Hibaüzenet

  • Deprecated function: Unparenthesized `a ? b : c ? d : e` is deprecated. Use either `(a ? b : c) ? d : e` or `a ? b : (c ? d : e)` in require_once() (line 341 of /home/szabadradiok/public_html/includes/module.inc).
  • Deprecated function: Unparenthesized `a ? b : c ? d : e` is deprecated. Use either `(a ? b : c) ? d : e` or `a ? b : (c ? d : e)` in require_once() (line 341 of /home/szabadradiok/public_html/includes/module.inc).
  • Deprecated function: implode(): Passing glue string after array is deprecated. Swap the parameters drupal_get_feeds() függvényben (/home/szabadradiok/public_html/includes/common.inc 394 sor).
  • Deprecated function: The each() function is deprecated. This message will be suppressed on further calls menu_set_active_trail() függvényben (/home/szabadradiok/public_html/includes/menu.inc 2404 sor).

A Szabad Rádiók Magyarországi Szervezetének Alapszabálya

az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény alapján
egységes szerkezetben a 2014. 05. 30–i módosításokkal ,
a Budapest Környéki Törvényszék 6.Pk.62.377/1992/79 sz. végzése alapján végzett 2014. 12. 12-én megszavazott módosításokkal

1.§ Az egyesület neve: Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete (rövidített elnevezése: SzaRáMaSzer)
Alapítás éve: 1992
Székhelye: Budapest 1136 Hegedűs Gyula u 8. II/4
A Szervezet egyesületi formában működő jogi személy, működése kiterjed az ország egész területére.

2. § A Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete (a továbbiakban mint Egyesület, illetve mint Szervezet) olyan civil szervezet, amely a közösségi rádiózás és a közösségi nyilvánosság fejlesztését szolgálja. A szabad, közösségi, non-profit, harmadik típusú rádiókat az különbözteti meg a közszolgálati és a kereskedelmi rádióktól, hogy
- a politikai és állami szervezetektől, az önkormányzatoktól és a nyereségérdekelt gazdasági szervezetektől függetlenül működnek,
- meghatározott (helyi, etnikai, vallási, kulturális, vagy életmódbeli) közösségek (kisebbségek) érdekeit szolgálják, és törekednek arra, hogy ezek részt vegyenek a műsorkészítésben,
- demokratikusan hozzák döntéseiket,
- műsoraikban óránként legfeljebb három percig sugároznak reklámot,
- bevételeiket nem osztják szét, azt önmaguk fenntartására, működtetésére visszafordítják (non-profit jelleg),
- műsorkészítésükben önkéntesek munkájára is támaszkodnak,
- bevételeik legfeljebb 50%-a származik műsorszolgáltatással kapcsolatos üzleti-reklám tevékenységből.

Az egyesület országos szervezet, amely közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, tőlük ilyet nem fogad el. Országgyűlési; megyei- és fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, illetve más jelöltjét nem támogatja.

3. § A szervezet célja:
A független, közösségi, nem nyereségérdekelt rádiózás szakmai segítése, ilyen rádiók alakulásának és működésének támogatása, érdekképviselete.

3/A.§ A szervezet tevékenységei:
A Szervezet az alábbi közfeladatokhoz közvetlenül és közvetve kapcsolódóan a következő tevékenységeket végzi:
Közfeladatok:
- Az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdése értelmében Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.
- A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 48. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott közfeladat ellátása keretében a Szervezet meghatározott (helyi, etnikai, vallási, kulturális, vagy életmódbeli) közösségek (kisebbségek) érdekeit szolgálja, és törekszik arra, hogy ezek is részt vegyenek a műsorkészítésben.
A Szervezet tevékenységei
- etnikai-, vallási-, kulturális kisebbségek érdekeinek védelmével foglalkozik;
- kulturális, környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos tevékenységet folytat;
- közreműködik az emberi- állampolgári jogok megismerésében, védelmében;
- más közhasznú szervezetek számára biztosít szakmai-közösségi szolgáltatásokat.
E tevékenységek keretében a Szervezet különösen
- szakmai képzéseket, konferenciákat, tapasztalatcsere látogatásokat szervez,
- szolgáltatásokat nyújt,
- szakmai kiadványokat jelentet meg,
- véleményt nyilvánít a rádiózást érintő szakmai kérdésekben, a jogalkotásban, állami döntésekben,
- tagrádiói részére támogatást igényelhet és fogad el,
- segíti új szabad, közösségi, non-profit, harmadik típusú rádiók elindulását,
- anyagi, technikai támogatást nyújt a tagrádiók működéséhez.

A Szervezet tevékenységét-szolgáltatásait a tagjain kívüli harmadik személyek is igénybe vehetik.
Az Egyesület éves tevékenységének összefoglalóját és gazdálkodásának legfontosabb adatait a Szervezet internetes honlapján nyilvánosságra hozza.

4. § A Szervezetnek rendes tagjai, illetve társult tagjai vannak.
A Szervezet rendes tagjai lehetnek:
- azok a műsorszolgáltatási jogosultsággal rendelkező vagy rendszeresen rádióműsort készítő, akár magyarországi, akár nem magyarországi székhelyű jogi személyek vagy magánszemélyek, amelyek irányadónak tekintik magukra nézve az Alapszabály 2. pontjában felsorolt követelményeket, és az Alapszabály rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek fogadják el, illetve
- azok a jogi személyek vagy magánszemélyek, akik a 2004. október 19-i Alapszabály elfogadásának időpontja előtt a Szervezet rendes tagjai voltak.
A Szervezet rendes tagjai a közgyűlésen szavazati joggal rendelkeznek, a Szervezet szolgáltatásaiban részesülhetnek, és a Szervezettől pénzügyi támogatást kaphatnak. A rendes tagok tagdíjat fizetnek.

Társult tagok lehetnek:
- azok a civil szervezetek, alapítványok, magánszemélyek, vagy gazdasági társasági formában működő szervezetek (akár ha kereskedelmi jellegű médiumot is működtetnek), akik a Szervezet értékrendjét és céljait műsoraik révén, vagy más módon támogatják,
- magánszemélyek, civil szervezetek, alapítványok, akik nem tartoznak rádióhoz, de a közösségi rádiózás céljait magukénak érzik, azokért a szervezeten belül tevékenyen cselekszenek, illetve
- akik - akár nem engedélyköteles - közérdeklődést kiváltó, nagyobb részt közösségeknek szánt műsort (vagy annak tekinthető produkciót) készítenek.
A társult tagok nem rendelkeznek a közgyűlésen szavazati joggal, de a Szervezet szolgáltatásaiban részesülhetnek, és kivételes esetben – a közgyűlés kétharmados döntésével - pénzügyi támogatást is kaphatnak. A társult tagok a Szervezet számára tagdíjat nem fizetnek, de az általuk jónak látott mértékben hozzájárulhatnak a Szervezet működési költségeihez.
A Szervezet tagjainak sorába újonnan jelentkezők a közgyűlési felvételüket követően - jogállásuktól függetlenül – minden esetben társult tagokká válnak. Rendes taggá az a társult tag válhat, aki a rendes tagság feltételeinek és követelményeinek mindenben megfelel, illetve a felvételét követő bármelyik közgyűlésen kéri rendes taggá való átminősítését, és azt a közgyűlés megszavazza.
A rendes tagsági viszony megszűnése:
- kilépés írásbeli bejelentésével,
- egy éven túli tagdíjhátralék felhalmozásával (előzetes, írásbeli eredménytelen felszólítás után)
- ha a tag legalább egy évig nem készít rendszeresen rádióműsort,
- kizárással, amiről a közgyűlés hoz döntést (a kizárással történő tagsági viszony megszűnése magával vonja a Szervezettől kapott visszatérítendő támogatások visszafizetésének kötelezettségét),
- a tag halálával vagy megszűnésével.
A tagok felvételéről és kizárásáról minden esetben a közgyűlés dönt nyílt szavazással, és kétharmados többséggel.

5. § A tagok főbb jogai és kötelezettségei:
- részt vesznek a Szervezet munkájában, rendezvényein, képzésein,
- részesülnek a Szervezet szolgáltatásaiban, belső pályázat alapján pénzügyi támogatásban,
- véleményt nyilvánítanak a Szervezet kezdeményezéseivel, állásfoglalásaival kapcsolatban,
- kezdeményezéseikkel segítik a Szervezet munkáját,
- az Alapszabály rendelkezéseit betartják, és a közgyűlési határozatok végrehajtásában közreműködnek,
- a rendes tagok kötelezettsége a tagdíj fizetése.
A rendes tagoknak ezen felül a közgyűlésen szavazati joguk van, illetve megválaszthatók az egyesület tisztségeire.

Szervezeti keretek és működés:
6. § A Szervezet legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, amelyet legalább félévenként össze kell hívni. A rendes féléves közgyűlést az ügyvivői testület bármely tagja összehívhatja. A közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha ezt a tagok egyharmada – az ok és a cél megjelölésével - kéri. A közgyűlést az ügyvivők egyike vezeti. A közgyűlés akkor határozatképes, ha a Szervezet összes szavazati joggal rendelkező rendes tagjának fele plusz egy tag jelen van. Ha a közgyűlés nem határozatképes, azt - az eredeti napirendi pontokkal - újra összehívva, a megjelentek létszámától függetlenül határozatképesnek kell tekinteni. A megismételt közgyűlés – változatlan napirenddel - az eredeti közgyűlés kezdési időpontjától számítva egy órán túlra hívható össze abban az esetben, ha ennek időpontja az eredeti közgyűlés meghívójában megjelölésre került. A rendes tagok képviselőinek egy-egy szavazati joguk van. A közgyűlésen megfigyelőként azok a szabad rádiósok is részt vehetnek, akiknek nincs szavazati joguk. A közgyűlés nyilvános, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetben korlátozható. A Szervezet működésével kapcsolatosan keletkező iratokba – előzetes írásbeli bejelentkezés és időpont-egyeztetés után – való betekintés bárki számára biztosított.

7. § A közgyűlés kizárólagos döntési körébe tartozik:
- az Alapszabály elfogadása és módosítása,
- a tagok felvétele és kizárása,
- az ügyvivők megválasztása és visszahívása,
- 500 ezer Ft fölötti kötelezettségvállalásról döntés meghozatala
- a Szervezet programjának és éves munkatervének meghatározása,
- az éves tagdíj megállapítása
- beruházások, befektetések és a munkabérek megállapítása,
- az éves beszámoló, a zárszámadás és jelentés elfogadása,
- az éves költségvetés megtárgyalása,
- a nemzetközi szervezetekhez való csatlakozásról történő döntések,
- más szervezetekkel való egyesülésről a döntés,
- a Szervezet feloszlásáról való döntés.

A Szervezet a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával, mint mérlegfordulónappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni.

A beszámolót a közgyűlés fogadja el nyilvános ülésén, nyílt, egyszerű többséget igénylő szavazással.
A Szervezet köteles a beszámolóját elkészíteni, letétbe helyezni és közzétenni.

Az ügyvivők visszahívhatók, ha a közgyűlési döntés értelmében a 9. § szerinti feladataikat nem megfelelően látják el. Az ügyvivők egyesével is visszahívhatók.
Rendkívüli közgyűlést kell összehívni 30 napon belüli időpontra, ha
a) az ügyvivői testület úgy dönt;
b) a tagok egyharmad része – az ok és a cél megjelölésével – kívánja;
c) a felügyelő szerv írásban indítványozza, vagy ha
d) bíróság elrendeli.
A közgyűlés üléseiről jegyzőkönyv készül, amelynek tartalmaznia kell az ülések időpontját, helyét, a határozatokat (meghatározott sorszámokkal ellátva), s azok elfogadásában a támogatók és ellenzők arányát. A döntéseket is tartalmazó jegyzőkönyvek az Egyesület irodájában megtekinthetők. A határozatok külön, a Határozatok Tárában is iktatásra kerülnek.

8. § Közgyűlési döntéshozatal:
A Közgyűlés minden kérdésben - így a személyi kérdésekben is - nyílt szavazással dönt. Amennyiben azonban a Közgyűlés úgy határoz, a szavazást titkosan kell lefolytatni.
- A tagok felvételéről legalább kétharmados többséggel születhet döntés.
- Az ügyvivők, valamint a felügyelőbizottság elnökének megválasztásáról és visszahívásáról, illetve a tagok kizárásáról minősített többséggel (a rendes tagok 50%-a plusz egy fő) döntenek.
- A többi kérdésben - eltérő rendelkezés hiányában –a jelenlevő rendes tagok egyszerű többséével születnek a döntések.
Szavazategyenlőség esetében a szavazást meg kell ismételni. Újabb szavazategyenlőség esetén az adott kérdést a következő közgyűlésen lehet ismét megvitatni.

9. § Az Ügyvivői testület
A közgyűlés a Szervezet élére három ügyvivőt választ. Az ügyvivők megbízatása – a közgyűlés ellenkező döntése hiányában - három évre szól. Az ügyvivői testület tagjaival szemben támasztott követelmény, hogy feleljenek meg az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény által előírt összeférhetetlenségi szabályoknak.
Az ügyvivők feladatai:
- gyakorolják a munkáltatói jogokat,
- gondoskodnak a közgyűlések előkészítéséről, azok levezetéséről és az azokon hozott döntések végrehajtásáról,
- elősegítik a rádiók közötti információcserét és együttműködést,
- a két közgyűlés közötti operatív ügyintézés,
- a rádiók vezetőivel konzultálva döntenek a konferenciákon és tanulmányutakon részt vevők személyéről,
- a magyar hatóságok, valamint más hazai és nemzetközi szervezetek előtt képviselik a szervezetet.
Az ügyvivők a szervezet képviseletére külön-külön, önállóan is jogosultak. A bankszámla feletti rendelkezés jogát azonban csak bármelyik két ügyvivő együttesen gyakorolhatja.
Az ügyvivői testület feladata a közgyűlések és ügyvivői feladatok előkészítése, 500 ezer Ft alatti kötelezettségvállalást igénylő vagy ilyet feltehetően igénylő ügyletekben döntés hozatala.
A háromtagú ügyvivői testület döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, azokról minden esetben írásos emlékeztetőt készítenek. Az ügyvivői testület ülései akkor határozatképesek, ha azokon a szavazásra jogosultak 50%-a + 1 fő megjelent (három ügyvivő esetén ez 2+1 fő). Az ügyvivői testület évenként legalább kétszer ülésezik. Az ügyvivői testület ülései nyilvánosak, azok nyilvánossága csak jogszabályban rögzített esetekben korlátozható. Az ügyvivői testület üléseiről emlékeztető készül, amelynek tartalmaznia kell az ülések időpontját, helyét, a határozatokat (meghatározott sorszámokkal ellátva), s azok elfogadásában a támogatók és ellenzők arányát. A határozatok külön, az Ügyvivői Határozatok Tárában is iktatásra kerülnek.

10. § Felügyelő Bizottság:
1. Az egyesületnek a Közgyűlés által egyszerű többséggel. választott és a Közgyűlésnek felelős munkaszervezete, amelynek alapvető feladata az alapszabályban meghatározott célok, az egyesületi pénz- és vagyongazdálkodás ellenőrzése.
2. A Felügyelő Bizottság elnökből - akit szintén a Közgyűlés választ meg - és két tagból áll, akik a megbízatásuk időtartama alatt egyidejűleg más egyesületi vezető tisztséget nem tölthetnek be. Évenként legalább egyszer ülésezik, üléseit az elnök hívja össze. Döntéseiket nyílt szavazással hozzák. A felügyelő bizottsági ülései akkor határozatképesek, ha azokon a szavazásra jogosultak közül ketten megjelentek, határozataikat egyszerű többséggel hozzák. Szavazategyenlőség esetén döntés nem születik, a kérdést a következő Felügyelő Bizottság ülésen kell ismét megvitatni.
3. Tagjai az ügyvivői testület ülésein tanácskozási joggal részt vehetnek.
A Felügyelő Bizottság tagjaival szemben támasztott követelmény, hogy feleljenek meg az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény által előírt összeférhetetlenségi szabályoknak.

11. § A Közgyűlés, és a Felügyelő Bizottság üléseit összehívni az ülés időpontja előtt legalább 15 nappal, az ügyvivői testület üléseit az ülés időpontja előtt legalább 3 nappal, írásban vagy a tagok által megadott e-mailcímreigazolható módon elektronikus úton a tervezett napirend előzetes közlésével kell. A Közgyűlés és az ügyvivői testület ülései nyilvánosak.

11/A.§ Az ülések lebonyolításának módja
A közgyűlés, az ügyvivői testület, valamint a Felügyelő Bizottság üléseit elektronikus úton is megtarthatja. A tagok írásban nyilatkoznak azon elektronikus elérhetőségeikről (pl. Skype azonosító), melyeket a közgyűlésen való részvétel céljára használnak. Az adott ülésre szóló meghívó minden esetben tartalmazza, hogy az ülés személyesen vagy elektronikus úton történik-e, s ez utóbbi esetben az ülés lebonyolításának technikai részleteit. Elektronikus ülésre csak akkor kerülhet sor, ha mindenki, aki ezen részt kíván venni, lehetőséget kap vagy talál az ülésen való részvételre és az elektronikus ülés nyilvánossága biztosítható.
Az elektronikus ülésről közgyűlés esetén jegyzőkönyv, az ügyvivői és FB ülésekről emlékeztető készül, mely szintén elektronikus úton megküldésre kerül az adott testület tagjainak.

12. § Gazdálkodás
A Szervezet vagyona pályázati és egyéb támogatásokból, személyi befizetésekből, tagdíjakból, illetve az alaptevékenysége - esetenként a vállalkozói tevékenysége - kapcsán keletkező bevételekből képződik. Banki aláírási joggal a bármelyik két ügyvivő együttesen rendelkezik. Vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
A gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységekre fordítja.

12/A.§ Nyilvántartás, nyilvánosság, iratbetekintés

A szervezetnél az ügyvivők, illetve a Felügyelő Bizottság elnökének feladata a határozatok nyilvántartásának vezetése, amelyből a közgyűlés, illetve az ügyvivői testület, valamint a Felügyelő Bizottság döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható.
Ennek fő szabályai a következők:
A közgyűlés és az ügyvivői testület üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés helyét és idejét, napirendjét, a napirenden kívüli felszólalásokat, a jelenlevőket és az általuk képviselt szavazati jog mértékét. A jegyzőkönyvből a határozat tartalma, időpontja és hatálya a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye is megállapítható, továbbá az esetleges különvélemények is rögzítésre kerülnek.
A jegyzőkönyvet a levezető elnök, és egy – az ülésen jelen levő, a jelenlevők egyszerű többségével megválasztott hitelesítőnek – tag írja alá. A határozatokról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás tartalmazza a határozat számát, időpontját, tartalmát és hatályát.

12/B.§ A közgyűlés, illetve az ügyvivő testület döntéseinek az érintettekkel való közlési, illetve nyilvánosságra hozatali módja:
Az elfogadott költségvetés tervezetet , legkésőbb a közgyűlést 15 nappal megelőzően a Szervezet honlapjára is fel kell tenni.
Az ülések határozatait, a meghozataluktól számított 15 napon belül elektronikus vagy postai úton kell közölni az érintettekkel. A meghozott határozatok szövegét fel kell tenni a Szervezet honlapjára, ahol a határozatok mindaddig megtekinthető, amíg hatályban vannak.
A honlapon kerülnek közzétételre a tervezett programok és más, a Szervezet működésével kapcsolatos információk.Az iratokba a c. pont szerint történhet az iratbetekintés a Szervezet székhelyén.

12/C.§ A szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjéről:
A szervezet működésével kapcsolatban keletkezett iratokba bárki betekinthet. A betekintés iránti igényt az ügyvivői testületnek kell bejelenteni, amelyet legkésőbb 8 (nyolc) napon belül lehetőséget biztosít az iratbetekintésre. Az iratokról saját költségére bárki másolatot készíthet, továbbá megismerheti a honlapon közzétett iratok tartalmát
12/D.§ A szervezet működésének, szolgáltatásai igénybevétele módjának, beszámolója közlésének nyilvánosságáról:
A társaság éves beszámolójának tervezete, továbbá a közgyűlési határozattal elfogadott beszámoló megismerhető a Szervezet honlapján, továbbá a betekintés lehetséges az előző pontban meghatározott feltételekkel illetőleg az iratokból saját költségére bárki másolatot készíthet. .
A Szervezet működésével, tevékenységével és gazdálkodásával kapcsolatos ülésekről a szolgáltatás igénybevevőit értesíteni kell. Az értesítési határidők megegyeznek a közgyűlések összehívásának rendjével.

13. § A Szervezet megszűnik:
- ha arról a közgyűlés így dönt,
- a bíróság határozata alapján.
A megszűnés esetén fennmaradó vagyonból a szervezet köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni. Az ezután esetlegesen fennmaradó vagyon folyamatos műsorszolgáltatást végző tagrádiók között egyenlő mértékben felosztásra kerül.
***
Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdések tekintetében a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény, s az egyéb jogszabályok rendelkezései, valamint a később meghozandó közgyűlési határozatok az irányadóak .

Budapest, 2014. május 30.

Hargitai Henrik Kovács Orsolya Magyar Ádám
ügyvivő ügyvivő ügyvivő

[Záradék az egységes szerkezetbe foglalt alapszabályhoz]

„A jelen Alapszabály egységes szerkezetbe foglalására annak 2014.05.30-i módosításai adtak okot. Igazoljuk, hogy a jelen, egységes szerkezetbe foglalt létesítő okirat szövege megfelel az alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalmának. Az egységes szerkezetű okirat elkészítésére a létesítő okirat 1, 2, 3, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12. pontjainak változásai miatt került sor”.

Budapest, 2014. május 30.

Az alapszabály jelen módosítására a Budapest Környéki Törvényszék 6.Pk.62.377/1992/79 sz. végzése alapján került sor.

Budapest, 2014. december 12.

Hargitai Henrik Kovács Orsolya Magyar Ádám
ügyvivő ügyvivő ügyvivő

Cikkhez csatolt fájl: