Civil Rádió
Dokumentumok a Civil Rádióról
A Civil Rádió tervezete (1994)
Részletek a Civil Rádiózásért Alapítvány eddigi mûködésének történetébõl
Az alapítvány 1993-ban alakult; az alapítók a Közösségfejlesztõk Egyesülete, a Nyitott Képzések Egyesülete, a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete és a Lágymányosi Közösségi Ház voltak. Az általuk megfogalmazott hosszú távú programhoz utóbb 100-nál több egyesület, kisebb alapítvány, társaskör és intézmény csatlakozott.
Az Alapítvány célja a közösségi rádiózás hazai segítése, népszerûsítése; képzések, konferenciák, akciók szervezése és - egyebek között - a Budapesten szervezõdõ, nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóként "üzemelõ" Civil Rádió mûködtetése. E célok kapcsán több vidéki közösségi rádió alakulásában és elindulásában képzésekkel, tapasztalatcserékkel, tanácsadásokkal közvetlenül is segítettünk (Szóla Rádió Debrecen, Szóköz Rádió Szombathely, Rádió Derecske). 1994-95-ben eleinte kölcsönzött berendezésekkel, összesen hat alkalommal idõszakos adásokat készítettünk és sugároztunk (az MKM stúdióengedélyeivel) Civil Rádió elnevezéssel.
A Civil Rádiózásért Alapítvány keretében 1994 februárjában, áprilisában, júniusában, szeptemberében, decemberében, valamint 1995 májusában szervezett - képzésekkel összekapcsolódó - 4-5 napos idõszakos adások során egy önkéntesekbõl álló csapat szerzett gyakorlatot - hivatásos szakemberek közremûködésével - a rádiózásban. Ezzel párhuzamosan elindult a saját stúdiónk építése, majd felszerelése, s mindeközben kialakult egy határozott arculatú programszerkezet, amely jól mutatja a közösségi rádió sajátos karakterjegyeit, amelyek megkülönböztetik ezt a rádiózási formát a kereskedelmi és a közszolgálati típusú rádióktól. Itt hangsúlyozzuk, hogy az Alapítványt életre hívó szervezetek a közösségi munka - nemzetközileg is elismert - legrangosabb hazai szakmai mûhelyei.
1993-ban egy alapítványunkhoz érkezett holland meghívásra szakmai körutazáson vettünk részt, ahol ottani helyi rádiókat és televíziókat látogattunk meg. Erre az útra meghívtuk több akkor induló vidéki helyi rádió képviselõjét is. A hollandokon kívül kapcsolatunk van több franciaországi és egy USA-beli közösségi rádióval is - utóbbiaktól rendszeresen zenei anyagokat is kapunk.
Alapítói vagyunk a Szabad Rádiók Magyarországi Szervezetének, képviselõnk több mint két éve a fenti szervezet ügyvivõje is.
A Civil Rádió folyamatos adásainak elindulása után is nagy szerepet kapott az Alapítvány mûködésében a belsõ és a kifelé irányuló képzések szervezése. Részben belsõ mûhelyek alakultak: a zenei szerkesztõkbõl; Budapest mûhely néven a város életével, hétköznapjaival, hagyományaival kapcsolatos mûsorok készítõibõl; továbbá Tudósítói mûhely néven szervezünk folyamatos felkészítést az újonnan érkezõ önkénteseknek. Ezeken a közösségi rádiózás mûfaji alapvetésén túl, helyzetgyakorlatok, mûsorelemzések, tehát valódi alkotó, közösségi mûhelymunka folyik. Fontos közösségépítõ, fejlesztõ szerepe van itt annak, hogy az újonnan érkezõket a stáb tapasztaltabb tagjai segítik a gyakorlat megszerzésében, tehát csoporton belül egymást képezzük.
Rendszeresek a stáb számára szervezett hétvégi mûhelymunkák, amelyek az önépítésre, a közös célok megfogalmazására, a szervezet mûködésének fejlesztésére kínálnak alkalmat.
Belsõ képzéseinken túl három alkalommal szerveztünk felkészítõ tréninget civil szervezetek képviselõinek, "Hogyan készítsünk híreket - önmagunkról" címmel, felismerve, hogy a civil szervezetek milyen nehezen bocsátanak ki híreket a saját mûködésükrõl, s milyen rosszul jelenítik meg önmagukat a médiumokban. Képviselõink rendszeres szakértõ közremûködõi a nonprofit szektorban szervezett médiaképzéseknek.
A Handicap Alapítvánnyal együttmûködve több alkalommal közremûködtünk sérült emberek médiahasználatát segítõ felkészítésekben. Ezeken a társadalmi integrációjukat segítõ LáncSzem címû folyóirat, illetve a Beszélõ LáncSzem címû hangos melléklet önkéntesként közremûködõ tudósítóinak segítettünk a nyomtatott sajtó, illetve a rádiózás lehetõségeinek megismerésében, elemi gyakorlati ismeretek elsajátításában.
Az elmúlt években és jelenleg is különféle médiaképzésekben érintett fõiskolai, egyetemi hallgatók teljesítenek szakmai gyakorlatot a Civil Rádiózásért Alapítványnál.
Az Alapítvány tevékenységeként két éven keresztül Hangos Pályázatfigyelõ címmel 30 perces összeállítást készítettünk, amelyeket 50 vidéki helyi rádió számára havonta megküldtünk. Ezek az anyagok biztosították, hogy az érintett rádiók szakszerûen, friss információkat közvetítsenek a maguk környezetében a nonprofit szektor aktuális jelenségeirõl. A küldött kazetták "B" oldalán mindig egy-egy korábban a Civil Rádióban elhangzott különösen sikeres hangfelvétel szerepelt, amelyet többségében úgyszintén bejátszottak vidéki kollegáink a saját adásaikban.
A Civil Rádió folyamatos adásait 1995. szeptember 1-tõl a 120.573/1994. MKM számú stúdióengedélyünk alapján - az ebben a körben osztott frekvenciák közül a fõvárosban elsõként - indítottunk el. 2000 augusztusáig az eredeti engedély szerinti formában és tartalommal, annak pontosan megfelelve - a Fiksz és a Tilos Rádiókkal osztott mûsoridõben - mûködött a 98 MHz-en a Civil Rádió.
Mivel 2000-ben a - Fiksz Rádióval együtt indulva – megnyertük a 98 MHz-es frekvenciára kiírt pályázatot, így 2000 szeptemberétõl heti 96 órában sugározhatjuk mûsorunkat. Ezzel együtt lehetõségünk nyílt adóteljesítményünk jelentõs növelésére, így 2001. február 7-tõl már Budapest egész területén és Pest megye nagy részén is fogható adásunk.
A Civil Rádió befogadó rádióként kíván mûködni, ezért két olyan rádiós mûhelyt is befogadtunk adásunkba, amely nem jutott frekvenciához, és értékeik az általunk is vállalt és képviselt értékekhez hasonlóak. Így hallható a 98 MHz-en a Tilos Rádió és a Harmónia Rádió mûhelyének mûsora is.
Jelenleg kb. 130 önkéntessel, két fõállású munkatárssal, egy hírszerkesztõvel és három polgári szolgálatossal dolgozunk, minden héten szerdán reggel 6.30-tól vasárnap reggel 6.30-ig sugározzuk mûsorainkat. Adásaink és mûködési módunk is közösségi érdekeket és formákat képvisel: nem csak a közösségiségrõl szólunk, de kisebb mûsorkészítõ stábokban, csapatokban készítjük az általunk sugárzott adásnapokat 3-8 órás turnusokra osztva önkéntesként dolgozó munkatársainkat.
Ezen a “mûfajon” belül a Civil Rádió egyik legfontosabb jellemzõje, hogy az országos és regionális médiumoktól eltérõen, a nemzetközi és országos kérdések helyett sokkal inkább a helyi társadalom dolgaival foglalkozik, valamint önkéntesek mûködtetik. A mi mûhelyünk különösen nagy hangsúlyt fektet a civil társadalom, az önszervezõdések budapesti jelenségeinek bemutatására, bátorítására, az ilyen törekvések nyilvánosságának és szakmai mûködésének segítésére. Igazolja ezt az a tény, hogy nyilvántartásunk szerint évenként 750-800 civil szervezet volt vendége a Civil Rádiónak az elmúlt idõszakban.
Programunkban jelentõs hangsúlyt kapnak a kulturális, szociális, környezetvédelmi események, közösségek, az ilyen típusú konfliktusok, a fõváros, illetve egyes városrészeinek, szomszédságainak élete. Ennek kapcsán több kerületi önkormányzattal van folyamatos kapcsolatunk, közremûködést vállalunk tájékoztatási feladataik végzésében, aminek során nem csak a civil szervezetekrõl, de - egyebek között - a kerületek intézményeinek munkájáról, a helyi hagyományok, a szociális ellátás, a kulturális élet jelenségeirõl számolunk be rendszeresen. Szoros együttmûködést alakítottunk ki a Közösségi Adatárral, amely megfelelõ bázisa a civil hírirodának is.
Általában a kezdeményezõ polgár és annak helyi közösségei szerepelnek mûsorainkban. A Civil Rádió politikai és gazdasági érdekcsoportoktól független mûsorszolgáltató, mûködésének forrásai ma is a közremûködõk önkéntes munkája, továbbá pályázatok, más támogatások, adományok.
Ez egy interaktív rádió, amelyben a hallgató akár alkalmi közremûködõként, akár állandó munkatársként szólalhat meg. Az egyik legfõbb törekvésünk éppen az, hogy a tömegkommunikációban dolgozók körül kialakított mítoszt leromboljuk, s bebizonyítsuk, hogy akinek üzenete van, hozzáférhet a mikrofonhoz, részese lehet a rádiót mûködtetõ csapatnak.
Demokráciafejlesztõ törekvéseinket és mûködésünket hazai alapítványokon és magánszemélyeken túl több külföldi pénzalap, így két alkalommal a Phare Demokrácia Mikroprogram is támogatta.
További pályázati támogatóink az elmúlt idõszakban: az Autonómia Alapítvány, a Brit Nagykövetség, a Fõvárosi Közgyûlés Kulturális Bizottsága, Szociális Bizottsága, a Hálózat a Demokráciáért Program, a Holland Királyság Nagykövetsége, a Kanadai Nagykövetség, a Magyar Villamos Mûvek Rt, az MKM Civil Kapcsolatok Fõosztálya, a Mûvészeti és Szabadmûvelõdési Alapítvány, a Nemzeti Kulturális Alap Zenei Kollégiuma, az Országépítõ Alapítvány, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az Ökotárs Alapítvány, a Soros Alapítvány, a Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete, a IV., VIII., XV. kerületi Önkormányzatok, Ifjúsági és Sportminisztérium, Környezetvédelmi Alap, Világbank, Országos Rádió és Televízió Testület. Ezen túl magánszemélyek és intézmények jelentõs hozzájárulásai is segítették, segítik munkánkat.
(2004)