról vagy a Tilosról, szerinted egymáshoz nem jobban hasonlítunk és alapvetően különbözünk például a ti rádióitoktól? Az a benyomásom, hogy mi alapvetően valamiben hasonlítunk, egyébként mindenki mást csinál tartalmában, a szerkezetünk, a működés módjában van valami hasonló közöttünk, közöttetek is van valami hasonló. Ebben a két kör között nagyobb különbség van, mint ahogy egymáshoz kötődünk, de nem értékbeli, hogy ez jobb vagy rosszabb. Tehát nehogy azt mondd, hogy a tartalmában, hogy ki tiltja ki a technót ki nem, hanem mi valamitől egymáshoz jobban hasonlítunk és különbözünk tőletek, én így érzem.
- más, Berettyóújfalu: Ezt a hasonlóságot csak abban látom köztetek, hogy ti több beszélgetős műsort csináltok, a tartalmát nem figyelem. A szervezetére vonatkozólag éppen ugyanaz, mert mindenkinek, aki ott dolgozik kutya kötelessége azért a rádióért dolgozni. Ha hozzám eljön 3 ember, akiknek - nem tagadom, mint esetleg más - fizetést adok, abban az esetben az ugyanúgy a rádióért dolgozik. Ha nem úgy dolgozna, akkor az a rádió nem úgy működne ahogyan kellene. Az, mondom, hogy egészen más kérdés, hogy a műsor szerkezetében el tudom képzelni, hogy egy témáról a tifajta??? rádiózásotok sokkal beszél, de eljött hozzánk két hete egy orvos és azt mondta, szeretné megbeszélni előre a kérdéseket. Mi szükség van arra - mondtam -, teljesen tisztában van a mondókával. Uram, én nem azért jöttem ide, hogy órák hosszat beszélgessek ugyanarról az egy mondatról, amit egy mondattal is el tudok mondani. Tökéletesen egyetértek. Ezzel nem kritizáltam a ti műsor-összeállításotokat, én csak azt mondtam, hogy mindenki ugyanazt követi. Ha én leírtam a pályázatomban, nekem is ugyanúgy van cigány kisebbségi, ugyanúgy van kulturális műsor, ha nem hiszitek, azt tudom mondani, meg kell hallgatni és egy biztos, hogy például abban a szűk környezetben, Berettyóújfaluban én sokkal többet tettem Berettyóújfaluért, mint esetleg ne beszéljünk név szerinti rádió. Más-más. Olyanokat is az asztalra tudtunk tenni, amivel előbbre visszük ezeket a bizonyos dolgokat. Tehát én csak ott álltam az ütközési ponton, hogy vannak olyanok, akik ezt úgy gondolják, hogy ???.képesen csinálják az emberek és akkor én már nem lehetek olyan rádió, aki beletartozik a közösségi rádióba.
- Feri: Ha jól értem, szerinted nincs pregnáns különbség a két rádiónak a szervezete, működési módja között.
- ???, B.ujfalu???: Szervezetében annyi a különbség, hogy ti szervezet vagytok vagy valamilyen közösség, nem tudom pontosan, alapítvány, egyesület, mi meg pechünkre a bt. nevére kértük meg a stúdióengedélyt, és ezt soha a büdös életbe nem lehet???.
- más: Hadd kérdezzek én valamit, tehát ugyanaz ugyanahhoz kapcsolódik. Úgy érzem, hogy nálatok az a különbség, hogy ti másból éltek meg mint a rádiózás. Minden egyes ember máshonnan valahonnan kap fizetést, valahol dolgoztok, ugye? Mi pedig megpróbáltuk a rádiózást valahogy úgy irányítani, hogy ugyanabból kapja a fizetését és amennyire jól dolgozik, annak megfelelően. Tehát nálunk a húzóerő más, mint nálatok.
- Molnár Balázs, Publikum rádió, Pécs: Annyit szeretnék mondani, ha egyetértünk Halics Attila és Miklós felszólalásával, akkor javaslom az American Tobacco, ???. , a Pécsi Dohánygyár felvételét is a szervezetbe, hiszen nagyon komoly kulturális tevékenységet is fejt ki, Pécs és nemcsak Pécs kulturális életének jelentős százalékát pénzeli, ismét hangsúlyozom, én szintén nem minősíteni akarom a ti rádiózásotokat, egészen más rádiózás, aminek megvan az érdekvédelmi szervezete, el akarjátok mosni gyakorlatilag a műfaji különbségeket, úgy gondolom, hogy már önmagában az egy garancia a közösségi rádiózás, hogy ott nem anyagilag érdekelt emberek vannak és akkor sokkal többen is lehetünk, mi például 60 körül dolgozunk Pécsen kivétel nélkül önkéntesek, ha fizetni kéne, 2-3-4-5-öt tudnánk és akkor már valami egészen más dologról lenne szó, mondom, aki nem látta, volt ez a nyilatkozat, minden tagrádiónak be kellett nyújtani a gazdasági szervezetről a reklámújság, hány százaléka, az összes bevétel hány százaléka, kiadás ???. stb. Elismerem ezt a műfajt, de soha az életben nem fogunk tudni megegyezni, mert tényleg teljesen nyilvánvaló, hogy vannak a non-profit önkéntes munkán alapuló közösségi rádiók és vannak az egyébként lehet, hogy nagyon magas szakmai???.
- más: Az, hogy non-profit egy rádió, az nem azt jelenti, hogy nincs bevétele.
- Természetesen, csak másképp használja, valóban másból él, dolgozik, tanul ???. lehet hogy nagyon magas szakmai munkát végeztek, de az egészen más műfaj, tudjátok 3 éve az az álláspontom, hogy ezeknek a rádióknak a tagságát meg kellene szüntetni, most ne vizsgáljuk, hogy annak idején a vezetés ???. el tudom fogadni a Péterfi Ferinek szerintem vannak álláspontjai, vannak pártoló tagsági státuszt létrehozni, amikor ugye nem szavazhat, tanácskozási joggal vehet részt az egészben és akkor konfliktusmentes???. nem is értem, hogy miért van szükségetek ebben a szervezetben, ahol ???.??. sajnálatosnak tartom, bele is írtam az előterjesztésembe, bár ??? nem annyira tudnak segíteni, annak idején azért jelentős összegeket utalt ki a szervezet nektek is és akkor esetleg lenne most a Rádió Derecskének saját adóberendezése, szóval mondom, semmi problémám nincsen a kereskedelmi rádiózással, de nevezzük már nevén a dolgokat.
- Feri: A kereskedelmi rádiózás nem az, amiről te beszélsz.
- Dehogyisnem. Most ne foglalkozzunk azzal, hogy a 20% meg a 10%, egyszerűen azzal, hogy egyszerűen ha anyagilag érdekelt emberek vannak az egy egészen más jellegű rádiózás. Arról nem beszél, hogy ezek a rádiók teljesen ki vannak szolgáltatva a piacnak, ott már nem is lehet bizonyos problémákat olyan módon megközelíteni, feltárni, ha ilyen fellengzősen fogalmazhatok, hiszen akkor esetleg elmaradnak a hirdetések, tudjuk, hogy az egész sajtóra igaz, hogy teljesen ki van szolgáltatva egyfajta gazdasági cenzúrának, tehát nagyobb tőkeérdekeltségek nem helyeznek el hirdetést olyan lapokban, tévében, rádióban stb., azért az üzleteiket feszegetik.
- Más: Hadd kérdezzek - komolyan véve azt amit mondtál, megragadott egy mondat, le is írtam, szó szerint idézem: el akarjátok mosni a műfaji különbségeket, ???. Pétertől elhangzott, hogy a szabadrádiózásban nincsenek műfajok, melyek azok a műfaji különbségek amiket szerinted ők aljas szándékkal el akarnak vagy nem???. mik ezek a műfaji különbségek?
- más, Debrecen: Mondtam, a Szól a rádió mondta el ma, különben nem ez volt az egyetlen eset, hogy Debrecenben egy kérdésről kizárólag az ő rádiójuk mert megszólalni, már az egy műfaji különbség, hogy nem vagyunk elkötelezve érdekcsoportoknak, tehát nem kell különösebben, nálunk nem kell azon gondolkoznom, hogy ???.
- Feri: Bocsánat, nem félreértés van köztetek, mert te a műfajnál a, úgy értetted a műfajt, hogy kereskedelmi vagy közösségi, a műfaj pedig másképp használjátok a műfajt???. a különböző típusú rádiók???.
- más: Értem én a véteknek a súlyát, különböző rádióknál megfelelő anyagi háttérrel tevékenykednek. Nem tudom, nálad szempont-e az és próbálod-e figyelembe venni azt, hogy ezek a rádiók mit csinálnak? Ha ezt nem veszed figyelembe, akkor ez valóban egy vétek, hogy valaki optimális körülmények között dolgozik relatíve. Amennyiben vizsgálod azt, hogy esztétikai kategóriákon kívül csak annyit nézel, hogy érték vagy nem érték amit csinálnak, akkor próbáld meg így elbírálni a dolgot, esztétikai kategóriákon lehet vitatkozni, hogy elhangzik-e a bazmeg vagy nem, de ???. minősíted őket.
- Más: Nem akarom minősíteni őket, megvan nekem a magánvéleményem arról, hogy ez a fajta rádiózás vagy az a fajta rádiózás mennyire értékes, de pontosan kifejezi a jog is a különbséget, ugye alapítvány, egyesület vagy betéti társaság vagy korlátolt felelősségű társaság, szóval ennél meg lehet ragadni, tehát visszatérve arra, amiről Csé is beszélt, hogy konfliktuskezelés, felvállalás, nekünk nem az a célunk, hogy naponta fejjel a falnak rohanjunk, de hát voltak és nyilván lesznek is sajtópereink, mert nem szoktam gondolkozni azon, ha megalapozottan és megfelelő tények birtokában szóljunk és pontosan tudom, hogy van kb. 5 média újság, tv, rádió, de meg is mondják nyíltan neked, hogy nekik meg nem. Nekik az a lényeg, hogy bevételt és reklámot szerezzenek. Most az más kérdés, hogy miért alakult ez így, azt mondom, hogy nevetséges dolog egy klubban szerepeltetni akik nem odavalók. Tisztelem, becsülöm a ???. rádió nagyon színvonalas kereskedelmi rádió volt, benne is van a megfelelő érdekvédelmi szervezetben, s ott van a helye és egy pillanatig nem akart non-profit szervezet lenni, pedig ők is szerveztek kulturális programokat és egyebeket. Pontosan, (ez felelet egy hátul beszólónak) igen, ha megvan nekik az érdekvédelmi szervezetük, én nem akarok a kereskedelmi rádiók érdekvédelmi szervezetének tagja lenni, ennyi. Egészen más célokat követünk nyilvánvalóan.
- Feri: Talán nem arról van szó, hogy gyűlöli ezeket, hanem az a szervezet, amelyik a szabadrádió nevet viseli, annak más sajátossága ???. ha jól vettem ki fuzionáljanak, egyébként most éppen arról van szó, hogy mi a helyi rádiók egyesületével, amelyikben kereskedelmi rádiók is vannak, fogjunk össze bizonyos ügyekben, tehát nem arról van szó, hogy nincs közös platform közöttünk, hanem az ebbe a szervezetbe tartozás más kritériumot ???.
- Más: Tulajdonképpen ti meghatározzátok a kritériumokat és amelyik rádió nem felel meg ennek, avval nem írjátok alá a szerződést, felesleges tovább ??? akkor nekik esélyük sincs, hogy bekerüljenek ebbe a szervezetbe.
- Más: Így van, pontosan ő és az ő általa megbízott néhány ember nem tudta ezt a bizonyos dolgot lefektetni, mert nem egyszer meg lettetek bízva
(én nem lettem megbízva én személyesen)
dehogynem, emlékezzél rá, hogy volt egy hatalmas nagy vita abban a teremben, Budapesten, amikor a kazettákat felhoztuk, hogy bebizonyítsuk
(jó, de én akkor sem lettem megbízva, hogy meghatározzam???.)
ha egy alapítvány lennék???.
(bocsánat, ha elolvastad az előterjesztésemet, mindenkit megillet az ártatlanság vélelme, így önmagában szerintem elég jó garancia, ami 90%-ban eldönti a kérdést, de most nem akarom felsorolni, hogy idézőjelben milyen vizsgálatokat kell elvégezni. Most egy pillanatra visszatérve kedvenc példámhoz a British American Tobacco Pécsett rajtunk kívül az összes helyi orgánumot szponzorálja, egy hónapja működött a rádió kilencvenöt őszén, amikor behívtak és felajánlották ezt a támogatást és hát megértették azt, hogy mi egészen más jellegű ??? és ha valakitől akkor a nagyvállalatoktól, bankoktól egyebektől nem is fogadhatunk el pénzt, na abban a pillanatban a pécsi események 80%-áról nem is szólhatnék úgy ahogy szeretnék. Azt mondta??. ne érts félre, ez csak egy szponzorálás (és te félreértetted), nem, mert én tisztelem, becsülöm, jó hát tudjuk hogy ez hogyan működik, nem jelent meg a BA-tól??? (bié?) soha a pécsi sajtóban az életben semmilyen kedvezőtlen cikk. Nem is fog csak nálunk, például nyilván nem szponzorálnak mondjuk egy év múlva, mint ahogy mi keményen fellépünk a dohányzás ellen bizonyos dolgokkal kapcsolatban, hogy szóltunk arról, hogy az Egyesült Államokban - bár sok szempontból nem tartom példaértékűnek, de mondjuk amit a dohányzás elleni kampánnyal folytatnak azt igen, ezért az amerikai dohánygyárak agresszívan terjeszkednek a közép-kelet-európai országokban és a harmadik világban, ilyen hasonló vélemények nem hangozhatnak el nyilván azokban a médiákban, amiket ők is támogatnak.
- Csé: (Valamit beszél, a Budapest Bankot értem, meg a támogatás szót, semmi mást)??? Arról van szó ???.(na innen lehet hallani) Egyébként azt hiszem, hogy két dologban alapvetően különbözik a kétfajta típusú rádió, én úgy hiszem valaki elmondta idézve engem, tehát jó embert idézett, hogy a szabadságot és a szerelmet nem lehet megvásárolni. Minden mást meg lehet vásárolni pénzért, ezt a kettőt nem. Ennek következtében - talán neked mondtam -, hogy én megtehetem azt, ha a hallgató betelefonál az adásba és azt mondja, hogy játsszam le a Zárai-Vámosinak??? a legújabb slágerét, akkor mondhatom, hogy ezt nem teszem meg. Na most, ha a Zárai-Vámosi??? lemezcéget támogat, akkor valószínűleg nem tehetem meg ezt minden következmény nélkül, így is vannak következmények, de az más. Tehát ezt a fajta szabadságot, hogy én azt mondom amit akarok, ez azzal együtt jár, hogy bizony a támogatók jelentős részét elvesztem, ennek következtében másfajta szervezetben és egészen másfajta működésben gondolkodom, mint ti, de nem erről szól ez a történet. Ez a történet arról szól, hogy a Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete milyen fajta követelményeket támasszon a tagjaival szemben és azt hiszem, hogy két oldalról lehet megközelíteni ezt a dolgot. Van egy elvi, ami úgy néz ki, hogy csak egyfajta rádió jó és csak egyfajta felel meg ennek a követelménynek, na jó, hát még beengedünk egyet-kettőt, ami ehhez hasonlít csak más a neve, mert nem mi vagyunk a tulajdonosai. Egy másik szempont, hogyan tud működni a szervezet. És ha abból a szempontból nézzük meg a dolgot, hogy melyek azok a közös érdekek, amelyek a legkülönbözőbb típusú, lehet hogy nem is közösségi rádiókat mégiscsak együttműködésre tudják késztetni, akkor egészen másképp fogalmazódik meg ez a dolog és akkor azt mondom, tegnapelőtt jártam Hódmezővásárhelyen, ahol az egyik rádiónak van egy kegyeleti műsora, ami abból áll, hogy Hódmezővásárhelyen az előző héten a bakancsot feldobott embereknek a mindenféle gyászjelentéseit ismerteti. Hát nem mondom, hogy ezt túl gusztusos dolognak tartom, de hát az újságokban is van egy ilyen gyászjelentés rovat, tehát ez egyfajta szolgáltatás-típus, ami első látásra megdöbbentő, de azért nem teljesen idegen, mert lehet ez fontos is akár. Vannak közös érdekeink az általunk nem annyira közösségi rádiónak tartott rádiókkal, akkor elképzelhető, hogy meg tudunk lenni egymás mellett egy szervezetben még akkor is, ha sem a szervezeti forma, sem a gazdálkodási mód, sem a világról alkotott kép, sem a működési mód nem egyezik meg egymással. Ha azt mondom, hogy vannak-e fizetett alkalmazottak vagy sem, ez önmagában arra nem utaló dolog, hogy közösségi rádió vagy kereskedelmi, vagy közszolgálati-e. A Civil rádióban van fizetett alkalmazott egy fő, meg még néhány polgári szolgálatos és teljesen mindegy, hogy mennyit keres (még félre is tud tenni belőle), nem az az érdekes, hogy fizetem-e, hanem hogy miből???.8b oldal vége

9. kazetta a) oldal:
- Feri: Abban maradtunk, ha emlékeztek volt a kiírásban egy olyan invitálás is, hogy ennek a rádiózásnak az etikai konfliktusairól írnánk, tehát ott 3-4 kérdés is fölmerült, Csé mindjárt egy megragadható gyakorlati ??? dologgal kezdi, köztünk szólva én azt gondolom, hogy ennek ürügyén megint arról fogunk beszélni amiről délelőtt beszéltünk, tehát, hogy mi is ezeknek a rádióknak a sharmeja???, mi is érdekes ebben.
- Csé: De jó, hogy a Péterfi így befolyásol. Tehát, példa az életből, ismeritek néhányan miről van szó, akik nem, azok most fognak vele szembesülni. Egy ilyen tanügyi beteg lovat szeretnék nektek elmesélni, maga a dolog az egy közösségi rádióadásban zajlott le, kár hogy nincs itt a képviselője, de nem az az érdekes, hogy ott zajlott le, mert bármelyikünknél megtörténhetett volna talán. Ez egy éjszakai műsor volt és ezekben a rádiókban az a szokás, hogy ha a hallgató telefonál, ahogy megcsörren a telefon, beadják adásba. Ennél itt egy kicsit több is történt, tehát az, hogy ennek a rádiónak a munkatársai felhívtak egy telefonszámot, a vonal végén kedves hölgyek szoktak volt lenni, ezek a hölgyek cseverésznek a telefonálóval és bizonyos kívánságaikat is teljesítik, ami telefonon egyáltalán teljesíthető. A műsort készítő rádiósok tehát vidáman elkezdtek beszélgetni ezekkel a hölgyekkel, különböző dolgokról, többek között arra kérték őket, hogy mutassák meg, milyen az ha élvezés közben lihegnek a lányok, aztán arról beszéltették őket, hogy miért vállalták el ezt a foglalkozást, majd arról beszéltették őket, hogy milyen aberrációkkal találkoztak amiért ez a foglalkozás érdekes lehet, arra a kérdésükre nem kaptak választ, hogy mennyiért csinálják ezt a foglalkozást. Ilyen és ehhez hasonló, valamennyiünk számára izgalmas kérdést tettek fel és folytattak beszélgetést. Egészen addig, amíg a lányok szolgáltatásait egyébként igénybe vevő, a telefonszolgáltatást igénybe vevő úr fel nem hívta ezt a telefonszolgáltató céget azzal, hogy halljátok, hogy amit beszéltek az megy a Tilos rádióban, mire a csajok észbe kaptak és elkezdtek sikítani a telefonba, hogy ők ezt kikérik maguknak, hogy jönnek ehhez. Majd ezek után, hogy kiderült az ármány és meg kellett szakítani a beszélgetést, utána, mert ez hajnalban 4 körül történt, úgy fél ötig megtárgyalták a fiúk egymás között, hogy miket is hallottak és milyen érdekes volt ez a beszélgetés. Hát ennyi az, ami a történet maga és én arra gondoltam, hogy fejtsük meg itt, hogy tulajdonképpen mi minden is történt itt, milyen sok ??? itt etikai szempontból, úgyhogy érdemes elkezdeni azt hiszem ???.
- Feri: Azért nagy hibája ennek a példának, hogy az idézet ???.
- A dologhoz hozzátartozik, azt majd később elmondom, hogy én miért hallgattam meg többször is ezt a műsort
- Feri: Tekintsük objektívnek
Igen, tekintsük úgy, mintha ez tényleg így lett volna. Ha nem így lett volna, akkor is érdekes.
- Akkor vegyük fikciónak.
A hölgyek nem tudták, hogy adásban vannak. Hozzá kell tennem, hogy a szolgáltatás nyilvános, tehát bárki felhívhatja, tulajdonképpen ők ha úgy tetszik egy rádióállomás, ???. jelleggel működik és interaktív.
- Más: Elvileg Horn Gyulát is felhívhatja bárki.
- De az nem nyilvános szolgáltatás, a Kabinetiroda nyilvános szolgáltatás, de Horn Gyula lakása az nem nyilvános szolgáltatás.
- más: például volt egy olyan műsor, szeretnénk újra indítani, csak azért nem megy, mert hirdettük, hogy bárki betelefonál, a beszélgetés adásba kerül és 40 másodpercig azt mond amit akar,???. Józsi vagyok és Pistit keresem, viszont akkor az a kérdés, hogy ebben az esetben mi a teendő, ha igazából mi sem akartuk ezt a dolgot, de mégis bekövetkezett. Úgy gondolom teljesen nyilvánvaló, hogy a törvény is úgy szabályozza, hogy nem lehet valakit hozzájárulása nélkül adásba adni, jóllehet ez egy jó ötlet volt a Tilos rádiótól, nyilván én pont ezt az adást nem hallottam, nyilvánvalóan azért nem szabadon választott ez, alkalmazkodni kell, ha valaki eljárást indíthat, hát akkor be kell tartani.
- Más: ??.a kérdés az az, hogy ??? etikai vétség???. mit lehetett volna tenni???.(hosszas dünnyögés, hadarás távolról, mindössze ennyit hallok belőle, bocs.)
- újra az előző hang: Szerintem nem történt, nem ez a lényeg, ha egyszer a törvény ezt tiltja akkor ez ellen te semmit nem tehetsz, jó, de akkor se mondhatjuk nyilvánosan, hogy kérem, márpedig mi a Szarámaszer úgy döntött, hogy az összes szar rádió bead bárkit adásba. Hogy aztán azt csinálod magadba a rádiódba, az másik kérdés. Szerintem te is azt akartad mondani, hogy egyes rádiókban időnként leanyázzák a hallgatót, hogy mondjuk ilyenkor mi a helyzet. Nem próbálom kiszolgálni az igényét, ízlését, nem próbálok vele egyetérteni, hanem vagy finoman érvekkel vagy durván, mondjuk ilyen nálunk nem fordul elő nagyon hosszú ideje, akkor mi történik.
- Magyar Ádám, Civil Rádió: Most egy pohár bor után úgy gondolom, hogy ezt én is megcsinálnám, tehát gyakorlatilag ez egy olyan dolog, amit sehol máshol nem lehet hallani. Én azt mondom, hogy Jó napot kívánok, Magyar Ádám vagyok a Civil Rádiótól és szeretnék arról beszélni hogy. Ha ezt tenném, már nem mondanának semmit, már nem lenne érdekes a műsor, tehát már nem lenne érdekes, hogy bemutatom azt a telefonszámot ahogy az működik. Akkor a lányok szelídebbek lennének vagy nem mondanának semmit sem gyakorlatilag.
- Más: Ez ugyanolyan lenne, mint egy kandi kamera. Az a baj, hogy ez élőben ment, mert ha ez nem élőben adja le, hanem konzervként, utólagos beleegyezéssel ???. Csinálhatunk mi nagyon érdekes műsorokat, ha ki van dolgozva, hogyan tehetjük etikussá úgymond ezt a dolgot. Esetleg ha valakit érdekel, Péter jóvoltából fénymásolva elhoztam a szakdolgozatom, a közösségi rádiózásról és volt egy mellékletem, vagy javaslatom egy etikai kódexre??.
- Csé ?? felvettük a műsort, mert annyira fontos a rádió ügye, ??. nem érdekes, majd utána engedélyt kérünk az illető szolgáltatástól, hogy elhango???. ???. Ki mindenkitől kell engedélyt kérni?
- más: a munkáltatótól, szolgáltatástól
- csak attól? Mi van akkor, ha azt mondják a lányok, hogy ők nem? Bocs, nagyon disznók voltatok amúgyis, nem.
- Más: Hát igen, van egy nagyon jó műsor a kazettán, nem tudok vele mit kezdeni.
- Más: Bemegy a telefonhívás, felveszi a lány és akkor mondja, hogy nem.
- Ez fontos kérdés, amit most mondasz.
- Más: Szerintem legegyszerűbb megoldás az, ha valaki valahova telefonál, bemutatkozom, hogy ki vagyok és ettől kezdve teljesen tisztességes a játék, mert én úgy érzem, ha felemelem a telefont, valakit felhívok, akkor megmondom ki vagyok. Vannak rádióműsorok amikor ezt kijátsszák. Szerintem, hogy mennyire etikus valami az mindig attól függ, hogy ki milyen közösséghez szól. Ezt már megbeszéltük az elején, hogy lehet, annak a közösségnek lehet bazmegelni, akinek én rádiózok. Vagyis egy kicsit lehetne úgy is mondani, amilyen a mosdó, olyan a törölköződ. Tehát vannak olyan rádiók akik megteszik, vannak akik nem. Ha azt mondjuk, hogy demokratikus rendszer vagyunk, akkor mindent lehet. Az etika attól függ, hogy én milyen társadalmat vagy milyen közösséget képviselek, mert az egyik részt elfogadja, mert ha azt mondom, hogy megyek a Rákóczi térre, akkor ott tudom, mi az etika, mi tartozik hozzá. Ott nyugodtan leszólíthatok egy leányzót, azért nem jár pofon, de ha az Operaházban teszem ugyanezt, akkor nem etikus. Úgy kell ezt nézni, hogy kihez szólok és milyen szinten. Ha tudom, hogy az én hallgatói rétegem olyan és az én rádióm olyan, akkor nem csinálom. Ahogy az elején mondtam, én nem engedném meg, hogy a műsoromban ilyen esetleg előforduljon.
- Más: A te hallgatói réteged személy szerint milyen? Nem arról van szó, hogy tetszik vagy nem tetszik, hanem véletlenül odateker és fölkiált: azannya, ez az én lányom!
- Más: Éppen erről van szó, illő bemutatkozni, ha ez nem történik meg, akkor heccről van szó. Egyébként a Danubius rádióban is van ilyen műsor, hogy fölhívnak különböző cégeket és megpróbálnak olyan dolgokat előadni, hogy ez meg az van, szerintem ott sincsen különösebb hozzájárulás ehhez a dologhoz. Mi hasonló dolgot csináltunk egy-két évvel ezelőtt, valakinek felhívtuk az ismerősét, hogy mondja meg nekünk a telefonszámát, mondja el hogy néz ki a lakás, telefonon keresztül elindítunk egy kamerát és aki a telefon túlsó oldalán van, nem tudja elképzelni, hogyan tudom elmondani mi van az ő lakásában. Ő pedig a telefont elkezdi mozgatni bent és röhög az egész hallgatóság, hogy?? Utána elmondom vagy előtte, hogy ön egy élő adásban van és akkor tudja is hogy mi ???. Nagyon ritkán fordul elő nálunk, nem is tudom mikor volt egyáltalán ilyen, bármikor bárkit azonnal be merünk tenni egyenes adásba, nagyon sok élő adás van egész nap 4-5 ilyen előfordul. Soha egyetlenegy drasztikus példa erre nem volt. Szerintem függ attól, hogy ki az aki a műsort
- női hang, Rádió 11: ???mondjuk azt, hogy kurvák vannak a vonal másik végén, ugye, ez külön érdekességet ad ennek a történetnek, mert azt is képzelhetnék, hogy velük máshogyan is lehet bánni. Felejtsük el a hallgatókat, nem bánhatunk másképp, nekünk mindegy, ő egy ember ott a vonal végén, akinek adott esetben egy nagyon speciális foglalkozása van, ugyanúgy tudnia kell - nem akarom félrevinni a dolgot, de úgy a mulatság kedvéért a műsorvezető úgy gondolta, hogy felhívja az egyik rovatvezetőt, mert tudta, hogy aznap van a 60. születésnapja, ilyen egészségügyi rovat volt és a rovatnak a vezetője egy köztiszteletben álló, nagy tudású, nagyon ismert orvos, kórházi főorvos volt. De tudtuk, hogy nagyon szabadszájú ember, ő nem tudta, hogy a vonal végén, hogy itt rögtön egyenes adásba fog belemenni. Szervusz, Tamás vagyok, Alikám, csak azért hívtunk, mert szeretnénk neked gratulálni a 60. születésnapod alkalmából. Erre azt mondja Ali, a köztiszteletben álló főorvos, aki rovatvezető a Rádió 11-ben, hogy mit szólsz Tamáskám, milyen vén fasz vagyok. Képzeljétek, ezek után a műsorvezető önmagától megrettenve azonnal bevallotta, de Alikám, most hallják???. Azért jutott eszembe, mert ugye itt nem egy kurva volt a vonal végén, hanem??? én ezt fontos aspektusának tartom, ez csak egy vonulata, de tanulságos.
- Kétféle bemutatkozás van, Halics Attila vagyok, Berettyó Rádió, vagy én vagyok az Ati, Berettyóújfaluról.
- Hát ilyen sok van.
Mi a véleményetek arról, tényleg kíváncsi vagyok, ez nálunk vitatott kérdés: Gizike vagyok, sziasztok típusú beköszönés és viszont. Ez miről szól?
- más: A műsor kezdetekor? Ezt nem tartom rossznak, amennyiben nem él vissza.
- Mi lehet az oka annak, hogy az emberek, tanulva mindenféle kereskedelmi rádióktól, ahol játékból lehet nyerni szaloncukorkát, nem a teljes nevükön mutatkoznak be.
- más: Ez lehet a sztárságnak bizonyos fajta értékmérője. Tehát minél inkább sztárolja egy műsorvezető magát, annál inkább ad magának fantázianeveket. Ezt a fajtát azért mondja, hogy őt a környezete ne ismerje fel vagy ha esetleg olyan dolgot mond, őt ne nevessék ki. Soha nem érzi magát egyenrangú partnernek. Aki teljes névvel beköszön, ahhoz nagyfokú önbizalomra van szükség. A hallgatók nem merik vállalni önmagukat mikor betelefonálnak. Ha az ember olyan műsort csinál, ahol olyan véleményt kell nyilvánítani, ami őrá nem hat, nálunk jellemző, hogy teljes névvel bemutatkozik, ez és ez vagyok, az út szélére leálltam, mert nagyon tetszett Pajor? Tamással ez a múltkor fordult elő, a rock hittérítő.
- Más: Térjünk vissza Gizikéhez, aki így mutatkozik be, ő a betelefonáló, sziasztok, Gizike vagyok, éljen Rákosi Mátyás. Megint ne azt a részét nézzük, hogy ennek milyen büntetőjogi felelőssége van, ez esetben nem sok van, de hogy érdemes bizalmatlannak lenni azzal szemben, aki a nevével nem vállalja saját magát.
- Mindig a pillanatnyi helyzet dönti el.
- Más: Én majdnem minden este csinálok kívánságműsort, de azt mondhatom, hogy 90%-ban csak így mutatkoznak be, mert ez egy olyan műsor, fiatalokból áll??
- Feri: Két dolgot hadd meséljek el. Az egyik az az, hogy a múltkor ?? Tilos rádiót hallgattam éppen, valamiről ment egy beszélgetés, majd egy telefonáló azt mondta, hogy Pándi Andrást a kormányba és letette a telefont. Ennyi volt az egész. Mondták, hogy hülye és abszolút helyén volt, nem volt durva, ebbe a mentalitásba, ebbe a környezetbe illett. Az, hogy a telefonáló mit mond, ??. nyilvánvaló tartósan fékezni kell. Amit mondtál, az alapképzésedre, nekünk van egy ilyen, a non-profit szektor úgy szokta csinálni, hogy tele van ilyen angol kifejezésekkel, hogy mission - misszió, meg management meg???. baromira idegesített, hogy ennek nincs meg a meg szerintem a seggnyalásból nem is fordítjuk le sokszor magyarra ???. kiskátéja, amivel megpróbáljuk összefoglalni az értékeket és pont ez a kérdés ???mandinerből, én baromi allergiás vagyok és szerintem ez is a seggnyalásnak a része, hogy Micike vagyok a Lenin körútról és a műsorvezető meg Pisti vagyok, parancsoljon, mondja. Ez egy idegen kultúra, az angol kultúrában a becenév vagy a keresztnév az egy természetes kommunikációs forma, Paul vagyok én meg John, de a magyar kultúrától ez idegen, szerintem a rádió mentalitása megszabja, nálunk is van egy saját ???. hogy ahol csak lehet, mi teljes névvel mutatkozzunk be és a hallgatót is kérjük arra, teljes névvel beszéljen, ha csak valamiért nem akar anonim maradni, mert ez a joga megvan persze, de a megszólítás és a viselkedés formája már eleve inspirál arra, hogy Jóskának mondjam magam, Ferikének vagy mondjam azt, hogy Péterfi Ferenc vagyok. (Csé, az előbb hülyeséget mondtál szerintem adásban, tényleg. Csé azonnal visszavág.) Én azt mondom, ha elkezdünk nagyon keresztnevezni vagy néha nem mondjuk azt, hogy akarja esetleg a teljes nevét mondani, ebből teljesen kiderül, ha valaki valóban - erre joga van, hogy konfliktushelyzetben - nem akarja kiadni magát, nem ezzel van a baj, hanem ???.garancia arra, ha mi elkezdünk ilyen, és aztán már dj., mikor elkezd tele lenni ezzel a???. mindegy, nem akarom magam fel???. megyek a pesti utcán és a plakátokon legfeljebb a december a magyar szó. Nincs egy magyar szó, már opening ??? Tudom, nagyon szélsőséges vagyok és minden racionalitásomat elveszítettem, de ez a hülyeségnek számomra olyan foka, ami ???.
- Túró???: Médiaetikát, szabadrádiós etikát, szerintem elég sok etikai, a Tilos az állatorvosi ló, külön műfaj, az a Tilos. Érdekesebb ennél az, hogy - félretéve a régi szép konspiratív időket amikor is a Tilos is meg az Objektív is kalóz volt ??? például a Csé-féle FIKSZ rádió az kalóz volt, be is mutatkoztak ??? adásban, sajtótájékoztatót, beindultak, ez megint csak egy más téma, de a kalózokkal meg a mostani kalózokkal is általában nem az a jellemző, hogy megadná a hatóságnak? hallgatóságnak??? (vagy minek. ???) a lehetőséget. A Tilosban az az érdekes, ahogy azt a Csé is megjegyezte, hogy az a betelefonálói kör, mert állandóan csöng a telefon ez tény, - ugyanaz a 20-30 személy, illetve aki ráteker és felháborodásában betelefonál, ilyen volt a FIKSZ rádióban is - a miért járnak párosban pisilni a lányok, ez volt egy órán keresztül a műsortéma. A Tilos rádió, miért jó, jegyzem meg (ha jól értem ezt mondja, de inkább képzelem. M.) de akkor sem, én ezt elintézem egymagam is. (itt kacagás). Tehát a Tilosban nemhogy a hallgatók akik betelefonálnak és álneveken, nem ám Gizike vagyok, hanem Bányász és Tengerész, ilyen nevek vannak és mindenki tudja, hogy a Tengerész, akkor oda kell figyelni, mert a Tengerész az, tulajdonképpen meg kéne fizetni, hogy ő betelefonál s amikor egyszer a Tengerészt lekeverték, az aki minden reggel betelefonál és egyszer valamelyik lekeverte, és akkor aggódó telefonok, úristen, most a Tengerész megsértődött, nem fog többé betelefonálni? Tengerész munkahelyről telefonált, mindenki őt figyelte és a főnök szólt, hogy lesz szíves nem telefonálni, mert a termelés rovására megy ez a helyzet. A Tilosban általában Tilosos műsorok mentek, tehát ha valaki a mai egy napot végigülte akkor valamelyes képe lehetett a Tilosról ha egy percet se hallotta, de a Tilosban nem csak tilos műsorok vannak, hanem például a Muzsikás együttes egyik tagja vezet népzenei műsort, a Közgáz Jazzklub az egyik legmenőbb a 70-80-as évek egykori vezetője ad jazzműsort, tehát vannak ott atipikus esetek, akik teljes nevükön bemutatkozva, tényleg profik, nem is műsorvezetőséget tekintve, hanem főleg abban, hogy egyébként is otthon vannak, mint a Muzsikás együttes a magyar népzenében, nehéz lenne nála hitelesebb műsorvezetőt találni, de azért a nagy többség, Tilosos műsorvezető és nem szokásos bemutatkozni, sőt ez olyan snassz, nekik olyan nevük van, az a számítógépes, Rettegett Iván néven fut, ott az orosz rockos kolléga, aki szégyelli a nevét, senki nem ismeri az eredeti nevét és ő a Vörös Patkány, szóval ilyen neveken futnak, különösképpen az ember nem érzi etikátlannak. Ha az ember mondjuk fölhívja Rettegett Ivánt, akkor nem Kovács Jánossal szeretne beszélni, hanem azzal, teljesen lényegtelen, hogy ez az ember Kovács János és egyébként ha nem a Tilosban vagy mindegy, hogy melyik rádióban tölti az idejét otthon példás családapa, amit persze nem tételezek föl róluk, hanem ott ő a Rettegett Iván és ez az álca, ez tartozik ehhez a műfajhoz, ez tartozik a szelleméhez, az internethez stb. ez nagy vita a világban, ez hozzátartozik egy kulturáltabb, saját nevet is vállaló műsorvezetőhöz. Ezek a műsorok kevésbé betelefonálósak, mert általában egy Tilos rádiós átlag hallgató kevesebbet konyít a magyar népzenéhez és a jazzhez, mint mondjuk a technóhoz.
(itt már mindenki beszél) 9.a) vége
*
9b) oldal:
- Feri: Van egy érdekes szituáció a betelefonálással kapcsolatban, de ennek két tanulsága is van. Cseh Tamással volt egy hosszabb beszélgetés a rádióban és eközben betelefonált egy törzshallgató - nem pontosan hallgatva a dolgokat -, aki egy ágyhoz kötött mozgássérült (többen: mindenki ismeri???. a Józsi), így van, a Józsi, csak a történet, mert érdekes a szituáció is és a figura, Cseh Tamásnak is a ?? Ha van pár percetek erre.
(Itt bejátszás a műsorból, de erősen visszhangzik, gondolom, ezt nem is kell leírnom, ugye, Feri?)
- Más, FIKSZ: Én valóban nagyon komolyan veszem, hogy valóban interaktív legyen a rádió, és ha valaki hallgatja a műsoraimat, annak egy része az a siránkozás, na már megint senki nem telefonál be, ehhez én már hozzászoktam, tehát nem is zavar, néha örülök is ha nem telefonálnak, majdhogynem szándékosan teszek föl olyan kérdéseket, amik vagy annyira blődek, bár erről már leszoktam, a kedvenc példa, hogy az akvárium mit jelent magyarul, vagy annyira specifikusak, hogy nem várok választ, de amikor elég gyakran betelefonálnak a hallgatók, olyan még nem volt, hogy én kapásból adásba adtam volna valakit. Nem azért, mert unetikus, hanem előzőleg nem árt vele tisztázni, egy-két dolgot elmondani neki, hogy hol van. Általában szám közben telefonál, tehát olyankor nem kell lehúzni a nótákat, van idő megbeszélni a dolgokat és bár mint délelőtti felszólalásomból kiderült, mindenféle anyagi érdek meg ilyesmi az eléggé távol áll tőlem, de azért talán nem minden hallgató ilyen idealista és nem árt őket stimulálni, ezért egy koncertjeggyel itt ragadom meg az alkalmat, eléggé etikátlan, hogy a Fonó Budai Zeneház ??., mindenki menjen el oda, tehát a Fonóba ingyenjegy, bármikor érvényes jegy (én is osztogatom vidéken), általában aki a FIKSZ rádiót hallgatja, olyan zenéket, találkoztam a Fonóban, találkozik a két ízlésvilág mindig mondom, hogy van Fonójegy, tessenek betelefonálni, de és itt jön a probléma, hogy van aki betelefonál, de félénk és nem akar adásba kerülni, a megfejtés, gondolom büszke arra, hogy betelefonált és megfejtette a kérdést, akkor jön az etikai probléma az én számomra, hogy szabad-e neki Fonó-jegyet adni, mert nem a megfejtés a lényeg, legalábbis számomra ilyen utilista??? ?? volt már olyan hallgatóm, aki na, mit lehet nyerni, még csak nem is a kérdés a lényeg, hanem a betelefonálás, hogy na mit lehet nyerni, az csak egy mellékes, hogy kap-e Fonó-jegyet, mert bárkinek adok, ha szépen megkér, hanem az, hogy adásba kerül, hogy interaktív legyen a rádió. És akkor ilyenkor jön a - legalábbis számomra -???. ha ő nem akar adásba kerülni, megadjam-e neki a jegyet? Általában meg szoktam adni, de ez a FIKSZ rádió egyik alapcélkitűzése, hogy minél hallgató-barátabb legyen. Szerintem a FIKSZ rádió az elsők között van - ?? szó szerint az utcáról, a hallgatók közül toborozza a munkatársait, én magam is többet hoztam aki betelefonált és egy hónap múlva ő is csinálta a műsort. Most ez egy áletika, álprobléma mondhatni, nekem különösen, aki,
- Seregély Tímea: ???.A lényeg az, hogy a Dzsumbujról készítettem egy műsort, nem tudom, mennyire ismeritek, ez egy olyan lakótelep, ahol nagyon rossz szociális körülmények között levő emberek élnek 40 nm-en.
(Feri: 20 nm, amelyiket összenyitottak, azok 40 nm-esek)
Behívtam egy hölgyet, elkezdtem vele beszélgetni, egész jól belemelegedtünk a témába, miközben jött egy telefon. Nagyon megörültünk neki, a technikusunk mutatta, hogy van egy telefonunk, ő nem kérdezte meg, hogy mit akar vagy egyáltalán miért telefonál, beszélni szeretne velünk. Bekapcsolta: én kezdem, hogy jó napot kívánok, Seregély Tímea vagyok, itt a műsorunk, s akkor megkérdezi a srác, hogy tudjuk-e, hogy meghalt-e már a U2 énekese? Hát én mint kezdő riporter teljesen ledöbbentem és pár perc alatt megpróbáltam konszolidálni a helyzetet és mondtam, sajnos nem tudjuk mikor halt meg vagy egyáltalán meghalt-e, de ismeri-e a Dzsumbujt és tud-e róla egy-két dolgot és megpróbáltam magam kivágni. Végül is azt mondta, hogy mivel a Dzsumbujban készítettek egy farsangot, ezért elmegy, végül is rábeszéltem, ismerje meg a Dzsumbujt. A végén a megoldás az lett, hogy mondta a technikusunk, hogy kérdezzük meg a rádióhallgatókat, hogy hátha tudja valaki, hogy meghalt-e már a U2 énekese. Erre nem jött válasz, de egy ilyen helyzetet nagyon nehéz megoldani, ha én nem tudom ki telefonál. (hangzavar)
A műsor típusától is függ, hogy betelefonálnak-e.
- Feri: azért nem kell mindent faji jellegre???

-??? Berettyó rádió: Teljesen igazad van, a te rádiódban az a fontos, hogy menjen, akármekkora a hallgatottság, mekkora reklámbevételt lehet elérni, teljesen tiszteletben tartom, nálunk viszont, bár hál’istennek nagyon ritkán fordul elő, mert éjfélkor is telefonálnak, nagy a hallgatottság ahhoz képest, hogy nem vagyunk egy három megyében fogható rádió, azért be szoktuk mondani, hogy sajnos, meglepő, hogy még a könnyű kérdésre sem???.
- női hang: vannak olyan műsortípusok, amelyeket nagyon nagy figyelem övez és mégse telefonál senki. Én például megveszekedett rádióhallgató vagyok, életemben nem fordult elő velem, akárhogy szólongattak, hogy felemeljem a kagylót, de szenvedélyesen hallgatok rádiót.
- Értem. Nem a műsort firtatta, én csak azt mondtam, hogyha x felhívásra nem telefonálnak???.
-,,, Berettyó folyt: Nálam viszont éppen erre megy ki, eleve tudom, hogy képtelenség, hogy erre bárki betelefonáljon és olyankor arról szól a műsor, ???. én viszont kalózrádiósként kezdtem, ahol eleve nem az számított, hogy engem két éven keresztül huszan fölhívnak és fölismernek az utcán, mert az akkor még veszélyes volt, de legalábbis megvolt a vadromantikája hanem az, hogy a jelenlét, hogy igenis jelen vagyok az éterben és igenis olyan témák vannak, amelyek - nem azt jelenti, hogy senki nem telefonál, hogy senki nem tudja a választ, hanem valami olyasmi legyen az éterben, ami megintcsak új, más, esetleg elgondolkodtatja a hallgatókat, nem az a fontos, hogy betelefonáljanak, hanem hogy érzékeljék, hogy itt most nem a ???.
(hangzavar)
- FIKSZ: Még mindig ott tartunk, hogy megcsörren a telefon, felvesszük és akkor kétfajta magatartás létezik. Az egyik fajta megkérdezi, hogy kedves uram, hölgyem stb. akarsz-e egyáltalán adásba kerülni. Ezt pontosan úgy szoktuk mondani, hogy ugye adásba akarsz kerülni, rávezetésként aztán lezárjuk a beszélgetésnek ezt a részét, a FIKSZben az a szabály van elfogadva többé-kevésbé, hogy meg kell kérdezni adásba kerüljön-e és miért a francért telefonált be, elképzelhető, hogy téves számot hívott, nem akarja, hogy felismerjék és ez olyanfajta személyiségjogokat sérthet, ha ennek ellenére adásba kerül és még egyszer mondom, be is perelhet, és akkor az isten nem nyeri meg a pert, hanem azért fontos, mert az emberi szabadságjogát sértettük meg azáltal, hogy nem kérdeztük meg, hogy ő akar-e nyilvánosan szerepelni. Nem közszerepelni akar-e, hanem nyilvánosan akar-e szerepelni. Tegnapelőtt Hódmezővásárhelyen ez a kérdés úgy vetődött fel, hogyha van egy választási műsor egy televízióban egy választási tudósítás és ebben a műsorban amikor a rózsaszín pártnak a nagygyűlésén készült, feltűnik Gipsz Aranka háztartásbeli, aki nem annak a pártnak a szavazótábora, csak éppen esett az eső és ő bement a terembe, hogy ilyenkor mi van. S abban állapodtunk meg, hogy ezt el kell kerülni, tehát olyanfajta tudósításokat kell a választási eseményekről adni, amelyben az ilyenfajta indifferens dolgokat a másik embernek a véleményformáláshoz való jogában, mert esetleg többet nem engedik be a lakásba, mert felfedezték őt annál a pártnál. Veszélyes dolog, nem jogilag, hanem emberileg, megtisztelni a másikat azzal, még azt is kockáztatva, hogy nem lesz belőle beszélgetés. Kicsikét rosszabb lesz a műsor ezzel, megkérdezem tőle előzetesen hogy hívják, nálunk teljes névvel kell bemutatkozni, ez a rádiónak abból a ??, hogy nem kalózrádió és nincs mit szégyellni, nincs mit titkolni. Ha nem akar adásba kerülni, elkerültük azt a kínos szituációt, jaj, bocs akkor most kikeverlek és még egy dolgot tettem, megtiszteltem azt a hallgatót, aki ezt tudja, hogy nálunk csak az kerülhet adásba, aki adásba akar kerülni. Amit a Balázs mondott, hogy ha betelefonál akkor úgyis adásba fog kerülni. Nem biztos, hogy tudja és nagyon kínos dolgok lehetnek ebből és lehetnek hallgatók, akik azt mondják, hogy ilyen lekezelő magatartást rádióba, nem telefonálok be, mert ehhez nincsen közöm. Ráadásul amit mondtál, hogy mondjon amit akar. Kivételes pillanat, veled értek egyet, hogy ugyanis azt, hogy mit enged meg magának a hallgató a rádióval szemben, a rádiót esetleg kockáztatva. Mit enged meg magának a többi hallgatóval szemben vagy a műsorkészítőkkel szemben, az nem mérték, ugyanis attól függ, hogy milyen módon fogadom amikor telefonál, hogy ha azt mondom neki, hogy bazmeg mondj amit akarsz bazmeg, akkor erre így is fog reagálni. És akkor fog elszabadulni az a fajta pokol amiről beszéltünk. Ettől még persze az ellenkezője nem teljes védelem az ellen, hogy valaki a többi ember méltóságát ne sértse meg, mondjuk hallgatóként.
- : Valós probléma egy tévének, rádiónak az országban, a televízióban, rádióban ugye nem akarják, hogy csak úgy adásba kerüljenek. Nagyon jól tudom, hogy a magyar televízióban kivételesebb esetben megy ki egy műsor, nehogy mindenféle vélemények elhangozzanak. Ennek ellenére én azért a Mélyvíz című műsorba be szoktam telefonálni s nem nézhetik sokan, mert elég könnyű betelefonálni, most valamennyire már nehezedett, de hát soha az életben persze egy kérdésem nem került oda. Persze, persze, majd átadjuk a műsorvezetőnek, az egész egy színjáték, aztán egyszerre, óriási meglepetés??. adásba ??? még ilyenre nem láttam példát mióta nézem a magyar televíziót, hogy végül is nem akartam adásba kerülni, aztán rájöttem, azért ez, mert a műsorban ült az RTL Klub egyik képviselője és őt akartam bírálni. Ez egy kivételes médiatörténeti pillanat lett volna, hogy mégis beadnak a műsorba egy véleményt, de igazából ez nem, annak a néhány rádiónak probléma, mint nekünk, akik szeretnénk és akár ilyen szélsőségesnek tűnő vélemények is elhangozhatnak, máshol ezt lekeverik. A Danubius rádióban volt pár éve egy eset, kollégám volt, hogy a romakérdésről ??. hát akkor most beszéljünk nyíltan, első telefonáló, parancsoljon: csak azt szeretném mondani: a jó büdös???. - lehúzták, kész. Döbbent zavar, sokáig zene és Jenő?? hát azért nem így gondoltuk, lehet, de mégis civilizáltabban, hát most akkor folytassuk a műsort, második telefonáló: jó estét kívánok, ez és ez vagyok, üdvözlöm, véleménye, ugye kulturáltan, persze, én nagyon, csak azt szeretném mondani: a jó büdös - lehúzták, akkor a műsor vége volt és állítólag, én nem hallgattam, másoktól hallottam, a műsort levették, Jenőt is levették egy hónapra, ilyesmi. Azért mondom, hogy a kereskedelmi rádiónak ez abszolút nem probléma, hát nem véleményrádiók, úgyhogy Szólásszabadság, a Horn Gyula anyját szidja, a másik mit tudom én a Lezsák Sándorét.
- női hang: Megtörténhet az, hogy a dolog még veszélyesebbre sikerül. Velünk többször is megtörtént, pl. egy olyan műsorban ez a Kapocs Magazin, a Kapocs irodának van egy műsora nálunk, ez egy kortárs önsegítő csoport, 15-17 éves gyerekek magát a műsort is, akik egyébként egyáltalán nem profik, nagyon szorgalmasan csinálják, mindig változó társaság, kéthetenként csinálják. Nem túl nagy nyelvi kultúrával, sok probléma van, nem gyakorlott emberek. Mindig elhatározzák, hogy valami témát körüljárnak, egyik volt az előítéletekről beszélgettek. Beszólítják a hallgatókat, általában telefonálnak is a műsorhoz és betelefonált egy hallgató, ugye tudták, hogy mihez kell hozzászólni és egész veszélytelenül indult a beszélgetés, de egy percen belül ott már cigányozás és teljesen fasiszta jellegűvé alakult a dolog. Ez például egy nehéz helyzet még egy idősebb, gyakorlottabb, kialakultabb gondolkodású ember is nehezen kezelheti, na most sok mindent lehet csak azt nem, hogy ezt nem reagáljuk le valahogyan, ezzel valamit kezdeni kell, mert egyébként, mert az lehet a helyzet, hogy jó, egyetértek vele, nem tehetjük meg. Ezek azok a helyzetek, amikre nehezebb felkészülni vagy az adott helyzetben, élő egyenes adásban nehezebb reagálni rá. Ez a szituáció egyébként jól megoldódott, mert emocionálisan oldódott meg, mert a gyerekek felindultak ezen a dolgon, nem is tudtak épkézláb mondatokat fogalmazni és ez volt a jó benne, mert érzelmileg, mert lejött, átjött, hogy őket ez felháborítja s ők nem tudnak azonosulni ilyen véleménnyel.
- lekeverem-e vagy sem, ez a nagy kérdés.
- női hang: Nem arról van szó, hogy vissza kéne vágni, hú de ciki dolog történt, hanem amikor csak úgy beszélgetünk. Tehát mondja a magáét, mondja, mondja, valamit már csinálni kellene, mert 72-edszer búcsúztam el tőle, de ő még mindig mondja, hogy ilyenkor mikor nem sértjük meg se a hallgatót, ami a legfontosabb, aki telefonált, illetve meg lehet-e sérteni a betelefonálót annak érdekében, hogy a hallgatót ne sértsük meg.
- Ebben Bolgár György a profi.
- Szerintem bármikor vállalnám ezt a leckét, de ez most nagyon érdekes, tényleg van különbség a rádiók között, 3 év, 3 és fél év alatt nem tudok ilyen esetről, nálunk nem fordult elő, soha nem volt ilyen probléma. Bent volt a polgármester, megkérdezték tőle, miért lopták el annak a bizonyos teleknek az árát? Miért lopott maga? Erről van szó. Szerintem nagyon sok függ attól, hogy azt a műsort hogyan készítem elő, az mennyire van megfelelően taglalva, ahhoz milyen véleményt nyilváníthatnak, mert rosszakaratú, trágár kifejezések esetében, hála istennek lekopogom, lehet, hogy ezután lesz, ilyen soha nem fordult elő. Az biztos, hogy megmondták, hogy nem értenek egyet annak az x városi vezetőnek, kulturális intézménynek a munkájával, vagy bejött a rendőrkapitány és megkérdezték tőle, hogy miért úgy viselkednek a dolgozói, mikor bemennek hozzájuk mikor egy kerékpárt ellopnak, de én ezt teljesen természetesnek veszem, ezt soha nem húzzuk le, de ha bármilyen olyan előfordulna, akkor lehúznánk. Olyan volt, ami előfordult nálunk, hogy sajnos a kedves műsorvezető nem vette észre, hogy még bent van a mikrofon és azt mondta, hú de elbasztam és akkor ennek a végét már lehúzza a technikus. Fizikailag fel vannak készítve azok a dolgozók akik ott vannak, hogy amennyiben ilyen van, azonnal cselekedni kell. Mi nem engedjük, hogy egyáltalán odáig elfajulhasson a dolog, hogy az valami ciki legyen. Lehet, hogy ez nem helyes dolog, de én úgy érzem, hogy nálam a ciki szintjéig eljut, akkor ezt le kell keverni.
- női hang: Hol marad a spontaneitás?
Úgy hogy beszélgetek vele, ha kell fél órát, soha ilyen gond nem jött elő.
- női hang folyt.: Nekem nem is olyan régen, 3 hete volt ilyen esetem, hogy katonai szolgálatról csináltunk műsort és előtte embereket kérdezünk meg az utcán, mi a véleményük erről a dologról. Utána felhívtam az Alba Kört, elmondták, hogy milyen a katonai szolgálat???. -??polgári szolgálatos, ezért ő volt az interjúalanyom, katonai szolgálat, polgári szolgálat és elkezdtünk beszélgetni. Betelefonált egy olyan 40-50 éves a hangja alapján és majdnem az egész műsoridőt ő töltötte ki, a polgári szolgálatosunkkal alig bírtam beszélgetni, mert annyira belemelegedett ebbe a témába és ráadásul a másik probléma, hogy politikai úton kezdett el. Nagyon nehéz volt őt ráterelni a másik vágányra, hogy ne a politika felé menjünk el, hanem a saját érzései felé,
- Más: Úgy érzem, hogy te voltál a hibás, ti. egy műsorvezetőnek az a dolga, hogy megfelelő irányba terel.
végül is jól megoldottuk, pedig ez a hallgató mindig visszatért, eltért attól ami???.
Azzal zártam, hogy ez egy vélemény.
- Más: Itt nagyon nagy baj van, a Katalin szolgálat nem mentális kérdés Magyarországon elsősorban, te onnan közelíted meg ahonnan akarod, ez Magyarországon akkor is politikai kérdés, mint ahogy a csókolózás nem elhatározás kérdése, hanem szándék kérdése mind a két fél részéről. 9b) oldal vége

10. kazetta a) oldal:
???.féltünk tőle, nagyon főidőben, pénteken este 7.10-kor kezdődött ez a műsor. Megmondom őszintén olyan nagyon nem ismertem az ő életét, hátterét, egy-két dologról kérdeztem és elment az idő 8.50 közben nekem mindig mutatták, hogy baj van, mi van az idővel? Csak egy telefon, még egy telefon, a végén fél kilenckor kellett lelőni a telefonok sorát. Végén a telefonokból állt össze az egész műsor, mindenki kérdezett. Én azért mondtam, hogy furcsának találom azt, hogy valakit invitálni kell arra, hogy telefonáljon. Nálunk nem jellemző, pont fordítva van, le kell lőni a telefonálókat. Ha valami téma van, mondjuk lehet, hogy tudják azt, hogy bármikor betelefonálhatnak, nálunk vakon megy. A keverőpulton megnyomják a gombot és kész, rögtön adásban van. Teljesen kulturáltan szokott menni. Most teljesen megijedtem tegnap, hogy ilyen is előfordulhat.
- más: Az a kérdésem, hogy szakmailag cél kell hogy legyen amiért betelefonálnak és van-e valamilyen határ, hogy mennyien telefonáljanak. Ugye, azt mondtad, hogy szinte abból állt össze a műsor. Lehet-e olyan fajta rádió, ahol ez nem cél és szándék.
- Igen, jól látod ezt a dolgot, nálunk az a cél, hogy a rádió családias legyen. Az nálunk nagybetűvel ki van függesztve, ha ott voltatok biztosan láttátok is: ez a rádió családi, ide bárki bejöhet, bárki elmondhatja a véleményét, és ez a hallgatóra is ugyanígy vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy azt irányozzuk elő, hogy bárkinek lehessen hozzászólása, de ezt keretek közé tesszük. Véleményem szerint kizárólagosan a műsorvezetőn múlik az, hogy az a műsor milyen. Tehát ha én egy irányba elviszem, nem teszek fel olyan kérdéseket, ami nyitottá tesz valamit, hanem megválaszoltatom magával a riportalannyal, kevesebb a telefonáló. De ha nyitottan hagyok néhány dolgot, tehát úgy próbálom kérdezni, főleg a városi vezetőkkel, ott direkt elhúzom a dolgot, tehát mindig úgy próbálom kérdezni, hogy mindig valami sejtés legyen.
- Feri: Azt gondolom erre nem nagyon van törvény, tehát a rádió mentalitása, törekvése, értékrendje határozzák meg. Lehetséges, hogy egy rádió sokkal inkább közlő akar lenni és nem annyira akarja bevonni, a magyar rádiónak, tehát az állami rádiónak van egy vagy két telefonos műsora, néhány, szóval töredéke és alapvetően közöl, de ugyanígy elképzelhető, hogy egy közösség azt mondja, hogy neki van valami üzenete, ezeket szeretné elmondani és az ő mentalitásukba kevésbé tartozik. Nem gondolom, hogy nagyon határozott keretek, módszerek lehetnek itt, még egy-egy típusú rádión belül is. Továbbmenve nagyon sokszor ugyanabban a rádióban a különböző műfajú műsorok is mások. Pl. a hírek alatt nem szeretnék valószínűleg, hogy betelefonáljanak. De ha beszélgetős műsor, lehet hogy felvételről megy a beszélgetés. De az annyit idézett Tilosnak a műsora eleve arra épül, hogy 6-tól vagy 7-től 10 óráig két ember beszélget valamiről és ebbe megpróbálják bevonni a hallgatókat. Itt az a kérdés, hogy ez a téma mennyire természetes vagy mennyire alternatív, vagy mennyire közönséges, meg hogy a két ember van-e elég érdekes. Ugyanis, ha a két ember együgyű, jelentéktelen vagy fölkészületlen, akkor azért???. Mindenki azt akarja lemásolni, amit mondjuk a Simó-Nádori kettős szerdán délelőtt csinált, amiben csak annyi a probléma, hogy lehet szeretni vagy nem szeretni őket, egyiküket én sem kedvelem különösebben, de hát végül is a legtehetségesebb magyar újságírók közül valók, aki baromi nagy háttérrel rendelkeznek, olvasnak közben több idegen nyelven, naponta állandóan újságokat, ugyan leülnek és laza a beszélgetés, de azért van komoly háttere neki. Na most, ha két 15 gyerek leül és azt hiszi, hát ez könnyű volt, majd a zene alatt kitaláljuk miről beszélgetünk, egyszer-kétszer egy villanásra lehet érdekes én nem mondom, még olyan eredeti is lehet, ámde az IQ- mennyiség hiánya azért tartósan kijön. Szerintem nincs arra törvény, hogy ez a jó vagy az a jó, ezt mindig a társaság maga, vagy ha tulajdonos akkor a tulajdonos maga a működtető az aki ez ügyben le???.
- más: Vissza szeretnék kanyarodni a legelső témához, kérdéshez, mert egy picit elment a beszélgetés más irányba. Az volt az alapvető probléma, hogy a közösségi rádiót általában olyan emberek csinálják, akik szívességből végeznek munkát és rajtuk nem számonkérhető, tehát valahogyan kontrollálni vagy lehetőleg inspirálni kellene a nívósabb munkára. Azt mondtad, hogy ezenkívül itt a közösségfejlesztésen is van döntő hangsúly. Itt magánbeszélgetésen próbáltuk megfogalmazni, hogy akkor a közösségi rádió milyen közösségre épül, arra közösségre aki a rádiót csinálja-e, vagy arra a közösségre, aki hallgatja-e, vagy a hallgató és a készítők azok képeznek-e egy közösséget, az egyáltalán mi. Ezen kívül a Csének volt tegnap egy többször idézett és számomra nagyon tetszetős, nekem legalábbis nagyon tetszett az a definíciója, hogy a közösségi rádiónak nincs műfaja, hanem értékrendje van. Úgy gondolom, ha van egy közösség, amelyik tételezzük fel ebben az esetben az a közösség, aki készíti a rádiót, és annak van egy nagyon konkrét és magas nívójú értékrendje, akkor annak az értékrendnek kell inspirálnia a műsor készítőit, akik ebbe a közösségbe tartoznak, hogy feleljenek meg annak. Viszont azt is látom és itt most ne sértődjenek meg, elsősorban a fiatalabbakra jellemző, hogy borzasztóan erős náluk az a fajta önérvényesítési vágy, az a fajta személyes, kicsit a személyes énnek az előtérbe helyezése, a - ha nem is mindenáron, de elsősorban - sikerélményre való törekvés, ami adott esetben elnyomhatja ezt a közösség által létrehozott közös értékrendet. Én ebben látom az alapproblémát s erre hogyha tudtok valamit.
- más, Szól a rádió: Azt szeretném hozzátenni, hogy egy rádió az produkciót hoz létre, aminek flottul kell menni, mert megszólal és emberek hallgatják. Egy közösség amelyik egy rádiót működtet, az egy folyamat. Tehát van a közösségnek - mindenki tudja, hogy a fejlődésnek vannak szakaszai és folyamata, tehát létrehozunk egy közösséget, ami alakul, vannak konfliktusok, vannak normázási időszakok, amikor kialakulnak a közösségben elfoglalt szerepek és ez igazából egy profi rádiónál nem jó, mert ott akármilyen viszony is van az emberek között, ott produkciót kell csinálni az első adásnaptól kezdve. S lehet, hogy a közösség, amelyik ezt a rádiót üzemelteti vagy működteti még nem tart ebben a fázisban, a közösségformálódás alapján. Én a Szól a rádiónál vettem észre, hogy ebben közrejátszottak egyéb dolgok is, mert ???. vissza kellett menni frekvenciára, pénzre és egyebekre, de nagyon ??? volt idő, mert a közösség már működött és a közösség igazából éppen arra az időre érett meg arra, hogy műsort tudjon csinálni, amikorra minden objektív feltétel is adott volt. Viszont ha fordítva nézzük a dolgot és azt mondjuk, hogy gyerekek, hozzunk létre egy közösséget, mert van adónk, van frekvenciánk, műsoridőnk és van mindenünk és holnaptól akár kezdhetünk is, akkor biztosan nagyon nehéz lesz, mert a közösség még nem érett meg arra, hogy működtesse és ez egy alakuló dolog vagy egy folyamat. Az is nagyon izgalmas, hogy ugye, itt egy szervezetet kell működtetni, egy funkcionális szervezetet és munka van és dolog van, most, hogy a személyek pedig (köhögés???.), aki ilyet elvállal, hogy dolgozik, az biztos, hogy egyéniség és az önmegvalósítás is a szeme előtt lebeg, már csak azért is, mert aki önkéntesen dolgozik az nem az egzisztenciáját fogja fölépíteni ebből az önkéntes munkából, hanem egy meglévő egzisztencia mellett valósítja meg önmagát, mert ez az alapja, hogy tudjon ilyent végezni. És nagyon nehéz kérdés az, hogy mi várható el, mi követelhető meg, mi kérhető számon tőle, ez egy nagy egyezmény, egy nagy normázási folyamat eredménye, ami rengeteg buktatóval jár és ezen mindenkinek véres verítékkel végig kell mennie. Szerintem nem lehet úgy egy közösségi rádiózást elkezdeni, hogy gyerekek, itt lesznek a normák, itt lesznek a szabályok, hogyan kell működnünk és akkor vágjunk bele, holnap 6 órakor bekapcsoljuk az adót. Biztos, hogy egy folyamatnak kell lennie és minden szervezetnél máshogyan alakulnak majd ki ezek a szerepek.
- Más: Én tegnap vetettem fel egyébként ugyanezt a kérdést és tegnap még nem tudtam rá a választ, de azt hiszem, hogy meg tudnám fogalmazni. A közösségi rádió nem akinek szól, hanem akinek csinálja, tehát egy közösség csinálja valakiknek, akik elfogadják azt a bizonyos közösséget, mint hallgató vagy bármi. Ezt onnan próbálom lebontani, hogy azt mondom, hogy a Kossuth rádió, az egy Kossuth rádiós műsort csinál, vagy azt mondom, hogy Romániában nekünk három rádióval van közvetlen kapcsolatunk és ott van egyházi rádió. Tehát nem egyházi emberek, illetve egyházi emberek csinálják, egyházzal foglalatoskodó papok, sekrestyések, vagy nem tudom milyen beosztások vannak ott, és akik hallgatják azok elfogadják azt a fajta műsort és nem fontos nekik hívőknek lenni, tehát ha azt mondjuk szerintem, hogy közösségi rádió, akkor egy bizonyos közösség csinálja azt a rádiót, aminek lehet akár stílusa is, mert a műfaj szerintem az valójában egészen más dolog, tehát van egy stílusa annak a rádiónak, magyarul azt mondom, hogy egyházi rádió, vagy ahogy Amerikában van funky??? rádió, van ilyen rádió, olyan rádió és az feltételez egy célközönséget. Tegnap gondolkoztam azon, hogy egy közösség, egy közösségnek ilyen is lehet, de inkább azt mondanám a közösségi rádióra, hogy egyértelműen rétegrádió.
- Feri: Én meg azt mondom, hogy nincsen törvény ebben az ügyben, hanem ezt a kérdést föl kell magának tenni, aki elindítja, hanem azt mondom, hogy alternatívák vannak. Létezhet olyan, hogy létezik egy szubkultúra vagy egy kisebbség, vagy egy vallási közösség - ahogy mondtad - s ez azt mondja, hogy szeretne egy rádiót csinálni. Tehát a motiváció, hogy ez a dolog történjen, ez egy tágabb körből fogalmazódik meg, és valahogy néhány embert fölnyomnak és azt mondják, hogy ti (köhögés). Ilyen módon a potenciális hallgatók - ezt értettem szubkultúrára -, akik a hallgatói közösség, amelyik létrehoz egy szerveződést arra, hogy nyilvánosságot teremtsen magának. És van egy másik eset, amikor összefog három-négy-öt ember, elkezdenek valamiről tökölni, a mi példánk az ilyen volt, és hát a jól gondolom azért a ti helyzetek is ilyen, hogy nem népszavazás és hosszú ideje társadalmi nyomás nehezedik, most nem ironizálni akarok, de az Őrségben, hogy csináljátok???. hanem hogy van egy társaság amelyik elkezd gondolkozni felelősen saját értékrendjéről meg egy területről és úgy gondolja, hogy van mondanivalója, van olyan szükséglet szerinte, amit ki kellene elégíteni, mert most nem jól van, vagy van olyan hiánya az emberek közötti kommunikációban, az információ-mozgásban, a természetes vélemény-kialakulásnak a keretei nem eléggé kifejlettek, tehát létrehoztok egy rádiót, vagy visszatérve a magunk példájához, mi elkezdtük néhányan a tervezést, mondjuk 10-15 ember volt akik ezt az alap kört, az alapértékeit, a küldetését, a legfontosabb céljait megfogalmazták a rádiónak, akik bizonyos előjogokkal rendelkeznek, nem azért, mert jobb fejek, mint a többiek, hanem mert ők ez ügyben felelősen kezdtek egyszer gondolkodni, tehát a cselekvő embernek mindig is azt mondom vannak bizonyos előjogai a nem cselekvővel szemben, hogy ezt arisztokratikusan éli meg vagy toleránsan, az egy másik kérdés, de nem lehet azt mondani, hogy ha mi húszan akarunk valamit, hogy ??? és mi van ha 48200 meg nem akarja. Aki akar valamit, aki valamilyen ügyben mondjuk a közösség szempontjából cselekvésbe kezdeni, igenis helyzeti előnyben van, hogy ne mondjam egy kicsit idézőjelben mondom, de bizonyos jogbeli előnye is van. Ez nem azt jelenti, hogy kiszorítóst kell játszani, tehát hogy a másiknak nem lehet beleszólása, ez mindenben így van, a közéletben, a politikában, a karitászban???, a művészetben és mindenben, úgy gondolom, hogy ilyen szempontból én ezt egy áldolognak gondolnám, ha valaki azt mondja, hogy mindenki egyforma, mindenkinek egyforma joga, nem, aki nagyobb felelősséget, nagyobb energiát, nagyobb munkát vállal, annak legalábbis átmenetileg bizonyos előnyei vannak, dehát ez nem jelenti azt, hogy totálisan szeparált???.?? A mi esetünk az volt, hasonló ahhoz, amit mondtál, hogy nem volt működési lehetőség csak egy szándék, alakult egy 10-15 fős csapat, elkezdtek sokat összejönni és beszélni a saját dolgairól, képzéseket. Fölmerült, hogy ezek a mi találkozásaink, képzéseink, hogy havonta egyszer összejövünk, ezek nem érnek össze, szétesik az egyiktől a másik, tehát nem elég erős akarat, valahogy itt dinamizálni kellene, és volt egy olyan lehetőség, hogy csináljunk egy hétvégét, összejövünk, mindenki hozzon magával néhány embert akinek vonzódása lehet ehhez az ügyhöz, amit most te fogalmaztál meg, hogy mi ez az ügy, lehet, hogy egy polgárias érték, lehet, hogy az önszerveződéssel való kapcsolat, hogy a környezettel, másik emberrel való harmonikusabb együttműködés, tehát egy ilyen környezetvédelmi, szociális és ilyen típusú érzékenység, nagyon elnagyolva mondom ezt. Csináljunk egy hétvégét, egy péntek-szombat-vasárnapot, mintha rádióznánk és akkor volt több hely és az egyik volt, volt három kis stáb, technikailag így zajlott az első hét vége 4-5 évvel ezelőtt. És azt mondtuk, hogy most itt rádiót csinálunk. Három embert megkértünk, hogy na ők álljanak az élére, szakmailag egy kicsit vezessék, szakemberek voltak ezek és akkor mindenkinek adni kellett 2-2 órás műsort csinálni, amit nem sugároztunk ki, csak a másik szobában meghallgattuk és utána keményen megkritizáltuk, néhányan elsírták magukat, mert ugyan senki nem hallgatta csak mi, de olyan feszültségek voltak. Ez a hét vége többet jelentett, mint előtte másfél év előkészület, mert ez annyira felgyorsította és intenzívvé tette, hogy erről gondolkodjunk, ez ügyben próbáljunk meg lépéseket tenni, hogy innen el is határozódott,???. hogy egy hónap múlva élő adást csinálunk. Akkor lehetett még könnyebben, szerintem rövid időn belül most is lehetséges lesz majd időszakos adást adni. És mire eljött az a lehetőség, hogy pályázzunk és hogy adjunk, addigra fölépült egy program, hogy körülbelül mit akarunk, kialakulóban volt egy csapat, hogy körülbelül kik azok és aztán lassan-lassan fölépült egy stúdió is, a szó szoros értelmében vett építkezési ???, ahonnan ez a dolog megoldódhatott. Rengeteg visszalépéssel meg totyorgással meg ilyesmivel ment, tehát nem egy ilyen győzelmi menetelés volt, nálunk így volt. De nem ez az egy út van, ezt is szeretném mondani, tehát az egész közösségi rádiózás, már a harmadik dologhoz fűzöm hozzá, hogy ez is egy út. Minálunk azért az van, hogy itt igazában a készítő közösség van primátusban vagy annak van elsősorban értéke, többször??? vagy érték??? szerepe, és azt is hirdetjük, ezt egy vidéki kisváros egyetlen rádiója nehezen fogalmazhatja meg, egy nagyváros sok rádiója közül az egyik arisztokratikusabb helyzetű megteheti, hogy azt mondja: én nem akarok feltétlenül mindenkihez szólni, csak bizonyos körökhöz, nem azt mondjuk persze azoknak, hogy mi magához nem akarunk szólni, nem vagyunk hülyék, hogy nem örülnénk, ha minél többen hallgatnák, hanem azt mondjuk, hogy nem akarunk mindenáron mindenkihez szólni, tehát azért nem teszünk engedményeket vagy önkorlátozásunkat nem szabadítjuk föl, ez se ilyen természetesen valósul meg, tehát iszonyúan sok belső vívódás van ebben, de mégiscsak azt mondjuk, van egy alap értékrend és most a szituációt elmondom. Amikor a technikusaink, a 16 éves gyerek, aki technikus azt mondja, hogy nagyon jók ezek az értékek, gyerekek, de ezt nem hallgatják, kicsit népszerűvé kellene venni és majd utána ezeket az értékeket is meg fogják???. Nem így van, öregem. Mennek a zenék, ilyen népzene, tehát olyan típusú, ami abszolút nem populáris, azt mondjuk, hogy mi ezekhez a zenékhez ragaszkodunk. A zenei szerkesztő kimegy a vécére és mikor visszajön észreveszi, hogy technikus a CD-lejátszóba betette a legjobb szándékkal egy olyat, ami szerinte növeli hirtelen a popularitást. Ilyen belső vívódások vannak és mondjuk, hogy a francba vele. Lehet, hogy növeli és két hallgatónak ez tetszeni fog, ámde aki megtalált bennünket, mert végre egy másfajta zenei világot hallhat, azt mondja: ó, hát már ezek is. Összetörheti???. De ehhez képest nem biztos, hogy ha Berettyóújfalun csinálnánk ezt a dolgot, hogy ezt megengedhetnénk magunknak. Ott valószínű, ha ilyen mentalitású rádióban gondolkodnánk, tehát ha mi nem gazdasági szerveződést hoznánk létre, akkor se tehetnénk meg. Más ???. Lehet, hogy mást jobban megtehetnénk, bizonyos dolgokat meg nem. Tehát nagyon a hely dönti el, nyilván az Őrségben vagy abban a körzetben ahol ti terveztek gondolkodunk, ott is azért meg lehet azt csinálni, hogy azt mondjuk, hogy itt orrba-szájba fogható az ausztriai meg magyarországi másfajta értékek és jó minőségű adások is, nem csak hangban, hanem teljesítményben is, jó színvonalú adások. Ha mi csinálunk egyet, mi egy egész mást akarunk, el tudom képzelni, hogy igenis ki lehet választani a világból dolgokat és azt is hirdetjük magunk között a Civil rádió gyűlésén, hogy nem úgy van az, hogy ami a Civil rádióba nem fér be az nem érték, tehát mi csak egy részét választjuk ki a világnak és azt akarjuk, azon kívül is egy csomó érték van, nem úgy van, hogy ami érték az jöhet az adásba, ami nem értéktelen az nem. Nem, mert valószínű azokban a diszpreferált műfajokban ???. az operettől a musicalig, a raptől a technóig, hogy biztosan vannak értékesek. Nem ez alapján. Azt mondjuk, hogy az - de vannak akik azt mondják, hogy nincs érték, de megengedem, lehet, hogy van, de mi azt mondjuk, hogy ebben a rádióban más szóljon, azok mások, azoknak megvannak a csatornáik.
- más: ??.??. (Feri: lépj közelebb, mert úgy is motyorogsz???/na ugye, ezért nem értem én őt sose. ???/)
Tehát, hogy a hallgató elég türelmes állatfajta én nem is értem, hogyan bír ki ennyi mindent, amit elkövetünk az éterben, de azért könnyű ám őt elűzni. Tehát ha a tanulási folyamat a hallgató füle hallatára történik és másképpen nem történhet. Többször mondtam már azt hiszem, hogy tanítható ennek a dolognak az elmélete és akkor az ember igen jó tanulmányokat tud írni szakdolgozat címén, dehát ez egy gyakorlati műfaj, sajnos, kézműipari termék, tehát ennek szólnia kell és ez nem megy másképp, mint hogy az ember adásba kerül, mert az ugyan egyszer-kétszer érdekes lehet, hogy visszahallgatom magnóról a saját hangomat, de ez másfajta szituáció, mint amikor tényleg tudom, hogy valaki ???. valaki tényleg hallgathatja azt amit csinálok és nem tudom, hogy kicsoda. Az ameddig a közösség összerázódik, mint mi is, egy műsorkészítői csapat, az azért nagyon kemény kiképzést jelent a hallgató számára is, mert gondolom rokonszenvezőnek kell lennie arra a csoportra amelyik ezt a dolgot csinálja, ez lehet egy kulturális rokonszenv is és akkor könnyebb, de (orrfújás töröl) ennyire egyszerűek, hogy egy adott zenei műfajhoz vagy egyfajta véleményhez kötődnének . ?? jelennek meg. Ami ezen belül, ugye azt mondtad, hogy ?? vannak annak, akik kitalálták a dolgot, akik
- Más: Általában társadalmi működésre gondolok.
Igen, ez elvileg biztosan igaz, a gyakorlatban egyáltalán nem. Ha a közéletnek egy másik szerepét nézzük meg, akkor a dolog folyamatosan és szüntelenül arról szól, hogyan szűnnek meg ezek az előjogok és váltódnak fel más előjogaival, egyszerűen erő alapon, tehát erőből ki lehet szorítani azt, aki kitalált valamit, mondjuk, hogyha a magyar közéletet nézzük, akkor állandó vita van arról, hogy ki volt a rendszerváltó elit és ezek a csoportok egymást szorítják ki, például a választások során. Ez egy erőből való kiszorítás, valószínűleg elképzelhető a közösségi rádióban, egyszercsak az ottlevőknek a többsége azt mondja, na, ez a hülyeség nem kell tovább és nagyon szépen megköszönjük neked, hogy te milyen okos voltál amikor kitaláltad, hogy a mikrofonba honnan kell beszélni, dehát ezen túlléptünk. A magyarországi rádiók jelentős részében már többször cserélődtek ilyen dolgok, 3 éve a generációk változtak arról nem is beszélve, hogy akik rádiót alapítottak mondjuk az elmúlt 5-10 évben, azok a rádióval együtt öregedtek, persze nem, mert a rádió maga, mint technikai eszköz nem öregszik. Egy bizonyos fajta jó közösségi rádióban a munkatársak átlagéletkora sem emelkedik, mert mindig jönnek fiatalok hozzá. Elképzelhető egy olyan pillanat és ez nem ám évek alatt következik be, ez hónapok alatt történhet, amikor egyszercsak azt mondja a rádió munkatársainak a többsége, hogy na, akkor valami egészen mást csináljunk, mert te már elpuhultál, azok a zenei dolgok már nem divatosak, helyette egy másik típusú zenei világot kell képviselni a rádióban, azok a fajta szolidaritási értékek, amelyeket te hordozol, az ránk nem jellemző, mi igenis azt valljuk, ez is lehet egy érték, azt valljuk, aki nagyobbat üt annak van igaza és mi ennek az értéknek a mentén akarunk szerveződni, tehát egyáltalán nem biztos, hogy egy rádiónak akár közösségi rádiónak is az alapértékrendje az tartósan fenn tud maradni. Mondjuk ??? úgy gondolja a csapat, hogy ?? A másik amit mondani akarok, hogy az sem egyszerű a ?? részéről, hogy van ennek egy nem előjog, hanem egy jogi része, aki az alapító vagy aki a tulajdonos, annak abszolút joga van. Nem azért, mert neki van igaza, hanem mert a jogrendszer felhatalmazta arra, hogy ő döntsön. Neki lehet, hogy egyáltalán nincs igaza, hogy marhaságot akar ??? akkor is ő van igazi döntési helyzetben. A többieknek lehet adni egy ilyen kvázi döntési pozíciót, egy jó közösségben ebből nincs is probléma, valószínűleg kevés ilyen jó közösség van, ahol nincsen probléma. ??? nincs is probléma, de ha mégis probléma lenne, nincs vita. A tulajdonos lehet, hogy semmit nem tett a rádióért, csak ő a tulajdonos, a nevét adta hozzá, ???.ként működik, ez közösségi rádióban is elképzelhető, van erre példa. De akkor is neki van igaza, vagy legalábbis neki van döntési helyzete. Azt elfogadtatni egy közösséggel, amikor azt mondják, hogy dehát én festettem pirosra a falat, persze nem is a falfestéseddel van baj, hanem hogy műsort csinálsz, azzal van baj. Tehát elfogadtatni a közösség tagjaival, hogy kvázi döntési helyzetben vannak, nincsenek igazi döntési helyzetben, azt hiszem nehéz. Nemcsak sértődések származnak ebből, hanem akkor kezdődik az a vita, hogy akkor hol van itt a demokrácia, ???. közösségé a rádió, meg melyik közösségnek a rádiója, a tulajdonosok közösségéé-e vagy azoké akik csinálják. Nem igaz az, hogy a műsorkészítő van pozícióban, ???. persze, hogy ő szólal meg. Döntési mechanizmus szempontjából nincs pozícióban, neki kezdeményezési joga van, véleményezési joga van, de nincs döntési joga, hacsak át nem ruházza rá a tulajdonos ezt a jogot, ami csak azért veszélyes, mert ha baj van, akkor nem a műsorvezető megy a börtönbe, mondtuk ezt már többször, hanem a tulajdonostól veszik el adott esetben a??? Igen, igen, ez egy kollektív magántulajdon. Az egyesület egy kollektív magántulajdon??.
Ja és akkor még van valami, ez megint külső kényszer. Tételezzük fel, hogy az ember komolyan veszi azt a pályázatot vagy kérelmet, amire a stúdióengedélyt kapta. Nem kell ezt komolyan venni, Magyarországon szinte senki nem veszi komolyan. Nyilvánvalóan a ???be az író olyasmiket írogatott bele, amit az író szeretett volna olvasni, ennek következtében javarészt betarthatatlan előírások, de mondjuk ennek a szellemiségét komolyan veszi, elkövetkezhet olyan pillanat, tegyük föl tisztázott jogviszonyok vannak, amikor azt mondja a rádió munkatársa ???. a francba ami ott le volt írva öt évvel ezelőtt, nem akarunk olyan rádiót csinálni. Ilyenkor lehet azzal riogatni ugye, hogy akkor vissza kell adni az engedélyt, mert valami egészen mást csinálunk, mint amire lehetőséget kaptunk, benzinkutat üzemeltetünk, mikor játszóteret kellett volna építeni. Hiába vannak ők többségben, nem ők döntik el, hogy mit csinál továbbiakban a rádió. Azok döntik el, akik megkapták azt a jogosítványt, hogy nekik a jelenlegi állapotukban stúdióalapítási engedélyük van. Elképzelhető persze az, hogy ki fog ürülni a rádió, mert elmennek a munkatársak és azért kell bezárni, de ellenkező esetben meg biztosak. Mindez csak arról szól, hogy nem kerülhető meg az a kérdés, hogy a műsorkészítők döntenek-e valóban abban amit csinálnak. Szerintem ez a döntés ez egy nagyon korlátozott döntés, aznapi műsorának a tartalmára vonatkozik akkor, ha egyébként ez a műsor valóban az aminek lennie kell. Ha azt mondja valaki, hogy nálunk voltak ilyenek, hülyének néztük egymást, hogy én jazzműsort csinálok, aztán egészen durva volt és akkor a NATO-ról kezdtek el beszélgetni. Ha igazi döntési pozícióban van, akkor ezt megteheti. Nincs igazi döntési pozícióban, neki abban van döntése, hogy abban a jazzműsorban, ráadásul ha az még kelet-európai jazz, ezen belül még szűkítettebb, olyan nótákból kell válogatnia, ami ebbe a dologba beletartozik. Elképzelhető az olyan helyzet, hogy van egy olyan közösség - és azért mondtam, hogy kvázi döntési pozíció ez - ??. , amelyik azt mondja, ?? hát milyen szemét vagy te, hát akkor menj el közülünk, mert veszélybe sodortad a rádiót azzal, hogy hülyén viselkedtél. Az általam ismert közösségi rádiók közül ilyen helyzetet nem nagyon tapasztaltam, ilyenkor nem népszavazás során dönti el, hogy ki az aki disznó volt, egy szűk kör dönti el azt, hogy az illetőnek maradnia vagy mennie kell, figyelmeztetést kap. Persze mindig a büntetésről beszéltünk, milyen furcsa ez, hogyan lehet elismerni valakinek a teljesítményét, arról sokkal kevesebbet beszélünk és ennek azt hiszem az az oka, hogy nagyon korlátozottak azok a lehetőségek, amelyek elismerhetik az önkéntesen dolgozó embernek a dolgait. Úgyhogy majd arról is beszéljünk, de akkor mégiscsak meg kéne vitatni azt, hogy akkor milyen jogról van szó és kinek is van döntési joga.
- Feri: Szeretnék mondani néhány apróságot és egy példát. Az egyik, hogy nem lehet nagyobb a demokrácia egy közösségi rádióban, mint amekkora egy társadalomban, tehát, hogy ha egy társadalomban általában korlátozott a demokrácia, akkor ne gondoljuk azt, hogy lehetnek szigetek, de nem természetes elvárás az, hogy ott ötször akkora demokrácia legyen. Ugyanaz a Magyarország érvényes a Civil rádióra is meg a FIKSZre is, nem pedig a 150 éves demokratikus hagyományokkal rendelkező angol értékrendet kérik számon, bár azt is esetenként ki tudhatnánk kezdeni. Tehát ugyanabban az országban élünk - röviden. Másik, hogy nyilvánvalóan egy szervezetben léteznek olyan szituációk amikor demokratikus döntést kell hozni, léteznek szituációk amikor szakszerű, hogy mondjam ügyszerű döntést kell hozni, tehát a szervezet kerete az sokat segíthet abban, hogy az ideálishoz közeli legyen az állapot. A szervezet működésének vannak korlátai, szóval nem teljesen állandóan ad hoc újra választunk és amikor tűz van akkor azt szoktuk mondani, hogy most ne válasszanak a tűzoltók vezetőt, ne rendezzenek szavazást arról, hogy porral, vízzel vagy gázzal oltanak, ne kezdjék azt mondani, hogy az oltsa, aki felgyújtotta, először el kell oltani a tüzet, utána meg lehet ezeket a különböző rituálékat játszani. De ne kérjünk számon mást, mint amit lehet ebben a helyzetben. Hogy jó kereteket alakítsunk ki az nagyon fontos, hogy igenis van jogi személy megnevezve, hogy ki a végső felelős, ámde egy csomó minden átruházható döntéskörök, tehát ezeket kéne jól kitalálni. Harmadiknak egy példát akartam mondani arra, amit te is mondtál, hogy nálunk elindult több szálon egy zenei óra és az egyik Blues-percek címmel egy mozgássérült fiú elkezdett csinálni minden pénteken este 9-10 órakor, már az indulástól ilyen bebetonozott dolog. Nagyon intelligens fiú, könyvesboltban eladó egyébként, de hát mozgássérült. Miközben beszéltünk, blues-zenét mutatott be, beszélt erről, vendégeket hívott, majd észrevétlenül elkezdett hívni mozgássérülteket és egyre jobban témává vált ez a műsorban. Nálunk sávszerkezet van, megegyezés, hogy az utolsó óra az zenés óra, 10-ig, mert akkor átadjuk. Tehát a zene dominál. Egyszercsak azt vettük észre, hogy legalább annyi a szöveg a műsorban, mint a zene. Olyan érdekes kulturális jelenség volt, hogy valaki, aki érintett, elkezdte a blues-zene kapcsán a saját csoportérdekét behozni, hogy ez egy nagyon érdekes érték volt jó ideig. Később ez ránehezedett a műsorra, bevont maga mellé egy fiút, aki nagyon nagy közlési vággyal, de nagyon kicsi közlési készséggel rendelkezett, most nagyon diplomatikusan fogalmaztam ezt a dolgot, később ebből konfliktus lett és megbeszéltük, hogy ez a fiú ne legyen ilyen domináns ebben a dologban és egyébként is ez egy zenei műsor. Egy kicsit elkezdtük korlátozni, most máshogyan van. Csak a jelenséget akartam elmondani, hogy egy olyan dologban, hogy bárki ebben az órában elkezdett volna prózai műsorokat adni, akkor az orrára koppintunk, mert ez zenés óra, ámde egy ideig annyira érdekes jelenség volt, hogy ez a fiú máshogyan, mert nálunk létezik hendikep rovat, meg sok más rovatban is foglalkozunk a fogyatékkal élőknek, de hogy egy blues-zenét csináló fiú a saját problémájáról sokkal autentikusabban, sokkal érdekesebben és sokkal izgalmasabban tudott szólni, ez egy darabig annyira jó volt, legalábbis én így éltem meg, nem volt ez ügyben nagy vita közöttünk, aztán ez a dolog, mondom, mértékén túl lett. Egy közösségi rádióban, azt gondolom ez is természetes, ez a magyar rádióban elképzelhetetlen. Azt el tudod dönteni, hogy a te rádiódban engeded-e vagy sem, azt se mondom, hogy rosszul döntesz, de erre szerveződött a rádió, ilyen szempontból más az alap szerveződés és nem jobb vagy rosszabb, ha erre te azt mondod, hogy nálad ez így nem, hanem máshová teszed, ez így belefért a dologba egy határig, ám egyszercsak átbillent, meg színvonalbeli problémák is lettek, meg attól, hogy toleránsak vagyunk ebben a dologban, itt a toleranciának vége van. Még csak egy töredékmondat ahhoz, amit a Csé mondott, ez már nem tartozik az előbbi fejtegetéshez, hogy a közösségi rádióban az egyik jellemző és a Csétől adaptálom ezt a mondatot, ő nem így mondta, de ez a gondolat tőle származik, hogy tulajdonképpen egy kicsit a hallgató füle hallatára jön létre a produkció, ilyen szempontból ez kihívás (köhögés) ezt elismerem. Köztünk szólva - ezt csak ironikus megjegyzésként mondom, de - a nagy tőkéjű, pénzű országos televízióban is sokszor tanúi vagyunk a produkció létrejöttének, meglehetősen túl domináló dózissal, de itt is az a kérdés, hogy ez a dózis mekkora. A hallgató egyrészt jó ha tudja egy idő után, mikor ezeknek a rádióknak az arculatát megismeri, hogy itt bizony előfordulhat, hogy valakinek megbicsaklik a hangja, raccsol ??? mikrofonengedélyt sehol a világon nem kapna, de valamitől üzenete van az illetőnek és ez fontosabb, mint a technikai megjelenítése ennek, ebben mi megtehetjük, hogy elnézőek legyünk. És egy másik rádió azt mondhatja, hogy nem teszi meg. Nem azt mondom, hogy gazember vagy rossz rádió, hanem ebben különbözünk egymástól. Azért lehet többféle rádió párhuzamosan, lehessen ezt is csinálni, de mekkora az a dózis, amivel még a hallgató terhelhető, hogy a produkció létrejöttét el kell viselnie, ez azért már nagy kérdés. Vannak határok, amikor már nem lehet hallani, érteni, hogy valaki mit mond, az egyébként baromi jó ember lehet, meg lehet, hogy a német filozófia erre a kitűnő esszéket tud írni, de nem egy akusztikus műfajban kellene vagy egy verbalizált műfajban kellene megjeleníteni. Elismerem, hogy határai vannak, de azért ez egy fontos jellemző, hogy a hallgató tudja, hogy most jön létre a produkció, sokszor ő maga is hozzáfér ehhez, betelefonál, megjegyzést tesz, nehezíti vagy előrelendíti a dolgot és ott az egész közösségnek nagyon sokféle szerepe lehet.
- más: A beszélőkémmel általában nincs gond (csak egyhangú - mondja egy női hang, meg lassú - mondja Feri) és általában improvizálva adom elő, jegyzetelni szoktam, én meg vagyok vele elégedve, általában a hallgatók is meg vannak vele elégedve. Történt, hogy a számítógép mellől eltűnt az egér, elszoktam a billentyűzettől, pedig erősen használom a számítógépet a műsorban. (Észrevegye a hallgató, hogy hiányzik valami vagy ne? Nyögés van, tervezés nélkül!) Telefon, Molnár barátom telefonált, mit nyögsz, mit csinálsz a műsorban? 10/a vége
*
10/b oldal
- Feri: Nem ezzel a mértékkel. Azt gondolom, hogy a közösségi rádiónak egy kicsit beletartozik, hogy igenis éreztesse, hogy itt vannak belső történések, az ízlést azért szeretném segítségül hívni, mint ahogyan a színházban a Protovszki??? nevű pasi irányzata egy kicsit stresszelte a közönséget, a színház is használ néha olyan eszközöket, amelyek egy kicsit anti-színházi vagy anti-ideális helyzeteket állít elő. Dramaturgiai funkciója van, ha nem túl nagy dózis, azt gondolom, hogy beleférhet a rádióba. Ahogy ezt most elmondta, számomra elviselhetetlen időtartamú is volt, de mégis azt akarom mondani, hogy higgyétek el, nem kell elfogadni, mindenki más rádiót csinál, az én vallomásom szerint is igenis előfordul nálunk is, hogy a beszéd során már olyan elviselhetetlenné válik, ha kint hangosak, hogy félmondatos célzást tesz az ember, hogy nem hallani a hangját adásban. Lehet, hogy ezt rosszul tesszük, de mégis időnként ezt tesszük, hogy egy picit ettől is tudja a hallgató, hogy itt ilyen viszonyok vannak. Ha ez végképp nem tetszik neki - ez az amit mondtam -, de egyébként nagyon érdekes dolgokat mondtunk, úgy gondolom, hogy ez belefér. Ha unalmas dolgokat csinálunk, ezek aztán kiemelődnek, fölnagyítódnak.
- női hang: Van egy alapkérdés és ez engem nagyon érdekel, mert az, hogy tapasztalatlan vagyok nyilván ebben, de végül is mi az exhibicionizmusnak az a határa, ami még belefér, mi az ami nem. Tudom magamról, mint abszolút hallgatói attitűdből vagy akár olvasói attitűdből, hogy egyszerűen leszoktam a kedvenc lapomról, mert jött oda két olyan újságíró, akik olyan, számomra abszolút ellenszenves módon nyilatkoztak filmekről - ez egy filmes újság, ott dolgoztam évekig -, hogy nem voltam hajlandó a kezembe venni. Jó, hogy eltelt egy idő, mondjuk talán kiegyensúlyozottabb lettem és hajlamos lettem, hogy mégis elkezdem forgatni azt a lapot újból, de évekre elment a kedvem attól, hogy kezembe vegyem egyáltalán ezt a lapot. Rengeteg ilyent tudnék mesélni, ahogy elijesztik az embert attól, hogy valamit bekapcsoljon, megnézzen, elolvasson stb. Van egy mérték, van egy határ.
- Feri: Az Élet és irodalom az amit 8 éve a kezembe nem veszek, mert a szerkesztői megjegyzésből???. megvonom a támogatást. De nem volt érzelmi, mert ha valaki bekapcsolja a FIKSZet és itt talál rá, igaza van ha többet nem kapcsolja vissza, ámde ha valamitől megszerette ezt az adót, akkor ez egy ?? segítséget jelenthet számára, szerintem az egyéni ízlés???.
- előző: Ebben az az érdeke és látom rajtatok, hogy exhibicionizmus nélkül nem lehet rádiót csinálni, mert ugyanis annak aki ott ül a mikrofon előtt és megnyilatkozik, kell, hogy biztos legyen abban, hogy neki a mondanivalója baromian fontos. Őszintén kérdezem, hogy hol van ennek a mértéke. Kinek az ízlése?
- más, Berettyóújfalu, Tilos rádió: Következő a helyet: nálunk maximálisan leszabályozódik, nem belső ügyként, tehát ha valakit kritizálok, csak azután vagyok hajlandó kritizálni, amikor a hallgató őt kritizálta. Nálunk minden 3 hónapban 4 személy elindul és megkérdezi a saját hallgatóit, ez alapvető dolog, hogy tudjam, rólunk mi a vélemény. És ha azt mondják, hogy a bizonyos műsor 70%-on fölül, 70% az alsó határ, én ott húztam meg, mondogatják, hogy jó is meg nem is, akkor el kell gondolkozni, hogy ezt a műsort át kell alakítani. Ha 50% van, 50% azt mondja igen, másik fele nem kell ez a műsor, akkor el kell gondolkozni azon, hogy azt a műsort kell-e csinálni vagy sem. Ha ezen alul van, le kell venni a műsort. Meg kell beszélni a műsorvezetővel, mi történt, el kell vele beszélgetni. Ha a következő közvélemény-kutatásnál kijön, egyértelműen le kell venni. Tehát nem én döntöm el egyértelműen a közösségünkön belül, hogy az a műsor jó-e vagy sem. Egyértelműen a hallgatóbarát szempontból nézzük meg. Számítógép vonatkozásában: saját magaddal vagy ellentétben. Azt mondtad, hogy hülyeség volt, hogy bejött a számítógép és használod. Maximálisan mellette vagyok a számítógépnek, egy rádiósnak nagyon jó dolog, mindenre tudja használni, az összes információt megtarthatja, nem lexikon a fejünk, bármikor bele tudok nyúlni, ott van előttem az, amit akarok csinálni. Ha ügyes vagyok, jól tudom használni, ha nem vagyok ügyes, nem tudom jól használni. Annak idején mikor mi kezdtünk, nagyon sokszor elhangzott az, hogy ki volt az első Magyarországon. Én mikor szó volt arról a rádióban, hogy Budapesten keresik a Tilos rádiót, azonnal kikapcsoltuk az adóberendezést. Nekünk Berettyóújfaluban Diszkórádió??? néven már akkor üzemelt egy rádiónk, most tudjátok meg. Mi akkor ökörködtünk, mi abban a szent-??? ban abbahagytuk, nehogy baj legyen. Mikor jöttek az ideiglenes adások, akkor kezdtük újra a dolgot. Teljesen ismeretlen környezetben, tehát kétfajta rádióindulás van, ha ti most kezditek, nálatok nem itt kell kezdeni, van egy szint, amitől egy kicsit föntebb. Be kell gyakorolni, hogy a hallgató ne tudja azt mondani, hogy te milyen béna vagy. Az elméletünkkel nem egyezik, hogy valaki eltolja a műsort, de a társa megmondja neki, nem lehet belőle harag, meg kell beszélni. Nálunk úgy van, meghallom, hogy ő most bénázik odabent, akkor illő a másiknak szólni, hogy figyelj, gond van, próbáld egy kicsit másképp. Ha ő nem fogadja meg ezt a tanácsot, akkor másnap ebből egymás között teljesen egészséges vita alakul ki és a következő alkalommal biztos, hogy nem fordul elő. Tehát nem vita szintjén megy, nem elzavarjuk, meg kell tanítani, hogy ha eddig jól csinálta, akkor mi történt vele. Nálunk mindenki tudja, hogy ilyen alapvető hibába nem szabad belebonyolódni, gyakorlatok vannak, pl. olyant csinálunk, hogy hírolvasás közben teljesen váratlanul leoltjuk a villanyt. Nincs mese, tovább kell menni a műsornak, olyan nincs, hogy megállok. Cseke László csinált nálunk egy műsort, a következőt mondta, a Szabad Európa rádió, hát ugye elég nagy névnek számít, az öreg azt mondta, hogy nála kigyulladt a lemezjátszó műsor közben és nem kiabált, hogy kigyulladt, ment tovább, eloltották. A rádió szent az én szememben. Bizonyos értelemben kiszolgálunk valakit, mert ha te fölvállaltad, hogy zenét, rockot játszol, azt kötelességem úgy előadni, tisztán. Nálunk is van ilyen, megoldjuk a technikai hibákra való utalást, vannak olyan órák, amikor bejön 3-4 műsorvezető és elmondjuk, hogy milyen hibákat követtek el az elmúlt egy hónapban, ez olyan változó, általában szombat esti baromkodás keretében jön, mikor elmondjuk, hogy ki, mikor, mit csinált. Ebből tudja meg a hallgató, hogy nem is olyan szent ez a társaság, mint ahogy kellene. Ebben látjuk, hogy itt már másság van. Egyidőben bizonyos nagyobb kötelék, más időben pedig egy???.
- női hang: Én csak két dolgot szeretnék, egyik az, hogy mennyire lehet felvállalni azt, hogy nekünk most rossz kedvünk van vagy valami problémánk, ?? azt gondolom, hogy bizonyos ???. meg lehet csinálni, nekünk is volt, hogy, velem is volt, hogy mit tudom én bementem reggel a stúdióba, iszonyatosan rossz kedvem volt, Márknak a polgári szolgálatosunknak is. Beköszöntem és mondtam, hogy hát most mind a ketten nagyon szétszórtak vagyunk és szét vagyunk esve, ez van, de reméljük, hogy azért jó lesz a műsor.
- Feri közbeszólása: De ezt csak azzal teheted meg úgy gondolom, ha az a feltételezésed, hogy veled rokonszenv-viszony van, tökidegennel nem, ebben igazad van, de ha azt vesszük, hogy a hallgatóval idézőjelben személyes viszonyunk van, akkor megbocsátható ez a dolog.
folyt: Persze, ez nem is arról szólt, hogy én ötperces monológban elmondtam, hogy miért van rossz kedvünk, hanem csak jeleztem és azt gondolom, hogy ez belefér. A másik, hogy ezt az exhibicionista dolgot egy kicsit árnyaljam, mert nálunk azért más a helyzet, a mi műsorainknak a nagy része nem arról szól, nem úgy épül fel, hogy van egy ember és hoz zenéket, arról beszél és általában ezek egyemberes dolgok szoktak lenni, hanem van valamilyen adott téma és ezek beszélgetések, riportok és akkor azt gondolom, hogy a riporternek mindenképpen háttérben kell maradni és egyáltalán nem az ő exhibicionizmusa a fontos, neki abban van a szerepe, hogy azt a témát hozza, azt az embert hívja el, ami őt érdekli, de attól a pillanattól kezdve már nem ő a fontos, hanem az aki ott van. Ezt így gondolom, mert nagyon sokszor tapasztalom, hogy ??? hogy mi más típusú műsorokat csinálunk és abba viszont nem fér bele, hogy a riporter többet beszéljen, mint a riportalany, bár sajnos erre is van példa.
- más: Egy mondatot arról, hogy mi fér bele, hallottuk arról, hogy a hallgató mennyit hall abból, mi történik bent és külön kellene választanunk a dolgot, mert volt róla szó, mi van ha elcsuklik a hangunk vagy más, persze tudjuk mondani, hogy elnézést, bocsánat meg jaj, mi történt, de ezt különválasztanám attól, amit a Túró mesélt, hogy neki volt egy ötperces lihegése, ez két dolog. Belső élet mind a kettő, csak az egyik nem tudatos dolog, a másik meg igazából tudatossá vált. Lehet, hogy az első megrökönyödés tudattalan volt, de utána úgymond felismerte, hogy hú, ebből ki lehet hozni valamit, milyen jól tudok lihegni. A hallgatót én nem kényszeríthetem rá, nekem hirtelen tetsző dologra, ami esetleg teljesen eltér az általa elvárttól. Lehet, hogy egy beszélgetés során nekem is egészen más jut eszembe a interjúalannyal kapcsolatban, mégsem erre a szálra fűzöm tovább, hanem arra, amit ígértem és amire szerintem a hallgató is kíváncsi. Azt majd utána külön lehet vele esetleg folytatni, de ezt mindenképpen ketté lehet választani. Itt nem kell magunknak normákat állítani, melyiket lehet, melyiket nem. Ez két dolog. Persze mindenki bakizhat, hibázhat, sőt, így a jó.
- más, FIKSZ rádió: Az első kérdésre, hogy hol az exhibicionizmus határa, én azt hittem, vannak ilyen határok, amióta a FIKSZ rádióban dolgozom rájöttem, hogy nincs. Ezen belül - csak, hogy képben legyetek - a Túró a mérsékelten exhibicionista a FIKSZ rádióban, visszafogott, a belső ügyeket nem a nyilvánosság elé táró, ő tényleg az. Ami ennél sokkal fontosabb számomra az egér ügyben, hogy lehetett úgy is játszani, mert volt hogy nem csak az egerünket vitték el, olyan is volt, hogy az egész rádiót kirabolták és akkor egy nap alatt kellett megszervezni, hogy mégis tudjunk adni a következő napon. És akkor elindult egy sírás, hogy ki mindenki tud nekünk segíteni, nem volt ez gyászos valami, hanem a helyzetet tükröztük, hogy itt vagyunk most a székek még megvannak, a keverőasztalt nem tudták elvinni már, egy mikrofont tudtunk szerezni és azért van berregés, mert ez olyan mikrofon, ami nem illeszkedik a keverőasztalhoz, ki mindenki tud segíteni, kaptunk mindenféle felajánlásokat, de egérügyben úgy látszik nem működött. Ami ennél fontosabb, a miért nincs egér kérdésben, ?? következik, az egyik az az, hogy ha a jól kitalált belső szervezeti rendben ha nincs egér, akkor nem úgy szembesül vele, amikor használni akarja, hanem sokkal korábban, valamilyen fajta információs hálózaton keresztül tudomására jut az, hogy nincs egér. 2. Egy jól szervezett rádióban - mondom, nem a FIKSZről beszélek elsősorban -, hogy a számítógépen milyen programok futhatnak, kinek van jogosultsága programot rátenni és letörölni, ezek eléggé szigorúan szabályozhatók, ami azért nagyon nehéz, ha Internet is van, mert ha az internetre rátelepszel, akkor onnan letölthetsz, törölhetsz, most volt vírusunk, nagy boldogság volt, amikor vírust irtottunk, valószínűleg az internetről szedtünk össze egy vírust. Arról van szó, hogy a közösségi rádióban nyilvánvalóan ha még arra is van idő, hogy ezeket a szervezeti dolgokat megoldja, akkor ez nagyon szerencsés. Mondtam már egyszer, hogy nagyon kevéssé terhelhetők a munkatársak, nem várható el a tökéletes rend, de még egy dolog ami ehhez hozzátartozik, nagyon fontos, Azt mondta a Túró, hogy ő arra használta volna a számítógépet, aminek a bekerülését a rádióba ellenezte, hogy szótárt hívjon be és a szótár segítségével lefordítsa az akvárium, magyarul vízkalicka, mindegy, valamelyik együttesnek a nótáját. A FIKSZ rádióban van egy szabály, amit nem mindig tartunk be, hogy a műsorra a műsor előtt kell felkészülni és nem közben. Tehát abszolút indokolatlan volt az, hogy a Túróka ???.műsor közben, arra amire otthon fel tudott volna készülni, ha van rá ideje, műsor közben erre kezdett felkészülni. A példa azért nagyon fontos, mert számos esetben fordult az elő, kitaláltuk azt, hogy ha kazettáról nótákat játszunk be, akkor jó otthon beállni a nóták elejére, mert ha a stúdióban kezdünk beállni, akkor???. Ez ugyanaz a kérdés, azt megintcsak a számonkérhetőség dolgáról van szó, hogy nagyon sok ilyen szabály van a rádióban, amit jó lenne betartani, hogy ezek a dolgok mekkora szigorúsággal, milyen következetességgel stb???. Még valamit a számítógépről, ez egy utolsó megjegyzés csak, hogy a számítógép bekerülése a rádióba azzal a veszéllyel jár, kevesebb lesz az évi műsorok száma, mert hála istennek van lehetőségünk arra is, hogy montírozzunk. Ez azt jelenti, hogy háromszor kell dolgozni egy műsoron, egyszer fel kell venni, egyszer fel kell montírozni, egyszer le kell játszani. Amióta működik is korlátozott mértékben a számítógép a FIKSZ rádióban, azóta három olyan műsor volt összesen, már több hónapja van, ami gépről ment. Nem volt megvágva, de legalább gépről ment. Ez azt mutatja, hogy abba a fajta rádiózási stílusba, amit kitaláltunk magunknak nincsen helye vagy nem hiányzik az, hogy előre felvett anyagokat montírozva adjunk le, ilyen értelemben a hihetetlen nagy agyafúrtsággal ingyen megszerzett VOX Star 4.1-es program teljesen feleslegesen van rajta a gépen, azt például még soha nem használtuk.
- más: A számítógép ellen most már két irányból indult a támadás. Én nem azt mondtam, hogy szótár programot nem tudtam használni, azt a programot a wp-vel az otthoni szövegszerkesztőmet hoztam, elmagyaráztam neked, hogy azért teszem, hogy bent is tudjam használni a saját szövegeimet. Ezt letörölted, egér nélkül is tudtam használni. A számítógépre kerülését én nem azért kértem, mert???.
- Feri: ezt majd otthon beszéljétek meg.
- más: Erre mondtam tegnap, hogy legyen erős irányítás.
(ezt arra mondja, hogy ne legyen játék a számítógépen, játékkal ne vegyék el a másiktól az időt csak azért, mert a gyerek számítógép-zseni különben)
- más: Én úgy gondolom, hogy az egyfajta bizonyos lehetőségnek a megadása még akkor is, ha ezek nem teljesen tiszta dolgok, tehát az, hogy ő otthon nem tud hálózaton keresztül játszani és ezért bejöhet a FIKSZ rádióba és nem veszélyezteti az adást, nem teszi tönkre a műsort, ezeket be kell tartatni, hogy ne veszélyeztesse, akkor miért ne játszhatna hálózaton keresztül. Engem borzalmasan zavar, nagyon utálom, de ezzel azokat az embereket, akik mellesleg megjavították a cuccainkat, időnként le???.ták a számítógépeinket, ezeket nem fogom azért kirúgni, mert éppen kvékelni???Quake-elni akar.
- Feri: Arányát kéne találni annak, hogy a nem a játéknak, hanem egy közösségi rádióban máshogy jönnek be, egyébként a magyar rádióba is beszüremkednek. Azt gondolom, ha valakinek egy másfél oldalas hivatalos levelet ki kell nyomtatni az illetőnek a jobbítása szempontjából, akkor az nem egy tragédia ha a közösségi rádió eszközét felhasználja, ám ha ezzel visszaél, mint ahogy a hozzászólásod idejével, az viszont problematikus lehet, fölszámolja amiért létrejött és akadályává válik a működésének. Persze minálunk is van, ha valaki bejön hirtelen, nem az, hogy ha egy telefont el kell intézni akkor ne telefonáljon, de amikor sportot csinál abból, hogy negyedórát ott telefonál azon az egy vonalon, amin adás is van, az baromi idegesítő.
- más: Azért el tudnám mondani, hogy milyen közösség az olyan közösség, ahol van benne olyan ember, aki a másik létét valamilyen szinten, akár munkájában vagy bármiben veszélyezteti. Emlékezzetek rá én mindig becsültem és azt mondtam, annak idején nagyon jó volt az úttörő és a kisdobos rendszer. Volt egy ilyen játék, hogy riadólánc. Ha valaki nem volt a sorban, az a közösség nem nyerhette meg azt a lehetőséget, hogy elmenjenek közösen moziba. Tehát ha csinálunk együtt, tehát együtt egy rádiót, akkor ebből ne lógjon már ki senki sem.
- más: milyen kényszer alá, a közösség az egy kötöttség. A másik ellen nem tehet!
- Feri: Egymásrautaltság van.
- más: Így van, mindenki egyért???.
- más: (büdös lábakról???)
- más: Kedves Túró, most én szeretnék valamit mondani, hogy mennyire nem egyszerű ez a képlet, hogy mondjuk egy rádióban hetente akár 50-60 ember is megfordul, mi kb. 2 és fél éve küzdünk a rend problémájával és ezen belül is igen akut probléma a mosogatás. Ugye, nálunk van egy olyan intézmény amit úgy hívnak, hogy napi szerkesztő, akinek többek között a feladatához tartozna, hogy ugye rendet tartson, amibe az is szorosan beletartozik, hogy ösztönözze a munkatársakat, akik valamit fogyasztottak, hogy ugyan már mosogassanak el maguk után, illetve a takarító személyzetet úgy gondolják, hogy az a 3 polgári szolgálatos ?? zárójeles téma volt, szóval ha ezt nem teszi a delikvens, akkor a napi szerkesztőnek kötelessége elmosogatni.
- más: Otthon is ezt szoktad csinálni? Elszégyelli magát???.
- más: Másutt is éppen így előfordul, inkább beszéljünk szakmai dolgokról.
(kórusban példák)
- Feri: Tényleg menjünk tovább, annyi talán, hogy a klasszikusan közösségi munkának vannak hátrányai, igen ám, de vannak előnyei is. Ezeket most nem nagyon mondtuk el és itt az a nagy kérdés, hogy sikerül-e azt az egyensúlyt megteremteni, hogy egy nagyon világos, racionális vagy akár egy üzleti alapon szerveződő értékrendben ezek egyszerűbben megoldható kérdések, talán már ott is meg-megjelenő problémák. Itt nehezebben oldódik meg, de érdemes-e ezt a kerülőutat, ezt a pluszt rááldozni, hoz-e valami más pluszt az a közösség, ami miatt ezeket a kerülőket, ezt a lassúbb utat vállaljuk. Ez a kérdés, az én tapasztalatom szerint van olyan más plusz és ezekről esetenként elkezdett, amíg teljesen szét nem verődött a beszélgetés, ezeknek azért bizonyos elemeit föl-fölvillantottuk, de van egy csomó olyan eleme ennek a szolidaritásnak, az összetartozásnak, amelyik semmilyen munkahelyi követelményrendszerben nem követelhető meg, semmilyen más együttélési vagy formalizált kommunikációnak nem tud része lenni, csak az, hogy én valamilyen módon azonosulok ezzel az értékrenddel. Fontosnak tartom a másik embert, azt az ügyet, amit elhatároztunk azért képes vagyok, hogy nem érdekel a munkaidő, annak a vége, nem érdekelnek bizonyos korlátok, hanem azt mondom, hogy ez fontos cél, ezt el kell végezni. Azt mondom, ne menjünk vissza az ilyen különböző triviális toalettnek, egyéb nedvek törlésének és eltávolításának a részleteibe, hanem vegyük tudomásul, hogy vannak együttélési problémák és ez egy nem diktatórikusan vagy nem nagyon beszabályozott rendszerben sajnos sokszor több a???, de vannak ennek az együttélésnek előnyei is, amelyek hozzátesznek ehhez a dologhoz és csak akkor éri meg, tehát szerintem én a te helyedben elmennék a FIKSZ rádióból, tehát csak akkor éri ez a dolog meg, ha többet tudok ebből a dologból ilyen módon kivenni vagy kapni, és értékesebb dolog jön így össze, mint amennyi a nyűg emiatt. Mert ha a nyűg a rosszabb, örömtelenül, hát ki az az őrült perverz, aki???.
- más: Én megfogalmazom nagyon sok helyen a következő problémát, most azok akik jóval fiatalabbak, azok dugják be a fülüket, nem nektek szánom. A mai fiatalsággal hatalmas nagy gond van. Nem tanultátok meg azt, hogy milyen közösségben élni, ti. nem tudják azt, hogy mit kell csinálni, ha, iskolában nem tanítják, nincsenek olyan szervezetek, amelyek összetömörüljenek. Az összetömörülés alapja az, hogy elmennek a diszkóba tízen, összeverődnek és mennek. Nincsen megfelelő irányítás és eleve nem tudja, tehát ezért fordulnak elő inkább ezek a problémák, amit te mondasz és nálunk is általában csak kizárólag ővelük van a probléma. A tekintélyt meg lehet szerezni vagy meg lehet tartani, vagy nem lehet megszerezni, tehát ha valaki bemegy valahova, nálunk volt olyan tanár, aki a legszigorúbb volt és mindenki maximálisan be volt rezelve, mégis őt szerettük a legjobban. Őtőle tudtuk azt, hogy utána megkapjuk azokat a tudásanyagokat, hát pontosan erről van szó. Tehát ha a rádióban én úgy viselkedek???. Mindig csak egy emberrel van baj, nem az összességgel.
- női hang: Nem lehet azt elképzelni, hogy az emberek egymásra hassanak és nem egy felső, úgymond vezetés hasson rájuk? Nálunk például van egy polgári szolgálatos, neki az lenne a feladata, hogy híreket szerkesszen, hát szokott híreket szerkeszteni, de nem annyira szereti ezt a dolgot, vagy legalábbis belefásult az idők folyamán és úgy gondoltam, beállok mellé és próbálok segíteni, ugyanis mondták neki, hogy egy kicsit gyorsabban kéne ezt megszerkeszteni, hogy azért 11 órára bemenjen a hírek stb. Hát nem hatott nagyon ez a dolog, amit mondtak és akkor úgy gondoltam, hogy hátha úgy lehet neki segíteni, hogy odamegyek mellé és próbálom én is csinálni, ha látja, hogy én még ehhez nem értek és ha segít nekem, akkor ez őt is ösztönzi. Lehet, hogy nem látványos a változás, de azért egy-két dolgot már észre lehet venni nála, hogy hazaviszi a különböző prospektusokat, újságokat, átolvassa. Nem hiszem, hogy mindig ilyen direktül kellene beavatkozni.
- más: Ezek a megoldási javaslatok időlegesek, esetlegesek és időigényesek, nem biztos, hogy a rádióadás minősége és helyzete megengedi ezt, mert ehhez kell legalább egy-két hét. Az alatt az idő alatt úgy lesznek szerkesztve a hírek, ahogy a csávó eddig csinálta, vannak rádiók, ahol erre nincs idő és azt mondjuk, hogy ezen mostantól kezdve javítani kell. Most jönnek a direkt eszközök és azt mondjuk neki, bazmeg ne így csináld! Ha nem csinálja, akkor meg azt mondjuk, mától nem te csinálod.
- Feri: Elvonással is lehet. Az ilyen magatartásbeli dolgot lehet baráti, meggyőző, erőteljesebb módon, ez az egyik, a másik az, hogy van egy alapvető motiváció, nem takarítani jött oda, hanem rádiózni, azt gondolom, hogy kilátásba lehet helyezni, azért ki kell mondani, hogy az ne rádiózzon, aki nem, az ne csinálja ezt. Nem arról van szó, hogy a közösségi rádió az palimadár a végsőkig. Azt gondolom, hogy bele kell tenni ebbe a dologba energiát, azzal messze nem értek egyet persze, hogy ő szívességből dolgozik, én pontosan azt gondolom, hogy az ember a munkahelyén lóghat, amit szerelemből csinál azt úgy kell tőle számon kérni, ugyanolyan módon. Nem arról van szó, hogy ne adjunk esélyt egymásnak, hogy az együttműködésben ne segítsük ki egymást, de attól, hogy valaki önkéntes, szarul lehessen csinálni, az nem megy. Mi most emberi működési zavarokról beszéltünk és Zsuzsa azt mondta, hogy ez munkahelyeken is előfordul, kvázi a non-profit szervezetnek vagy egy megtartó szándékú közösségnek a sajátossága, csak az ezzel katartikusabban küszködik meg, továbbá a dolgot túldimenzionálta egy kicsit Túrónak az előadásmódja. Ez egyébként viszonylag normális szinten van ezekben a körökben.
- más: Ha egy könyveléssel foglalkozó cégnél is megtörténik, ott nem annyira látványos, mint egy rádióban. Azért föl kell vállalni azt, hogy itt nagy nyilvánosság előtt történnek ezek a dolgok.
- Feri: A főirány egy rádiókészítő közösségben nyilvánvalóan nem az, hogy a balneológiáról a presszóban beszélgessenek, hanem a rádióadás milyen. Ennek nem a rögtön tiltsuk ki egymást a módja, nyilvánvalóan, ha hallgathatatlan, akkor mindegy milyen szervezeti formában csináljuk ezt. Mi csak azt mondjuk, egyébként el tudom képzelni, hogy néhány olyan adóban, amelyiket iszonyúan utálok a budapesti éterben, hogy ott olyan snájdig és tüchtig minden
- Túró: (már megint taknyol, van is aki tiltakozik és szotyolahéj lesz belőle, amit mások után fel kell szedni) A FIKSZ rádióban nem az volt a gond elsősorban, hogy nem volt marhanagy demokrácia, rend, ott tényleg a legnemesebb értelemben vett káosz uralkodott és tán még uralkodik mind a mai napig, amit szintén nagyon jó dolog, ha ez le van tisztázva, tehát ha azt mondjuk, gyerekek, káosz van és akkor kaotikusan fogunk működni és dönteni. De nem, állandóan volt egy ilyen hitegetés, van aki tudott róla, van aki nem, lesz szabályzat, van szabályzat, tulajdonképpen a főszerkesztő dönt. De egyébként ha nagy ügyekről van szó, akkor szavazásra lehet bocsátani és akkor volt ilyen gond, hogy hát akkor döntsünk. Jó, de ki döntsön, aki itt van, ez a tíz ember, a másik ötvenet is érintő kérdésben, azok a hallgatók, bejönnek a stúdióba. Ki maradhat bent, menjenek ki addig, vagy bent maradhatnak ugyan, de nem szavazhatnak. Vagy van olyan, aki két éve ott csinál műsort, de eszébe nem jutna, hogy döntsön, mert nem azért jött ide. Ezek a dolgok nem voltak letisztázva és ha demokráciát próbáltunk játszani, eléggé kellemetlen dolgok sültek ki. Amit szintén lehetett volna, ha azt mondjuk, hogy igen, demokrácia van és folyamatosan, de nálunk hál istennek a szabadrádiózás előnye, mint mondottam, a nagy horderejű dolgok, pl. stúdió kirablása, amit egy volt kolléga követett el, emberkirúgás, telefonszámlák fizetése, ezek nagyon ritkák voltak, mondjuk átlagban negyedévenként és amikor előjött, hogy dönteni kell és ki döntsön stb., akkor kezdődtek az üvöltözések, akkor csattantak az ostorok és nem azért, mert ez egy indokolatlan ez a demokrácia nálunk, de hogyha nem volt meg a folyamat, a gyakorlat, akkor hirtelen szembesült az ember, akkor lett ebből a gond.
- más: Bennem kezd egy konkrét kép összeállni, ha megengeditek, egy kicsit felvázolnám azzal a kéréssel, hogy segítsetek, hogy ez pontos legyen, mert mi azzal a szándékkal jöttünk ide, hogy egy kis fílinget szívjunk, hogy képbe hozzatok, hogy egyáltalán mi ez. Megmondom, azzal a talán kissé profán képpel érkeztem, fogalmam sem volt, mi az, hogy harmadik típusú rádiózás, közösségi rádió. A közösségről már volt azért fogalmam, hiszen mi is csinálunk közösséget. Nekem az a szép ideális kép van most is a szemem előtt, amit ad abszurdum egy filmben láttam, lehet, hogy ti is láttátok, a Miért éppen Alaszka? című filmben volt annak a kis faluközösségnek egyetlen stúdiója, volt egy ember, aki a falu élő lelkiismereteként, vagyis az egyetlen közösségi formaként, ott csinált egy egyszemélyes rádiót, tulajdonképpen ez volt az állandó visszatérő momentum, amire a cselekmény is fel volt fűzve. Ez valahogy mint egy rezonőr, mindig összegezett. Nem tudom, a falóságban létezhet-e ilyen, de az nagyon idealisztikus állapot volt és a közösségi rádióról alkotott képem valahogy ilyesmit vázolt föl. Már csak azért is, mert ahonnan mi jöttünk, ott elképzelhetetlen ilyesfajta szelekció, amit ti megtehettek, hogy a 120 emberből ha nem válik be valaki vagy hasonló, akkor elküldöm, ez már Szombathelyen sem tehető meg, ahol van 80 ezer fő lakosság, több főiskola és a bácsi elmondta tegnap, hogy ő egyszerűen nem teheti meg, hogy elküldjön akár a gyengébben dolgozó munkatársait is, mert nincs helyette ember, aki csinálja. Nem tud fölállítani egy olyan stábot, amelyik neki csinál egy rendes rádiót??? Ehhez képest mi egy olyan területen vagyunk, ahol az ún. szórványtelepülések vannak, sokszor 80-100-200 fős, egymástól távol eső falvakban, kifejezetten, hogy úgy mondjam rurális jellegű a lakosság összetétele, el nem tudom képzelni, hogy mondjuk egy kicsit intellektuálisabb betelepült közösség hogyan fog tudni annak a közösségnek a nyelvén szólni, de úgy gondolom, hogyha mi közösségi rádiót csinálunk az nem a készítőknek a közössége lesz, hanem a hallgatóknak a közössége, itt van számomra az analógia a filmen látott stúdióval és a mi helyzetünkkel kapcsolatban, hogy az is egy lélekközösségnek volt a rádiója.
- női hang: Ezt most nem értem. Mi az, hogy nem a készítőknek a közössége, hanem a hallgatóké.
- folyt.: Visszakanyarodtam megint ahhoz az alap problematikához, hogy kinek, hogy a közösségi rádió kinek közösségi rádió, akik csinálják vagy akik hallgatják. Az Őrségben csinálunk egy rádiót, akkor ott van egy faluközösség és annak a rádiójaként kell hogy üzemeljen, mi nem tudunk egy ekkora közösséget létrehozni a rádióban és azt mondjuk, hogy aki hallgat minket az hallgat, aki nem az nem.
10. kazetta b) oldal vége "