A Közös Hullámhossz rádió és képzési program 2010

Egy ötlet nyomán

A Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete 2009. nyarán próbálta ki először, hogy társult és rendes tagjai együtt rádiózzanak, amikor egy tavasszal körvonalazódó ötlet nyomán életre hívta a Közös Hullámhossz rádiót, mely elnevezés is közös, néhány napos „ötletelés” nyomán született.
A kísérleti jelleggel megvalósult rádió Taliándörögdön, a Dörögdi Fesztivál rádiójaként mutatkozott be 96,5 MHz-en, s annak ellenére, hogy nem kevés nehézség, váratlan helyzet, műszaki hiba és emberi tévedés hátráltatta a munkát, nem vallott szégyent.
A Közös Hullámhossz (KHH) rádiót kizárólag a tagrádiók önkéntesei működtették, többnyire saját eszközeikkel, szabadidejükben. A vállalkozás gondjai közül is meghatározó volt a szervezet szűkös anyagi erőforrása, amely a résztvevők szállás és útiköltségeit sem tudta fedezni, s amely miatt számos tehetséges, ám távoli településeken rádiózó munkatárs nem lehetett jelen. Ugyan nem is számoltunk vele eredetileg, mégis érdekes és nem elhanyagolható tapasztalatokat gyűjtöttünk a sokféle, sok helyről jött, több korosztályt, identitást, sokféle civil foglalkozást képviselő önkéntes viselkedését, alkalmazkodóképességét, együttműködését megfigyelve. Megélve feszült helyzeteket, konfliktusokat, katartikus és felhőtlen pillanatokat, valóságos csoportdinamikai, szociálpszichológiai esettanulmány, izgalmas civil kísérlet részesei lehettünk.

Kár lenne abbahagyni…

Az első próbálkozás legfontosabb tanulsága az lett, hogy a megkezdett munkát mindenképp folytatni kell, hiszen a KHH minden szempontból a hazai közösségi rádiózás nagyszerű vállalkozásának bizonyult, olyan gyakorlati képzés, szakmai „mélyvíz”, amelyhez hasonlóra még nem volt példa.

Már a Fesztivál utáni napokban megszületett az elhatározás a következő, immár jobban szervezett, az első kísérlet tanulságaiból okuló, közös, nyári rádiózás megvalósítására, amennyiben a szükséges anyagi fedezetét valamilyen forrásból sikerül megteremteni. Mindenképp olyan komplex, rádiós képzés, terepgyakorlat volt a cél, ahol nemcsak az „élesben” rádiózást tanulhatják, gyakorolhatják a résztvevők, de nem mellékesen megismerkedhetnek egy közösségi rádió létrehozásának teljes vertikumával, az adminisztrációs kezdő lépésektől, az antenna-szerelésig, a stúdió felépítésétől a mikrohullámú modulációs technika üzembeállításáig. Részt vesznek szerkesztő, előkészítő munkákban, élő rádióműsorokban, helyszíni riportokat készíthetnek, hangvágó, editáló szoftverek használatát sajátíthatják el, és sok egyéb mellett bepillantást nyerhetnek egy rádió működtetésének napi feladataiba, gondjaiba.
A 2010. évi KHH rádió és képzési program megvalósítását, végül a Norvég Civil Támogatási Alap pályázatán elnyert keret tette lehetővé. Az előkészítés és lebonyolítás során különös kihívást, felelősséget jelentett, hogy a huszadik alkalommal megrendezett Művészetek Völgye Fesztivál az előző évben hallottak nyomán a fesztivál hivatalos rádiójaként jelentette be a KHH-t.

Felkészülés és az erőforrások számbavétele

A felkészülés során a szervezet levélben, telefonon, és személyesen mérte fel a projektben részt venni szándékozókat, köztük olyanokat is, akikkel addig még társult viszonyt sem ápolt, lévén a KHH nagyszerű alkalom új kapcsolatok építésére, egymás megismerésére.
A projekt székhelye, azaz a stúdió, az előkészítő és szerkesztői szobák a dörögdi evangélikus templom melléképületében lettek kialakítva, míg szálláslehetőséget az evangélikus vendégházban kaptunk, ill. a templomkertben sátorozhattunk. Sikerült a kapolcsi „epicentrumban” is kapnunk egy pár négyzetméteres, ideiglenes támaszpontot, ahol még egy számítógépes vágóasztalt is felállítottunk.
Az adás műszaki hátterét, a stúdió, valamint az adás lebonyolítás, előkészítés eszközeit, az antennát és az adóberendezést valósággal „piknik” alapon rakta össze a csapat, azaz egy előzetes „kívánságlista” alapján a tagrádiók jelölték meg és vállalták, hogy ezek közül melyeket tudják biztosítani a KHH idejére.
A stúdiótól légvonalban mintegy 800 m-re lévő dombtetőre állítottuk fel az adóantennát, ahová a stúdiójelét a szegedi kollégák által üzembeállított, mikrohullámú átviteli berendezés alkalmazásával juttattuk el.
A KHH rádiós / képzési projektben a következő rádiók munkatársai vettek részt.

Best Rádió (Ajka)

Civil Rádió (Budapest)

Fúzió Rádió (Budapest)

Hello Rádió (Budapest)

Kontakt Rádió (Budapest)

Muzsikus Rádió (Budapest)

Motoros Rádió (Budapest)

Periszkóp Rádió (Pécs)

Rádió Mi (Szeged)

Remete Rádió (Pécs)

Pöpp FM (Budapest)

Puszta Rádió (Kunszentmiklós)

Tilos Rádió (Budapest)

Vértes Rádió (Zámoly)

És elkezdődött

A már az előkészületek során körvonalazódó műsorstruktúrát fontos sorvezetőnek, ám korántsem „szentírásnak” tekintettük, valójában csupán a minden egyes munkanapot indító, reggeli stáb-értekezleten alakult ki az aznapi, végleges műsorrend. Ugyancsak ekkor vettük számba az aznap jelenlévő, „hadra-fogható” munkatársakat, ill. az aktuális oktatásokon résztvevőket, aznap érkezetteket is.

A képzések az alábbi tematikákban folytak:

- egy ideiglenes rádióadás előkészítése, hivatalos, adminisztratív teendők,
- a rádióadás lebonyolításának műszaki, technikai elmélete és gyakorlata, lehetséges változatok, minimális követelményektől az optimális megoldásokig,
- a hagyományos rádió (földi sugárzás) és az internetes rádió technikai háttere
- különböző fajtájú rádióműsorok előkészítő, szerkesztői munkái,
- hangfelvételek, riportok előkészítése, kommunikációs technikák, megoldások,
- hangfelvétel (riport) készítése, különböző felvevők kezelése, gyakorlati tanácsok, un. mikrofonozási módok megismerése, gyakorlása, előforduló hibák elkerülése,
- az elkészült hangfelvételek feldolgozása, vágási technikák, editáló szoftverek használata, a felvételek adásba kerülésének előkészítése,
- zene és szöveges tartalom együttes alkalmazása, keverése, elméleti megfontolások és gyakorlati megvalósítás, rádiós „spotok” elkészítése,
- műsorkészítés a stúdióban, élő adások, un. beszélgetős, vitaműsorok lebonyolítása, ill. riportokat, hangfelvételeket, zenés anyagokat összekötő szöveggel műsorba adó programok lebonyolítása,

A legtöbb ezek közül már előre megbeszélt, tervezett módon, az adott tematikából felkészült rádiós társaink vezetésével zajlott, ám rugalmasak voltunk, és helyenként változtattunk, ill. beiktattunk olyan elemeket, amelyek fontosságáról a helyszíni gyakorlat győzött meg valamennyiünket.
Azt az eljárást követtük, hogy a műsorkészítés fázisait lehetőleg „élesben” figyeljék meg, és gyakorolják a résztvevők, s az elkészült produktum rendszerint adásba is került. Nagyszerű lehetőség adódott abból a körülményből, hogy tagrádióink „otthoni” műsorstruktúrája, műsorkészítési stílusai, megközelítés módjai eltérőek, ezért nemcsak érdekes volt megfigyelni egymást munka közben, de mindez fontos ismeretekkel, olykor meglepő tanulságokkal is szolgált a többiek számára. Akadtak, akik nagy rutinnal szólaltattak meg riportalanyokat, mások jeleskedtek a stúdiómunkákban, megint mások a rögzített anyagok magas szintű utómunkálatainak rejtelemibe avattak be. A stúdióba meghívott neves zenészek rögtönzött koncertjei közben az akusztika, teremcsillapítás, mikrofon elhelyezés, keverőpult kezelés fogásait tanulhattuk meg, gyakorolhattuk. A különféle rádiós „iskolák”, módozatok mellett valósággal korszakok találkoztak, hiszen egyrészről láthattuk a tradicionális, egymikrofonos riportkészítést, majd nem sokkal később ugyanennek egy XXI. századi változatát. Amikor ugyanis, a rendkívül tehetséges, 16 éves, ajkai kollégánk egyik kezében a hangfelvevőt tartva a beszélgetőtárs elé, a másik kezében tartott kamerával közben le is fotózta, majd még a riport közben notebook-jára töltötte a képet, s mire megköszönte az interjút, addigra be is szerkesztette a KHH honlapjára.

Élet írta dramaturgia

Minden előzetes tervezést, stáb-értekezletet felülírva, gyakran az élet, alkalom szülte riportok, emlékezetes és pótolhatatlan epizódok, spontán koncertek alakították a KHH rádió és a projekt forgatókönyvét, és ezt nem is bántuk. Amikor a tíz nap elteltével egy gyors számvetést végeztünk, és megpróbáltuk összeírni a stúdiónkban, ill. „terepen” mikrofonvégre kapott zenészeket, művészeket, államtitkárokat, szakértőket, rendezőket, szervezőket…, akkor bizony hamar betelt a füzetlap.
Az eredeti műsorfelépítés szerint az un. zene-szöveg arány napközben erősen a verbális tartalom felé hajlott, majd este 22:00 után inkább csak zenét adtunk volna, ám többször is, éjszakába nyúló zenetörténeti, kortárs-zenei, elemző összeállításokat, beszélgetéseket hallhattak az Fm 96.5 MHz-re figyelők.
A Közös Hullámhossz rádió az éterben csupán a Művészetek Völgye térségében volt fogható, ám egy un. streaming eljárással, a világhálóra küldött jel útján adásaink foghatóak voltak, gyakorlatilag bárhol, külföldön is.
Előzetes megállapodásunk alapján szervezetünk tagrádiói minden nap, délután 16 órával kezdődően átkacsoltak a dörögdi stúdióból sugárzott „Közös óra” programjára, amelyet ilyen formán Magyarország 18 településének 30 rádiója sugározta egy időben.

Tanulságok

Ha igaz, hogy a történelemtudomány célja az okulás, akkor sokszorosan igaz mindez a Szabad Rádiók Szervezetének Közös Hullámhossz projektjére. A gyorsan elrepült tíz nap után számosan, akár nagy múltú rádiós kollégák, még inkább a frissen csatasorba állott fiatalok kissé kábultan, fáradtan, de a jól végzett munka tudtával csomagoltak össze, és indultak el, ki-ki hazafelé. A majd kéthetes forgatag tapasztalatai, élményei, tanulságai csak lassan kerülnek helyükre, idő kell a feldolgozáshoz. Itt talán mindenki tanítvány lett, és bizony, majdnem mindenki tanított is.
A megszerzett ismeretek, tapasztalatok tudatosan, vagy akár észrevétlenül beépülnek a mindennapok gyakorlatába, ám a folyamat „intézményesülése” miatt a résztvevők közül négyen további feladatot kaptak. Mindegyikük más-más nézőpontból készít egy összefoglalót, egyben egy következő KHH lebonyolítói számára fontos tudnivalókat rögzítő jegyzeteket. A négy terület:

- a projekt lebonyolításának logisztikai tapasztalatai, tanulságai,
- a KHH rádió és képzési program technikai, műszaki tapasztalatai,
- a képzés tanulságai, hiányosságai, jövőbeni tennivalók,
- a rádiózás, műsorkészítés tanulságai.

A dolgozatokat szervezetünk novemberi közgyűlésén szerettük volna bemutatni és nagyobb plénum előtt megbeszélni, ám közbeszólt egy rendkívüli esemény, amikor is a nyári Közös Hullámhossz tapasztalatai és az ott megszerzett, gyakorlatra konvertálható tudás valóságos kincs lett.

……….

Katasztrófahelyzet

2010. október 4-ét írtuk, amikor a Szabad Rádiók levelezőlistájára felkerült az első hír: átszakadt a kolontári vörösiszap-tározó gátja, több falut elöntött az iszap, halottak, romok, iszonyat!
Ajkai rádiós barátaink jelezték, hogy nagy a fejetlenség a térségben, jobbára senki nem tud semmit, tanácstalanok az emberek, hiányzik a tájékoztatás. És alig valamivel később Rekvényi Laci, a veresegyházi Tavirózsa rádió vezetője felvetette: életre hívhatnánk a Közös Hullámhosszt az érintett körzetben, kifejezetten hasznos információkra, tájékoztatásra, tanácsokra fókuszálva.
Így történt.
Szinte órák alatt körvonalazódott a koncepció, elindítottuk a hivatalos engedélyezési eljárást, összeállni látszott az első, lelkes csapat. Szállító kapacitás, eszközök, berendezések, adó, antenna intéződött fél nap alatt, és azt is eldöntöttük, hogy a középiskolások által alapított, ajkai Best Rádió stúdiója lesz az adás központja.
Korábbi tapasztalatok alapján reménykedtünk, hogy a hatóság által kijelölt, 103 MHz-es frekvencia az ajkai háztetőről besugározza az iszapár sújtotta térséget, ám sajnos a kijózanító valóságban egy grazi, osztrák adó erős jele elnyomta azt, s úgy tűnt, hogy hiábavalóvá lettek erőfeszítéseink. A segítség és a megoldáshoz vezető ötlet végül Miklós atyától, a devecseri plébánostól jött - akivel Hargitai Henrik, az Eper rádió munkatársa készített riportot -, s aki a szorult helyzetet felismerve, azonnal felajánlotta a plébánia irodáját, annak egy sarkát stúdió céljára.
Ezek után állt fel a devecseri stúdió, és hamarosan kialakult a két helyszín közötti munkamegosztás. Kár lenne elhallgatni: a hirtelen jött alkalom, a folyamatosan, kiszámíthatatlanul alakuló helyzet, némi szervezetlenség, félreértések, kommunikációs balfogások és emberi hibák miatt, szinte törvényszerűen adódtak konfliktusok, s kevés híja volt, hogy rajtunk is beteljesüljön az írás, s a mi kis forradalmunk is felfalja gyermekeit.
Megúsztuk.
Apróbb-nagyobb, kiheverhető sebeket hátrahagyva, a csapat felülkerekedett a nehézségeken és belerázódva az adottságok adta keretekbe a közösségi rádiózás történetének legszebb lapjait írta, és teszi e sorok születése közben is. A műsorok elkészítése, és a KHH hírszolgálat működése minden tekintetben közösségi produktum. A helyben szerkesztett és olvasott hírek mellett a http://kozoshullamhossz.hu/hirszolg internetes oldal közleményeit, híreit a tagrádiók távolról töltik fel beolvasható, releváns tartalmakkal, és az otthoni rádiókban – pl. Rádió Csobán, Civil rádió, Eper rádió - készült hosszabb, megszerkesztett anyagok is adásba kerülnek, valamint élőben az ajkai Best Rádió is bejelentkezik, napjában többször is. A mentesítésben tevékenykedő hatóságok, szervezetek, és főleg a munkálatokat irányító Veszprémi Védelmi Bizottság is felismerte a rádióadás adta lehetőséget és folyamatosan küldték, hozták a beolvasandó közleményeiket, felhívásaikat, amelyek így percek alatt - s onnantól gyakran megismételve - eljutottak minden hallgatóhoz, ill. a nagytemplom négy oldaláról, hangszórókon sugározva a belterület lakóihoz.
A plébánián dolgozó rádiósok eközben szinte szimbiózisban élnek a segélyszervezetek, a Katolikus Caritas és a gyülekezet munkatársaival, tevékenységükkel. Olykor, ha úgy adódik, maguk is beállnak ételt osztani, teherautókat lepakolni, szivattyút javítani, elektromos hibát elhárítani, segíteni. A körülmények jellegéből adódóan a rádiózás különös módját folytatják. Nincs zárt, hangszigetelt stúdió, a munka a plébánia irodájában zajlik, miközben emberek jönnek-mennek, telefonok, faxok intéződnek, ajtók csapódnak, hangos tárgyalások zajlanak: egy segélyközpont mindennapjai. Éjjel alvás a stúdióasztal mellett egy földre vetett derékaljon, összetolt ülőalkalmatosságokon, hajnalra erősen lehűlő környezet, olykor reménytelennek tűnő szélmalomharc a technika ördögével, az akadozó internettel, áramszünetek és érthetetlen rendszerhibák miatti feszült percek, …és mégis működik, szól a rádió.
Az viszont már az indulás után hamar látszott, hogy az ideiglenes adás legnagyobb gondját a korlátozott emberi erőforrásaink jelentik. Rádiós munkatársaink közül néhányan fizetés nélküli szabadságot kértek erre az időre, mások tanulmányaikat, munkájukat, magánéletüket szorították a háttérbe, amely nyilvánvalóan túl sokáig nem folytatható, s mindezek mellé a nagy távolságból adódó útiköltségek, a kieső idők is fokozódó nehézségeket okoznak. Ezt látva kértünk és kaptunk segítséget a fehérvári Kodolányi főiskolától, míg egy hete a Pázmány egyetem kommunikáció szakos hallgatói erősítik a KHH csapatát. A diákok rektori jóváhagyással érkeztek, ez időre felmentést kaptak a tanulmányik folytatása alól.

És a folytatás

Látva a jelenlegi rádióadás sikerét, tapasztalva a rádiózás iránti elkötelezettséget, a Szabad Rádiók Magyarországi Szervezetének eltökélt szándéka, hogy minden segítséget megadjon egy Devecserben, végleges engedély alapján működő, közösségi rádió létrehozásához.