Hibaüzenet

  • Deprecated function: Unparenthesized `a ? b : c ? d : e` is deprecated. Use either `(a ? b : c) ? d : e` or `a ? b : (c ? d : e)` in require_once() (line 341 of /home/szabadradiok/public_html/includes/module.inc).
  • Deprecated function: Unparenthesized `a ? b : c ? d : e` is deprecated. Use either `(a ? b : c) ? d : e` or `a ? b : (c ? d : e)` in require_once() (line 341 of /home/szabadradiok/public_html/includes/module.inc).
  • Deprecated function: implode(): Passing glue string after array is deprecated. Swap the parameters drupal_get_feeds() függvényben (/home/szabadradiok/public_html/includes/common.inc 394 sor).
  • Deprecated function: The each() function is deprecated. This message will be suppressed on further calls menu_set_active_trail() függvényben (/home/szabadradiok/public_html/includes/menu.inc 2404 sor).

Szakmai nap a szabad rádiókról - beszámoló

Január 23-án nyílt szakmai napot tartott szabad (közösségi, kisközösségi, online) rádiósoknak a Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete.
Az alábbiakban összefoglaljuk az elhangzott előadások fő mondanivalóját.

Szever Pál arról beszélt, hogy a közösségi rádiósoknak ugyanazokért a hallgatókért kell versenyezniük, mint a kereskedelmi rádióknak. A hallgató nem az alapján dönti el, mit hallgat, hogy a rádió kereskedelmi vagy közösségi, hanem az alapján, hogy elég jó-e a műsor. Kiemelte, hogy a közösségi rádióknak jó esélye van a kereskedelmiektől hallgatókat elvonni, mert a mai magyar kereskedelmi rádiók rengeteg hibát elkövetnek, tele vannak „switch point”-okkal – az útinformtól az érdektelen és hazug konferálásokig-, ahol a hallgató elkapcsol. Hasonló hiba, hogy a kereskedelemi rádiókban megszólaló hangok sem mindig erősek és határozottak, azaz nem tudják ott tartani a hallgatót. Ha szörfölés közben a hallgató egy szabad rádióra talál és ott jó műsort hall, esély van arra, hogy ott is maradjon. Szever Pál beszélt a Facebook fontosságáról, a hallgató hangjának műsorba vonásáról, mely az elmúlt évtizedben háttérbe szorult.

Rozgonyi Krisztina hírközlési jogász alapproblémaként említette, hogy közösségi rádióként olyanokat definiál a törvény, amimnek semmi köze a közösséghez – így kerülhetnek egy kategóriába a kisközösségi rádiók és pl. a Lánchíd, Jazzy, Gazdasági és Info Rádiók. A médiatörvénynek ezt a pontját Rozgonyi a joggal és jogalkotással való visszaélésként tekinti. Megemlítette, hogy rendkívül bonyolult adminisztratív terheket rónak a szabályok a kisközösségi rádiósokra és a műsorszerkezeti kritériumok is problémásak. A zenei kvótákról szólva azt emelte ki, hogy (a közösségieknél alkalmazott 50% magyar zenei minimum) furcsa és abszurd, mert a Magyarországra érvényes EU-s jogharmonizációs kötelezettségek csak a televíziózásra írnak elő kvóta követelményeket, a rádiós kvótákról az adott ország dönt. Bár nem jogellenes a rádiós kvótakövetelmények alkalmazása, Rozgonyi szerint médiapolitikailag ennek elsősorban az országos és körzeti rádiók esetén volna értelme, de a kisközössségiek esetén ilyen kvóták nem indokoltak. Rozgonyi Krisztina szerint az 1 km vételkörzeti korlát is nehézzé teszi a jogszerű működést. A pályáztatásról szólva azt átláthatatlannak és kiszámíthatatlannak nevezte, példaként hozva fel, hogy lehet tudni, az NMHH mikor mit fog pályáztatni. Megemlítette, hogy egy tucat frekvencia van, melyek 2012-13-an újrapályáztattak, de a pályázatokat érvénytelennek nyilvánították, azaz nem hirdettek nyertest, viszont most, 2015-ben sem tudjuk, mi van ezekkel a frekvenciákkal; hasonló a volt Sláger Rádió (később NEO FM) frekvenciakészlete, melyet jelenleg a közszolgálati rádió használ – és nem érhető el transzparensen információ arról, hogy miért nem pályáztatta a hatóság újra az ország legértékesebb frekvenciakészletét. „Nem örömteli” fejleménynek nevezte, hogy az NMHH megszűntette a "talált" frekvencia jogintézményét, amivel a piaci szereplők proaktívan befolyásolni tudták a pályáztatás gyakorlatát. Bár Kelet-Közép Európában egyedülálló erős közösségi rádiós szcéna alakult ki 2010-ig Magyarországon, érdekes volt megismerjük, hogy Nagy-Britanniában hogyan működhetnek ennél jóval erősebb és önfenntartó közösségi rádiók az Ofcom miénktől fontos kérdésekben eltérő szabályozása miatt.
A brit „Community radio licence” birtokában kb. 200 közösségi rádió működik, és itt nincs elkülönítve közösségi és kisközösségi kategória. A magyar 1 km-es gyakorlattól eltérően itt 5 km-es körzetben sugározhatnak a közösségi rádiók, mert ez az a minimális vételkörzet, ahol eredményesen lehet rádiót működtetni, így ugyanis már elérhető akkora számú lakosság, ami a helyi hirdetőknek is érdekes lehet, így ezek a rádiók önfenntartóan működhetnek, miközben frekvenciagazálkodási szempontból egy 5 km-es vételkörzet nem okoz frekvenciatervezési problémát, és bárhol megoldható. A brit közösségi rádiók csak nonprofitok lehetnek, de reklámozhatnak. A médiahatóság lépései transzparensek: előre közzéteszik, hogy hol és mit fognak megpályáztatni. Egy engedély 5 évre szól (nálunk háromra) - ez is jól tervezhetővé teszi a rádió működését.
Míg a közösségi rádiók működése Magyarországon törvényben szabályozott előírásokon és azok szigorú betartatásán alapszik, a közösségi licenszt Nagy-Britanniában teljesen más alapon adják. A hatóság arra kíváncsi, hogy a pályázó "érti-e a közösségi rádiózás" lényegét. Kötelezettségek nincsenek előírva, csak az, hogy mutassa be, hogy a pályázó hogyan érti a közösségi rádiózást és a későbbiekben is ezt kéri számon rajta a hatóság. Ennek oka, hogy minden közösség más és más, azt az Ofcom, a brit médiahatóság nem gondolja, hogy előre meg tudna határozni olyan kritériumokat, ami minden közösségre érvényes lenne. A keserű pirula azonban a fizetendő díjak kérdése: a pályázati díj 600 font, az éves díj is magas. Viszont ezért a hatóság megteremti azt a bázist, ami üzletileg is működni tud egy ilyen rádió – mutatott rá az előadó.

Digitális (DAB) helyi rádiózásról szólva elmondta, hogy Nagy-Britanniában tavaly 198 helyi digitális rádió működött (Magyarországon ilyen egyáltalán nincs). Jelzésértékű, hogy a digitális rádiózást, annak bevezetését és megszerettetését a BBC húzza előre - a digitális rádiók több mint felén a BBC-t hallgatják.

A szakmai napon ezután Békés Gergely (EJI), Csaba Amália (MAHASZ) mutatta be, hogy mit kell tudniuk a zenéket játszó rádióknak – melyek a szabad felhasználású zenék (70 évvel a szerző halála után, ill. idén az 1962 előtti hangfelvételek), ill. az időszerű napi eseményekhez köthető műfelhasználás: pl egy szerzőtől nem kell engedély, ha díjat kapott és ennek kapcsán számolunk be. Sok félreértés van a Creative commons licensszel kapcsolatban. Erről Békés Gergely elmondta, hogy az előadóművész/kiadó cc alatt kiadott műve is közös jogkezelés alatt áll, azaz díjat kell fizetni érte. A sok rádiós éjszakánként is visszatérő rémálma, a játszási listákkal kapcsolatban megemlítette, hogy a jogkezelő szervezetek és a médiahatóság elfogadtak egy közös formátumot, melyet mindenki elfogad, ám a mindenkinek megfelelő formátumú játszási lista kialakítása "óriási fejlesztéseket jelenthet némely rádió számára".

A rendezvény végén Molnár Kata Orsolya a social média felhasználási lehetőségeiről szólva említett meg lehetőségeket, így pl. hogy egy falurádiónak hatékonyabb lehet Facebook csoportot fenntartania Facebook oldal helyett vagy hogy a Facebook olyan kevés embernek jeleníti meg a posztjainkat még a minket lájkolók között is, hogy feltétlen szükséges lehet a posztokért fizetni, akár napi kétszáz forintot is, ami jelentősen javíthat a rádió láthatóságán.

Még megemlítjük, hogy a rendezvényre meghívtuk az NMHH képviselőit is, akik egy levelükben azt tudatták velünk, hogy „a Médiatanács 2014. decemberében felkérte az NMHH Hivatalát egy új kisközösségi pályázati eljárás feltételeinek, valamint a pályázati felhívás tervezetének kidolgozására. A Médiatanács a pályázati felhívás tervezet tárgyalását várhatóan 2015 január végén tűzi napirendjére”, és „tekintettel arra, hogy a pályáztatás feltételrendszere jelenleg döntés előkészítés alatt áll, ezért a közigazgatási elveknek megfelelően erre vonatkozóan bővebb felvilágosítást a SZARÁMASZER szakmai napján nem állna módunkban adni.”